PTI tájékoztató '09.11.03

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom 

Magánszemély tagi kölcsönének elengedése 2009-2010 Kedvezőbb forgóeszközhitelek Kkv-knak Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóztatása Vezetői javadalmazások új szabályai Családi pótlék az összevont adóalapban  

Magánszemély tagi kölcsönének elengedése 2009-2010 Magánszemély tagi kölcsönének elengedése a 2009. évben Amennyiben 2009-ben a magánszemély tag a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését elengedi, úgy ezen összeg után a társaságot: • 18M Ft-ig 21%-os (ezen összeg felett sávosan progresszív) illetékfizetési kötelezettség terheli, • társasági adó nem terheli, hiszen az összeg adóalap csökkentő tétel a Tao tv. 7. § ly) pontja szerint, • 4%-os különadó fizetési kötelezettsége viszont fennáll. Magánszemély tagi kölcsönének elengedése a 2010. évben Amennyiben 2010-ben a magánszemély tag a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését elengedi, úgy ezen összeg után a társaságot: • 18M Ft-ig 21%-os (utána sávosan progresszív) illetékfizetési kötelezettség terheli, • 19%-os társasági adó terheli, hiszen 2010. január 1-jével megszűnik a Tao tv. 7.§ ly) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel, • különadó fizetési kötelezettség viszont nem terheli, hiszen a különadó 2010. január 1-jével megszűnik.  

Kedvezőbb forgóeszközhitelek Kkv-knak Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2009 januárjában, reagálva a hitelpiacon kialakult forráshiányra, először jelent meg éven túli lejáratú hitelkonstrukcióval. A program forrásait részben a Bank forrásai képezték, részben - a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) kezelésében álló - Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. prioritásának, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásának kedvezményes kamatozású refinanszírozási forrásaiból biztosították. A vállalkozások 1 millió és 200 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, kedvezményes kamattal és díjtalan előtörlesztéssel, amelyhez nem szükséges saját erőt biztosítani. A szokásos banki biztosítékok mellett a program lehetőséget nyújt az MV Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére is. Az elmúlt 10 hónap tapasztalatait és a megnövekedett igényeket figyelembe véve 2009. október 15-től még kedvezőbbé vált a hitelprogramban való részvétel. Az MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram kezdetben csak a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoknak nyújtott kedvező lehetőséget, a módosításnak köszönhetően ma már a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások is forráshoz juthatnak a program keretében. A forrást biztosító intézmények úgy gondolták, hogy ez a lehetőség a hagyományos év végi forgalomnövekedéshez és az alkalmi foglalkoztatottak számának bővüléséhez mindenképpen hozzájárulhat. Az igényelhető kölcsönök futamideje a korábbi 1 év 1 nap mellett már két év is lehet. A forrást biztosító szervezetek forrásösszetételének módosítása miatt, valamint az elmúlt hónapok kedvezőbb pénzpiaci feltételeinek köszönhetően a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent, így lehetővé vált, hogy a vállalkozások is alacsonyabb kamattal jussanak forráshoz. Ez most legfeljebb 9%-os kamatot jelent, de ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, természetesen ez is mérséklődik. A hitel kereskedelmi tevékenységre való kiterjesztése a vállalkozások több lábon állását is segíti, a tevékenység bővítésére is lehetőséget ad, ami jelen esetben az árbevétel növelésére irányuló üzleti aktivitás bővülését jelenti (pl. új piaci vagy új földrajzi terület). Ami változatlan, de lényeges könnyebbség, hogy saját erőt továbbra sem igényel a hitelfelvétel. A hitelt azonban állami vagy uniós támogatás előfinanszírozására nem lehet felhasználni, mivel a hitel beruházás finanszírozásra nem vehető igénybe. Az idő itt különösen fontos tényező, hiszen a működés fenntarthatóságával a vállalkozások munkahelymegőrző képessége ma a legnagyobb tét. A hazai foglalkoztatottak több mint 40 %-a a kkv szektorban dolgozik, így a programhoz csatlakozott 25 refinanszírozó hitelintézetnek és a vállalkozóknak gyorsan kell döntetniük és együtt kell lépniük." A kedvező változtatások lényege: a termelő és szolgáltató vállalkozások köre kibővült a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokkal; a futamidő két évre nőtt; a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent, ezért a vállalkozók is alacsonyabb kamattal jutnak forráshoz, miközben a refinanszírozási eljárás ideje is rövidebb lett. További kedvező változás, hogy a kezdő vagy hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások könnyített feltételekkel vehetnek részt a Hitelprogramban. Ez azt jelenti, hogy amíg egy nem kezdő vállalkozásnak (amely teljes lezárt gazdasági évvel - 12 hónap - rendelkezik) tevékenységbővítést kell igazolnia, addig egy kezdő vállalkozásnak vagy egy olyannak, amely ugyan már nem minősül kezdőnek, de fennállása alatt még soha nem kötött hitel- vagy kölcsönszerződést semmilyen hitelintézettel, nincs ilyen jellegű kötelezettsége. A módosítás következtében jelentősen rövidül a refinanszírozási eljárás ideje is, így a vállalkozások gyorsabban juthatnak forráshoz, mint korábban. A hitelprogramban továbbra is elfogadható az az eljárás, amely szerint a meglévő forgóeszközhitel lejáratakor újabb hitelkihelyezés igényelhető, de ez nem használható fel a meglévő hitel törlesztésére. Nagyon fontos, hogy a program igénybevételi határideje 2010. december 31-ig meghosszabbításra került. Így a módosítások a 2009. október 15 után benyújtott hitelkérelmeknél már érvényesíthetők. Az ügyfelek további egy évig pályázhatnak, illetve nyújthatják be igényeiket - kizárólag a kereskedelmi bankokhoz és takarékszövetkezetekhez - mindaddig, amíg a 100 milliárd forintos keret felhasználásra nem kerül. További információ: dr. Őry Kovács Katalin ügyvezető igazgató, MFB Kommunikációs Igazgatóság telefon: 06-1-428-1388  

Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóztatása Az Európai Bizottság lezárta azt a hivatalos vizsgálati eljárást, amelyet az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások számára a kamatok esetében adócsökkentést lehetővé tevő magyar adóintézkedéssel kapcsolatban folytatott. A vizsgálatot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján folytatták, tárgyát azok a rendelkezések képezték, amelyeket a magyar hatóságok 2003 januárjában vezettek be, és amelyek az azonos vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozásoktól származó nettó kamatjövedelem kedvező adóztatására irányultak. Az intézkedés a kapcsolt vállalkozások által fizetett nettó kamat összege után 50 százalékos adócsökkentést tett lehetővé, azaz csak a kamat fele volt adóköteles. Ezzel szemben a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás tekintetében a fizetett nettó kamat összegének fele az adóalapot növelte, így a kapcsolt vállalkozás esetében magasabb lett az adószint. A bizottság azért indított részletes vizsgálati eljárást, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés bizonyos vállalkozások számára szelektív előnyt biztosít. A testület ennek során megállapította, hogy a kamatra vonatkozó adócsökkentési intézkedés állami támogatásnak minősül, mivel alkalmazási köréből számos ágazatot (például a pénzügyi szektort), valamint bizonyos típusú vállalkozásokat (kisvállalkozásokat) kizár. Az uniós eljárást 2007 márciusában kezdték. A bizottságnak aggályai voltak abban a tekintetben, hogy az intézkedés torzíthatja az egységes piacon folyó versenyt, mivel nem minden magyarországi vállalkozás veheti igénybe, ezért állami támogatásnak minősülhet. Ugyanakkor tekintetbe véve, hogy az intézkedést Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozását megelőzően vezették be, továbbá állami támogatás jellege nem volt egyértelműen megállapítható, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés meglévő támogatásnak minősül. Erre viszont a testületnek nem kell meglévő támogatásra vonatkozó külön eljárást indítania, mivel időközben Magyarország jogszabályt fogadott el, amely az intézkedést 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezi. 

 Vezetői javadalmazások új szabályai Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását. A törvénycsomag 41 törvényt módosít. A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve a garanciavállalás. A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik.  

Családi pótlék az összevont adóalapban A 2009. szeptember 1-től életbe lépő jogszabálymódosítások következtében megszűnik a családi pótlék adómentessége, adóterhet nem viselő járandósággá alakul át, azaz a nyugdíjhoz, ösztöndíjhoz, gyermekgondozási segélyhez hasonlóan olyan jövedelem lesz, ami megnöveli ugyan az összevont adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni. Újfajta szemléletet jelent a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, hogy más jövedelemtípusoktól eltérően a családi pótlék megosztásra kerül a házastársak/ élettársak között. A jogosult magánszemélynél, vele együtt élő házastársánál, élettársánál egyéb jövedelemnek minősül a családi pótlék összegének 50 – 50%-a. A folyósított ellátás összegének fele annak a személynek az adóalapját növeli, aki részére a családi pótlékot folyósítják, másik fele viszont az együtt lakó társ jövedelmévé válik. Ezzel a jogszabály-módosítással részben családi adózás valósul meg. A családi pótlék fele akkor is az élettárs egyéb jövedelmének minősül, ha az élettárs nem a gyermek vér szerinti szülője. Abban az esetben, ha a családi pótlékra jogosult és házastársa külön élnek ugyan, de azt a Magyar Államkincstárnál nem jelentették be és a gyermekre tekintettel továbbra sem egyedülállóknak járó családi pótlékot folyósítanak, a családi pótlék fele mindkét szülőnél növeli az összevont adóalapot. Egyedülállók, vagy egyedülállónak tekintendők esetében a bevétel 50%-a minősül egyéb jövedelemnek. Fontos itt megjegyezni, hogy e tekintetben egyedülállónak nem csak a gyermekét egyedül nevelő személy minősül, hanem például a vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülő szülő is. Ilyen esetben kizárólag a jogosult személynél számít a családi pótlék összegének fele adóterhet nem viselő járandóságnak. Az előzőektől eltérően nem érinti a változás, továbbra is adómentesnek minősül azon családi pótlék jogcímen megszerzett jövedelem, amelyet saját jogon a jogosult részére folyósítanak, vagy amelyet tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel állapítanak meg. Adómentes továbbá a különböző állami intézményekben nevelt gyermekre tekintettel, illetve gyámként, nevelőszülőként kapott támogatás. A felsorolt jogcímeken megszerzett családi pótlékot nem kell szerepeltetni se a bevallásban, se a munkáltató/ kifizető felé tett nyilatkozatban. Az adóévben családi pótlék bevételt szerzett magánszemély adóbevallásában köteles feltűntetni házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét. Amennyiben az adózó munkáltatói adómegállapítást kér, úgy a felsorolt adatokat a munkáltató felé köteles jelezni. A törvény továbbá előírja, hogy az adózónak a munkáltató/ kifizető felé nyilatkozatot kell tennie adóterhet nem viselő járandóságairól és összegükről azok évi első kifizetését követően, mert azokat az adóelőleg levonásánál is figyelembe kell venni. A családi pótlék esetében idén a szeptember 1.-ét követő első folyósításkor kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni. A nyilatkozatot mindig az összevonás alá eső jövedelmet kifizető szervnél kell leadni, így például munkabér esetén a munkáltató, álláskeresési ellátás folyósítása esetén a Munkaügyi Központ felé kell eljuttatni. Egyéni vállalkozónak a nyilatkozatot a könyvelőnél kell bemutatni. Gyakran feltett kérdés az APEH ügyfélszolgálati kirendeltségein, hogy hova adja le nyilatkozatát az a személy, aki csak adóterhet nem viselő járandóságot szerzett az adóévben (pl.: nyugdíjas, ösztöndíjban részesül, GYES-en van), esetleg egyáltalán nem is volt jövedelme. A felsorolt esetekben nem kell nyilatkozatot tenni, mivel nem vonnak le adóelőleget a magánszemélytől. Ha valaki több munkáltatónál is dolgozik, akkor mindegyik helyen jeleznie kell, hogy saját maga vagy társa részére családi pótlékot folyósítanak. Amennyiben az adózó nyilatkozik ugyan arról, hogy adóterhet nem viselő járandóságban részesül, de annak összegét nem jelöli meg, a törvény előírja, hogy a munkáltatónak/ kifizetőnek 36%-os adókulccsal kell levonnia az adóelőleget. A nyilatkozatot sok esetben a munkáltatótól is be lehet szerezni, de kérhető az APEH ügyfélszolgálatain is. Ajánlott formája megtalálható apeh.hu internetes címen a letöltések, adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták menüpontban. Forrás: www.apeh.hu APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.