Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áfa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áfa. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. április 15., szombat

Alanyi adómentesség...

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján az őstermelők családi gazdasága (a továbbiakban: ŐCSG) olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az ŐCSG nem általános forgalmi adóalany, mivel jogképes szervezetnek nem tekinthető, ezáltal az ŐCSG tagjainak adóalanyisága tagonként vizsgálandó.

Az ŐCSG egyes tagjai akkor minősülnek az Áfa tv. tekintetében adóalanynak, ha a tagok saját nevükben értékesítenek terményt, nyújtanak szolgáltatást. Ebben az esetben minden egyes tagnak adószámmal kell rendelkeznie. Ha csak egy tag értékesít a saját nevében terményt, nyújt szolgáltatást, akkor a többiek esetében (amennyiben a tagok más gazdasági tevékenységet nem folytatnak) nem áll fenn az adóalanyiság. (A családi gazdaság azon tagjának, aki önállan nem értékesít rendszeresen nincs szüksége adószámra.)

Alanyi adómentességet csak olyan adóalany választhat, akinek a termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak összesített ellenértéke, sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt, ami a hatályos jogszabályi rendelkezés alapján 12 millió forint [Áfa tv. 188. § (1)–(2) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy az ŐCSG nem általános forgalmi adóalany, és ebből fakadóan az ŐCSG tagjainak adóalanyisága tagonként vizsgálandó, így az alanyi adómentesség értékhatára is adóalanyonként vizsgálandó (ha például egy három főből álló családi gazdaságban mindhárom tag saját nevében értékesít, akkor 3 X 12 millió forint a rájuk vonatkozó értékhatár). (F:NAK)

NAK / Dr. Buzás Tivadar

2011. szeptember 22., csütörtök

PTI tájékoztató - 2011.09.20

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
 Heti Online Hírlevél 2011-09-20

Tartalom
Visszakérhető az áfa - a ki nem fizetett beszerzések után
PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Internetjuttatások szja kötelezettsége
A kkv-knál is népszerű a cafeteria

Visszakérhető az áfa - a ki nem fizetett beszerzések után
A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt. Az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn egyhangúlag, 301 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

Az Európai Unió bíróságának július végén hozott ítélete szerint nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfaszabályozás azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A döntés miatt az államnak mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie a vállalkozásoknak.

A hétfőn elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi az áfatörvény kifogásolt passzusát, és rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. A vállalkozások október 20-ig kérelmet nyújthatnak be ennek érdekében, illetve későbbi áfabevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó összeget. A visszaigénylésről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha nem fogadja el. Máskülönben a visszaigényelt áfát 30 napon - ha az egymillió forintnál több, akkor 45 napon belül - utalja vissza.

A Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a Széll Kálmán-terv frissítéseként megjelent tájékoztatója szerint a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb állami eszközökből finanszírozzák, a tárca azonban eddig nem közölte, hogy miből. A javaslatot hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyalta meg és fogadta el a parlament.
A jogszabály a kihirdetést követő napon hatályba lép.  

PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében
A Munka Törvénykönyve július közepén megjelent módosításának új szabályai részben már életbe léptek, illetve részben 2011. december 1-jétől lesznek hatályosak. PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében A PwC tanácsadó cég a hírlevelében az aktuális változásokra, és azokkal kapcsolatos gyakorlati teendőkre hívja fel a figyelmet.

Jövőre jelentősen változik a munka világának szabályozása, ami érintheti ezeket a szabályokat is; az új Munka Törvénykönyvéről még folynak az egyeztetések, a kormány várhatóan ősszel dönt a tervezetről. A hírlevél ismerteti: az üzemi tanácsot az új jogszabály szerint 5 évre kell választani. Ezt a rendelkezést a következő üzemi tanácsi választástól kell alkalmazni. Ahol most folynak az üzemi tanácsi választások, ott a felek jogosultak eldönteni, hogy az új, vagy a régi szabályokat alkalmazzák.

Fontos, hogy már nem három, hanem ötéves időtartamra választják az üzemi tanács tagjait. A 3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapra terjedő próbaidőt csak kollektív szerződésben lehet szabályozni, de a próbaidőben az egyedi munkaszerződésben is meg kell állapodni. Mindaddig, ameddig a munkáltató nem állapodik meg a szakszervezetekkel a maximum 6 hónapos próbaidő alkalmazásáról, és ennek a kollektív szerződésben történő szabályozásáról, a munkaszerződésben maximum 90 napos próbaidőben lehet megállapodni.

Ha a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságról a munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően tér vissza, úgy részére a szabadságot már az új szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak adható szabadság egyrészt megváltható pénzben, másrészt a szabadság nem a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, hanem csupán az első 6 hónapjára számítható, illetve ez alapján kell kifizetni. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy ezt a szabadságot nem fizeti ki, úgy a számított szabadságot 183 napon belül kell kiadni, amit a visszatérés napjától kell kiszámítani.

A munkavállaló javára ettől eltérhetnek, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy meghatározott ideig még a régi szabályokat alkalmazza. Arra is lehetőség van, hogy a régi és új szabályok kombinálásával a visszatérő munkavállaló számára a régi szabályok szerint számolt szabadságot pénzben megváltsák.

Előfordulhat, hogy egyes munkáltatóknál kollektív szerződés tartalmazza azt a szabályt, hogy a szabadság a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár. Ekkor a szabadságra vonatkozó új szabályokat addig nem lehet alkalmazni, ameddig a kollektív szerződést az új szabályoknak megfelelően nem módosítják. Annak is fennáll a lehetősége, hogy a korábbi szabályok szerint számított szabadságot - megállapodás alapján - a munkáltató kifizesse.

Amennyiben egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően jelzi, hogy vissza kíván térni a munkába, úgy a munkáltató 30, illetve 60 napon belül köteles visszavenni az eredeti munkakörébe, attól függően, hogy 6 hónapnál rövidebb vagy hosszabb időt volt távol. Ha ezt a kötelezettséget nem tudja teljesíteni, úgy a 30 illetve a 60 nap elteltétől a munkavállaló számára az állásidőre járó alapbért kell megfizetni. Augusztus 1-jén hatályba lépett az a szabály, amely szerint a munkavállalók részére évenként legalább egyszer 14 összefüggő naptári nap távollétet kell biztosítani.

Az új szabály vonatkozik 2011-re is. Azoknál, akik nem így vették ki a szabadságukat, ezt az év végéig meg kell oldani. Erre úgy is lehetőség van, hogy a munkavállaló a szabadságát még 2011 végén megkezdi, és 5 nap áttolódik 2012-re. Szintén augusztus 1-jén lépett hatályba az a szabály, hogy túlmunka esetén az 50 százalékos bérpótlék helyett a munkáltatók egyoldalúan előírhatják, hogy pótlék helyett szabadidőt biztosítanak a munkavállalónak.

Ez a lehetőség csak azoknál alkalmazható, ahol kollektív szerződés egyébként nem írja elő kötelezően a bérpótlék pénzben történő megfizetését rendkívüli munkavégzés esetén. A munkáltatók a bérpótlék helyett a szabadidő biztosításának jogát írásban, előre és kizárólag az augusztus 1-jét követően elrendelt rendkívüli munkavégzés esetére alkalmazhatják.

December 1-jétől változnak a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok is. Valamennyi kölcsönzött munkavállalónak az azonos munkakörben foglalkoztatott saját munkavállaló alapbérével azonos összegű alapbért kell biztosítani.

A cafetéria és egyéb, adott munkakörhöz rendelt bérjellegű juttatások vonatkozásában is azonos módon kell eljárni a kölcsönzött és a saját munkavállaló esetében. A másik jelentős módosítás, hogy a munkaerő-kölcsönzés tartama egy adott munkavállaló vonatkozásában nem lehet hosszabb 5 évnél. Akik már több mint 5 éve úgynevezett kölcsönzött munkavállalók, azokat legkésőbb 2011. december 1-jén véglegesíteni kell, vagy vissza kell adni a kölcsönbe adó cégnek.

Előfordulhat az is, hogy a kölcsönbe adó hívja vissza egy munkavállalóját, mivel ő sem foglalkoztathat kölcsönzés keretében 5 évnél hosszabb időtartamra személyeket. Szintén új szabály, hogy a kölcsönzött munkavállalók létszámáról, foglalkoztatási feltételeiről, továbbá a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot és a szakszervezetet is legalább félévente egy alkalommal tájékoztatni kell. A béradatok, illetve egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos adatok vonatkozásában a szakszervezet, illetve az üzemi tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli.  

Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra).

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését. A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során.

Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.]  

Internetjuttatások szja kötelezettsége
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít.

Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.

A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétben lévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosított internethasználat, valamint a meghatározott munkakörben vagy beosztásban dolgozó munkavállalók részére a munkavégzés helyéhez nem kötötten biztosított internethasználat munkáltató általi akár ingyenes, akár kedvezményes biztosítása megfelel az Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésnek, így nem minősül a magánszemély bevételének és nem eredményez adófizetési kötelezettséget.

Az Szja tv. 71.§-a (1) bekezdésének f) pontja béren kívüli juttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közötti munkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélú használata lesz az, ami a magáncélú használatot megalapozza. Béren kívüli juttatásként biztosított internet-szolgáltatás Az Szja tv. már hivatkozott 71.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is. A da) alpont szerinti internetszolgáltatás csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a számla kiegyenlítése nem utalvány felhasználásával történik.

Ilyen eset lehet, amikor a szolgáltatás megrendelője a munkáltató, a szolgáltatás díját vagy annak egy részét is a munkáltató fizeti, de a szolgáltatás helye a munkavállaló lakása, vagy mobilinternethez kapcsolódó internetszolgáltatás esetén a munkáltató a munkavállalónak adja át a hordozható csatlakozó eszközt (internet mobile stick). A db) alpont már lehetővé teszi az utalvány formájában történő juttatást is, de ennek a juttatásnak feltétele a számlával történő utólagos elszámolás. Szintén számla alapján történő elszámolás keretében a juttatás pénzben is ellentételezhető.

Ekkor a számla a juttatásban részesített vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (házastárs, gyermek, szülő stb..) nevére szól. Az elszámolás alapjául szolgáló számlának elegendő a másolatát a munkáltató rendelkezésére bocsátani, vagy azt bemutatni. Azon számlák esetében, amelyen a szolgáltató más szolgáltatásokat is feltüntet pl: kábeltelevízió, telefon stb…, biztosítani kell a különféle szolgáltatások elkülöníthetőségét az utólagos elszámolás biztosítása érdekében.

A havi 5000 forintos juttatás utalvány formájában történő biztosítása esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló mely havi számlát egyenlíti ki a kapott utalvánnyal. Elfogadható gyakorlat az, amikor a munkavállaló több havi internetutalvánnyal fizet ki egy havi internetszolgáltatást. Éves, vagy féléves díjfizetési gyakoriság esetén viszont az Szja tv. 71.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályok utalvánnyal történő kifizetés esetén abban az esetben alkalmazhatóak, ha az utalvány juttatása és az azzal történő fizetés között három hónapnál kevesebb idő telt el.

Abban az esetben, ha a félévnyi használatról a számlát június végén kapja kézhez a magánszemély, akkor azt a három hónapos időintervallumon belül – pl. április végén - kapott internetutalványokkal is megfizetheti. Az előzőekben foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók a társas vállalkozások és személyesen közreműködő tagjaik esetén is.
[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/4098/2/2011.]  

A kkv-knál is népszerű a cafeteria
A magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv) 61 százaléka építi be bérezési rendszerébe a cafetériát a következő egy évben; a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés - derül ki a K and H Csoport legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn juttatta el az MTI-hez.

A közleményből kiderül, hogy a 61 százalékos arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kkv vezetők 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves felmérés eredményeihez képest. A K and H felmérése szerint a legnépszerűbb cafeteria elem továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során.

Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29 százalék), ugyanakkor az üdülési csekkel a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október elsejével megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni. A kkv cégvezetők 39 százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem ad dolgozóinak.

A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54 százaléka nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67 százalék, a középvállalkozásoknál 71 százalék ez az arány. A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán egy százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet.

"A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével" - idézi a közlemény Németh Lászlót, a bankcsoport kkv marketing főosztályának vezetőjét.

Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat - hívja fel a figyelmet a K and H.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Netadclick hirdetési rendszer

2011. szeptember 7., szerda

PTI tájékoztató - 2011.09.06

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél 2011-09-06
 

Tartalom
Milyen címet adjunk meg a számlán?
Nagycsaládosok gázártámogatása
Támogatás szőlőültetvények szerkezetátalakítására
Családi kedvezmény: évközben is megszűnhet
A NAV informatikai fejlesztéssel növelné az adóhátralékok beszedésének hatékonyságát
 
Milyen címet adjunk meg a számlán?
A számla kiállítás, és különösen a számla befogadása formalításnak tűnik, de itt is lehet hibázni. Illetve egy jövőbeni adóellenőrzésre tip-top fel kell készülni, az olyan apró hibák, mint a vevő címének elvétése a számlán – akár súlyos áfa-következményekkel is járhat.

Az Áfa törvény a számla kötelező adattartalmát akként határozza meg, hogy a számlán a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kell feltüntetni – egyebek mellett természetesen. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét ebben a körben a törvény a számlában határozza meg, amely alatt természetesen az Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kiállított és befogadott számlát kell érteni. Azaz a számlának a valóságnak – azaz cégbírósági/ hatósági bejegyzésnek megfelelően kell tartalmaznia a számlakiállító / befogadó címét. Cím alatt alapesetben a társaság székhelyét értjük.

Ha ez értékesítés egy telephelyhez kötött, akkor annak a címét. Mindezekkel szemben nem helyes az a gyakorlat, ha a számlán a tulajdonos lakóhelyének címét, vagy az iratőrzési címet tüntetik fel – amennyiben ez eltér a cég székhelyétől. Kampányszerűen vizsgáljuk felül tehát számlakiállítási gyakorlatunkat – akkor bizonyosan nem hibázunk, ha a számlán címként a társaság bejegyzett székhelye szerepel. Minden más eset csak a bizonytalanságot növeli.

Nagycsaládosok gázártámogatása
 A nagycsaládosok szeptember 30-ig kérelmezhetnek kedvezményes árú földgázt a jövő évre - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága A közleményben emlékeztetnek: a kedvezményes gázár iránti igényléseket a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaihoz kell eljuttatni. Az igénylőlapot a kincstár küldte meg az érintett családoknak. Akikhez mégsem jutott el, azok az allamkincstar.gov.hu internetes oldalon tölthetik le, vagy a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is igényelhetik.

A három vagy több gyermek után családi pótlékot kapó családok emellett igényelhetik az augusztusban megszűnt gáz- és távhőtámogatás helyébe lépő lakásfenntartási támogatást is - emlékeztetnek. A szociális alapú gáz- és távhőár-támogatás augusztus 31-én szűnt meg és épült be a lakásfenntartási támogatásba, amelyet a fűtéstámogatáson túl egyebek mellett lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáramra, valamint víz- és gázfogyasztás költségeire is kérni lehet. Újdonság az is, hogy ezt a támogatást a földgázt vagy távhőt használók mellett a más módon fűtők is igényelhetik.

A kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, az jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben, illetve természetben állapíthatja meg a támogatást.  kérelem,szőlőültetvény,MVH,NAV,hátrálék,

Támogatás szőlőültetvények szerkezetátalakítására
Októbertől igényelhető támogatás a szőlőültetvények szerkezetátalakítására A termelők mintegy 12 milliárd forint támogatást kapnak a következő két évben a szőlőültetvények szerkezetátalakítására - közölte a vidékfejelsztési tárca. A közösségi forrásból finanszírozott programra az idén 22,5 jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre.
A támogatás akkor jár, ha a legkisebb összefüggő terület is eléri a 0,2 hektárt. Az igénylést október 1. és december 15. között lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A kérelemhez mellékelni kell a borvidéki terv alapján készített, két évre szóló egyéni tervet, amelyben meg kell jelölni azt, hogy melyik évben, milyen támogatási intézkedéseket tud teljesíteni a pályázó.

Az MVH az egyéni tervek alapján - a beérkezés sorrendjében - bírálja el a kérelmeket, jövő év március 31-ig.  

Családi kedvezmény: évközben is megszűnhet
Évközben is megszűnhet a családi kedvezményre való jogosultság, mivel a középiskolai tanulmányaikat befejező diákok után már nem jár a családi kedvezmény - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A közlemény szerint a családi kedvezményt elsősorban azon gyermekek után lehet igénybe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak.

A középiskolát befejező gyermekek után azonban – a Magyar Államkincstár határozatában feltüntetett időponttól – már nem jár a családi pótlék. Az ellátásra való jogosultság megszűnésére tekintettel a gyermek után már nem lehet igénybe venni a családi kedvezményt sem. A NAV közleménye alapján, ha tehát a középiskolás gyermek után a tanév végétől már nem jár családi pótlék, akkor a családi kedvezményt addig érvényesítő szülő köteles a munkáltatója felé ezt jelezni, azaz a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatát módosítani vagy visszavonni.

A NAV szerint nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul tovább, akkor őt a hallgatói jogviszonyának kezdetétől a testvérei után járó családi kedvezmény összegének számítása során – tehát abból a szempontból, hogy a család háromgyermekesnek minősül-e – eltartottként figyelembe kell venni.  

A NAV informatikai fejlesztéssel növelné az adóhátralékok beszedésének hatékonyságát Informatikai fejlesztésekkel igyekszik a növelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóhátralékok beszedését.

Az MTI azt követően kereste meg az adóhatóságot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és ÁSZ vezetője is a kint lévő adóhátralékok nagyságáról, a beszedés hatékonyságának javításáról beszéltek. Az adószakértő szerint az adóhatóságnak a végrehajtást kellene szigorítania.

Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese úgy vélekedett, a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által elmondottak nem kritikát jelentenek, természetes a kormányzat célja, hogy minél magasabb összeget szedjen be az adóhatóság. Leszögezte: a NAV-nak növelnie kell a hatékonyságát, ez a kötelessége. Mint mondta, ezt az informatikai fejlesztésekkel igyekeznek elérni, létszámbővítésre nincs lehetőség.

Az adóhatóság örömmel fogadná, ha az adótörvények módosításakor eljárási szabályokat is változtatná a parlament - közölte az elnökhelyettes. Varga Árpád megjegyezte, az adóbevételekben az áfa kiemelt helyen szerepel, ebből várják a legnagyobb bevételt, de az adózok is általában ezt az adónemet mulasztják el befizetni, inkább a személyi jövedelemadót és járulékot teszik első helyre, hiszen ezek büntetőjogi következményei sokkal súlyosabbak.

Az áfa esetében van egy kis "játék", azt akkor fizetik be az érintettek, ha megkapják az ellenértéket, a körbetartozás miatt jellemző viszont, hogy nincs is miből befizetni - fogalmazott. Mint elmondta, a teljes hátralék, amelyben benne vannak felszámolás alatt lévő cégek és a működök is, majdnem fele az áfából származik, a működő cégek esetében ez viszonylag kisebb arány, itt az áfa alig 20 százalékos arányt képvisel. Kiemelte, a működő adózók hátraléka az elmúlt 4-5 év alatt nem változott, azaz nem nőtt, pedig az infláció, vagy a válság miatt ez is megtörténhetett volna. Szerinte tudomásul kell venni, hogy válság van, és ha ebben az időszakban az adóhivatal "lekaszálná" a fenti összeget, azzal sokkal rosszabbat tenne, mint most, amikor tudomásul veszi a hátralékokat és megpróbálja beszedni.

Az elnökhelyettes azt mondta még, hogy az 500 milliárd forintos kintlévőségből éves szinten 300 milliárd forintot szednek be végrehajtás keretében; az adóhatóság célja, hogy minél hamarabb ott legyen a nem fizető cégeknél, de a költségvetés szempontjából előnyösebb, ha a "nagyobbaknál" kezdenek. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke más véleményen van. Szerinte az adóhatóságnak szigorítani kellene a végrehajtást, azzal már az idén is lehetne bevételre szert tenni.
Közölte: szükség lenne arra is, hogy az adóhatóság bővebb ellenőrzési eljárásokat kezdjen, illetve arra, hogy törvénymódosítással a parlament kiterjessze a fordított adózás lehetőségét. Azt mondta: az adóhatóság gyakorlatán kellene radikálisan változtatni, és a végrehajtásokat azonnal el kellen indítani, az nem járható út, hogy a hatóság a behajtások során csak nagy tételeknél, a több 10 millió forintos tartozásnál lép; a tartozásokat akkor kellene behajtani, amikor még arra van reális esély, a kis tételeknél kellene kezdeni, nem akkor, amikor már úgy felhalmozódik az adósság, hogy végül az érintettnek vagyona nem fedezi az adótartozását. Szerinte az ÁSZ által említett 1.900 milliárd forintból 500-600 milliárd forintnyi lehet a rövid lejáratú tartozás értéke, ez be is hajtható.

Tény - fűzte hozzá -, hogy a legnagyobb adóelkerülés az áfá-ban folyik, sokan élnek vissza ezzel, arra játszva, hogy az adóhatóság érdemben nem foglalkozik azokkal, akik áfá-t ugyan fizetnek, de úgy, hogy a bevételeiket "elcsalják", annak jelentős részét nem vallják be. Ezt nehezebb ellenőrzi, itt a színvonal emelésével, a kapacitás növelésével lehetne változást elérni, de ez hosszabb időt igényel - közölte Zara László szerint ki kellene terjeszteni a fordított adózás lehetőségét, ahogy az már működik az építési engedélyköteles tevékenységeknél, ezt az áfatörvény aktuális módosításával párhuzamosan meg lehetne lépni, és el lehetne indítani a jóváhagyási kérelmet Brüsszel felé.

Az adótanácsadó nem osztja azt a vélekedést, hogy a cégek a válság miatt nem tudják befizetni az adókat. Szerinte az, aki a vevőjétől megkapta az ellenértéket, az áfát is ki tudja fizetni. Azt elismerte, hogy a körbetartozás miatt azok, akik nem kapták meg az ellenértéket, az áfát sem tudnak fizetni. De a körbetartozást is lehetne rendezni, olyan rendszereket kellene alkalmazni, amely ösztönzi a vállalkozókat, hogy a problémát saját maguk körében oldják meg - fűzte hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta: az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélések, -elkerülések, csalások mértéke, ezen pedig változtatni kell, „az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott: a forgalmi adókat hatékonyabban kell beszedni, mert 600 milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe erről a területről. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői a 2010-es zárszámadás kapcsán beszéltek az adókintlévőségekről. Domokos László elnök azt emelte ki, hogy az év közben tervezett adóbevételek majdnem 236 milliárd forinttal elmaradnak a törvényben tervezettől. Becker Pál főigazgató azt jegyezte meg, hogy ijesztő nagyságrendű a kint lévő adóhátralék 15 százalékkal, 1.900 milliárd forintra nőtt tavaly.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2011. június 9., csütörtök

Az SZJ-szám és a TESZOR-kód szerepe a számlázásban

[Áfatörvény 169. § f) pont, Art. 176. § (13) bekezdés c) pont]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 169. § f) pontjának 2008. május elsejétől hatályos rendelkezése alapján a számla kötelező adattartalma - többek között - az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vámtarifa szám (továbbiakban: vtsz.), illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke (továbbiakban: SZJ) szerinti besorolása.

Ennek megfelelően a számlán a terméket beazonosító vtsz., valamint a szolgáltatást beazonosító SZJ szám feltüntetése akkor sem kötelező (az a számlakibocsátó választásától függ), ha azokra az áfatörvény kifejezetten hivatkozik. (Természetszerűleg, amennyiben az adóalany kívánja, illetve a partnerével ebben megegyeztek, feltüntetheti ezt az adatot, hiszen annak a felek között számos esetben jelentősége lehet.)

A 4/2010. (IV.21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közlemény hatályon kívül helyezéséről szól. A közlemény a közzététele napján – 2010. április 21-én – lépett hatályba. E szerint – összhangban a 451/2008/EK rendelet előírásaival – a Belföldi Termékosztályozást és a Szolgáltatások Jegyzékét felváltja a közösségi szinten egységesített Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Az SZJ hatályon kívül helyezésének azonban az áfatörvény által hivatkozott SZJ számok tekintetében nincs jelentősége. Ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés c) pontja szerint az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002.09.30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. (Az Art. hivatkozott rendelkezése nem csak az áfatörvényben SZJ hivatkozással meghatározott szolgáltatásokra vonatkozik, hanem - a jövedéki adón kívül - valamennyi adótörvény alkalmazásában irányadó.)

Az Art. előzőek szerinti állapotrögzítő rendelkezéséből következően a 4/2010. (IV.21.) KSH közleményben foglaltaknak az áfatörvény alkalmazásában nincs jelentősége. A KSH a számla adattartalmát nem írja/írhatja elő. Ennek megfelelően az áfatörvény alapján sem a TESZOR, sem az SZJ szám szerepeltetése nem kötelező eleme a számlának. Tekintve, hogy az áfatörvény egyes SZJ számokra való hivatkozást tartalmaz, az adókötelezettség teljesítését az SZJ szám számlán való szerepeltetése elősegítheti, azt az adózó a saját döntése alapján a számlán szerepeltetheti.
(f: APEH)

2011. május 1., vasárnap

Gazda Hírek 2011.04.25-30


Heti Sajtószemle
2011.04.25-30

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

Felülvizsgálják a egyes fajok védettségi státuszát? 
részletek>>
EU-Infó.hu

Gazda Hírek...

MK 42. szám

2011. évi... törvény a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról

Tenyészbika árverés

Könyvajánló...

PTI tájékoztató 2011.04.26

Pótkocsi akció részletfizetésre...

Szal-Agro Kft...

2011.04.29 11:22  

Netadclick hirdetési rendszer

TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról

A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:

A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális  pályázatok között kereshet.

Például: a kockába írja be  a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.

A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA  stb…)  címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu)  és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.

A változtatások  révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.

A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai.

Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.

Az elmúlt évben indítottam el  “Gazda Praktikum”  szakmai blogomat, amely  a www.saccer-ptipti.blogspot.com  címen érhető el.

ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.

A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:

Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.

Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.

Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.

Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.

Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.

Kárszakértés, vadkárbecslés.

Árverések, szervezése, lebonyolítása.

Szakmai képviselet ellátása.

Elérhetőség:

3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám

Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463

Mobil: 06/20-337-1954



Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.

Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!

Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.

Mottó: „GONDOLKODJUNK  EGYÜTT”


2011. április 2., szombat

Gazda Hírek...

Heti Sajtószemle
2011.03.28-04.02

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

ÚMVP támogatás jogcímek 2011-ben. 
részletek>>

Március végétől lehet beadni kérelmet az UMVP pályázatokra...

Könyvajánló...

Kukorica Barométer
F. Agro Napló
New Holland Hírlevél
F: Agro Napló

Állatjóléti támogatás...

PTI tájékoztató 2011.03.29

MVH 3. sz. hírlevél...

Megjelentek az alábbi IH Közlemények

Laktációs termelési rangsor...


TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról

A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:

A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális  pályázatok között kereshet.

Például: a kockába írja be  a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.

A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA  stb…)  címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu)  és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.

A változtatások  révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.

A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai.

Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.

Az elmúlt évben indítottam el  “Gazda Praktikum”  szakmai blogomat, amely  a www.saccer-ptipti.blogspot.com  címen érhető el.

ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.

A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:

Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.

Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.

Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.

Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.

Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.

Kárszakértés, vadkárbecslés.

Árverések, szervezése, lebonyolítása.

Szakmai képviselet ellátása.

Elérhetőség:

3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám

Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463

Mobil: 06/20-337-1954



Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.

Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!

Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.

Mottó: „GONDOLKODJUNK  EGYÜTT”

2011. március 26., szombat

Gazda Hírek...

Heti Sajtószemle
2011.03.21-26

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

Kertészet korszerűsítésénél is fontos betartani a határidőket! 
részletek>> 
ProfitLine.hu

Az egységes kérelem előtt FONTOS az AKG támogatásban résztvevő ügyfeleknek

Adóhatósági eljárási illetékek, szolgáltatási díjak

Vesszőérés
f: Farmit.hu

Vagyoni értékű jogok számítása

Bayer - Felelős állattartás: "- Google Eszköztárral küldve"

MVH 36, 37 sz. közlemény...

A minőségi termelésre és a korszerű mezőgazdaságra épül a készülő magyar agrárstratégia

Szeptemberben újra indul a fiatal gazdák támogatása

PTI tájékoztató 2011.03.22

Könyvajánló...

MVH 38, 39.sz. közlemény

Akár 100 eurót is kaphatnak jószágonként az állattartók...

Euralis Hírlevél
f: Agro Napló

ÚMVP - programajánló...

TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról

A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:

A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális  pályázatok között kereshet.

Például: a kockába írja be  a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.

A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA  stb…)  címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu)  és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.

A változtatások  révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.

A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai.

Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.

Az elmúlt évben indítottam el  “Gazda Praktikum”  szakmai blogomat, amely  a www.saccer-ptipti.blogspot.com  címen érhető el.

ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.

A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:

Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.

Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.

Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.

Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.

Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.

Kárszakértés, vadkárbecslés.

Árverések, szervezése, lebonyolítása.

Szakmai képviselet ellátása.

Elérhetőség:

3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám

Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463

Mobil: 06/20-337-1954



Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.

Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!

Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.

Mottó: „GONDOLKODJUNK  EGYÜTT”