3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Vadásztársaságok adózása
Bérmunka áfa szabályai
Közösségi adószámok megerősítése
Lakásvásárlás illetéke
Nyugdíjas vállalkozók járulékfizetése
Vadásztársaságok adózása
1. Társasági adó
A vadásztársaságok (mint egyesületek) a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem; azonban részükre a törvény sajátos szabályokat tartalmaz.
Az egyesületek általános adóalanyiságuk alapján társasági adó fizetésére kötelezettek, nem kell azonban év közben társasági adóelőleget megállapítaniuk, fizetniük, bevallaniuk [Tao. tv. 26.§ (11) bekezdés]. Az éves társasági adót azonban be kell vallaniuk, a tárgyévet követő év május 31-ig [Art. 1. sz. melléklet B) 2. alpont]. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig ún. bevallást helyettesítő nyomtatványon (a ’01-es bevalláson) tehet nyilatkozatot többek között az egyesület, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el [Art. 31.§ (5) bekezdés].
Fő szabályként az egyesület adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a törvényben meghatározott speciális növelő, illetve csökkentő tételekkel [Tao. tv. 9.§]. Lényeges, hogy az adózás előtti eredményt kizárólag a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tételekkel kell módosítani úgy, hogy a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben álló tételeket maradéktalanul, a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó tételeket a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értékben kell figyelembe venni.
A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19 %-a [Tao. tv. 19.§]; illetve az adózó választhatja a sávos adózást, amely alapján az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részéig az adó mértéke 10%, amennyiben az adózó megfelel a törvényben meghatározott - igen szigorú - feltételeknek. Ezek közül a legfontosabb, hogy az így „megnyert” adóösszeghez 4 adóéven belüli felhasználási kötöttség tartozik, amely beruházás, foglalkoztatás-bővítés, hitel-törlesztés formájában teljesíthető, és amelynek nem teljesítése esetén az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni [Tao tv. 19.§ (3)-(7) bekezdései].
A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelölheti. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek.
A vadászati jog haszonbérletéről szóló szerződésben a vadásztársaság vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány mennyiségi szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevételek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek.
Ezen minősítés szempontból sajátos helyet foglal el a vadásztársaságok tevékenysége között az idegen vadászok „meghívása” (bérvadászat, vendégvadászat). Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozása is. A bérvadászat jellemző formája azonban az, ha a vadásztársaság külső vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaságnak díjat fizet.
Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének.
A fentiekkel ellentétes a vadhús - akár bérvadásznak, akár más személynek történő - értékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben az elejtett vadat a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen értékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek minősül, hanem az ilyen tevékenység eredménye, melynek hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetséges módja az értékesítés.
2. Általános forgalmi adó
A vadásztársaságok gazdasági tevékenységük okán ugyancsak az általános forgalmi adó alanyaivá válhatnak. Gazdasági tevékenység az Áfa tv. értelmében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás formájában végezhető. Az alkalmazandó áfa-mérték a törvény 82.§-a szerinti adómérték, kivéve a 85-86.§-okban (taxatíve) felsorolt termékértékesítések és szolgáltatások esetét, melyek mentesek az adó alól.
A vadásztársaságok által teljesített jellemző ügylettípusok a (sport)vadászati szolgáltatás különböző formái (bérkilövés, bérvadászat, vendégvadászat), és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (gépkocsi-bérbeadás, szállásadás, vendégfogadás) és termékértékesítések (vadhús/trófea értékesítés).
Elsőként rögzíteni kell, hogy az Áfa-törvény különbséget tesz az egyesületnek a tagjai felé, és külső személyek felé történő szolgáltatásai között.
A tagok felé nyújtott szolgáltatások és termékértékesítések ugyanis az Áfa tv. 85.§ (1) bekezdésének l) pontja értelmében mentesek az adó alól, amennyiben azok kizárólagos vagyoni fedezete a tagdíj és más kötelező tagi befizetések, a kapott támogatások, adományok, valamint az egyesület tevékenységének bevételei. A tag részére nyújtott szolgáltatásnak tehát mintegy átalánydíjas ellenértéke a tagdíj; arról, mint az Áfa tv. értelmében („tárgyi”) adómentes szolgáltatásról számlát sem kötelező adni, a pénz átvételét azonban egyéb (számviteli) bizonylattal kell igazolni (pl. bevételi pénztárbizonylat) [Áfa tv. 165.§ (1) bekezdés a) pont].
A tagokat megillető szolgáltatások között kell megemlíteni a tagdíj összegét meg nem haladó mértékű vadászrész megváltást (kompetencia), amely az általános forgalmi adóban olyan termékértékesítésnek minősül, melyet a vadásztársaság, mint nyereségszerzésre nem törekvő szervezet teljesít tagjai számára, így a törvény rendelkezése értelmében afá-fizetési kötelezettség nem terheli.
A vadásztársaság a tagjain kívüli személy, szervezet részére biztosított sportvadászati lehetőség (SZJ 92.62.13.0 - Máshova nem sorolt, egyéb sportszolgáltatás) biztosítása az Áfa tv-nek egy másik rendelkezése, a 85.§ (1) bekezdésének m) pontja alapján mentes az adó alól.
A tagot megillető vadászrésszel ellentétben azonban a trófea, illetve a vadhús értékesítése a vendégvadász részére adóköteles termékértékesítés, amely az általános adómértékkel (25%) adózik.
Az esetleges ingó (jármű, eszközök) bérbeadása, a kereskedelmi jellegű szálláshely-szolgáltatás és annak járulékos szolgáltatásai áfakötelesek, az adó mértéke az előbbi esetében 25%, szállásadás esetén 18%.
Az alanyi adómentességet - a fent részletezett feltételekkel - a vadásztársaságok is választhatják. A bevallás-gyakoriság tekintetében az áfa-körös vadásztársaságokra is a földtulajdonosok vadászati közösségénél elmondottak irányadók.
A földtulajdonosok vadászati közössége, és a vadásztársaságok ügyleteik bizonylatolására a rájuk vonatkozó szabályok szerint kötelesek (azaz az Szja tv. illetőleg a számviteli törvény szerinti adattartalmú bizonylat kiállítására kötelesek), ezen belül az általános forgalmi adó-köteles ügyletekről (ide nem értve a „tárgyi” adómentes ügyleteket) az Áfa tv. szerinti adattartalmú bizonylatot (számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát) kell kibocsátani.
Forrás: APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu
Bérmunka áfa szabályai
2010-től a terméken végzett munka teljesítési helyét az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésében található fő szabály szerint kell megítélni, abban az esetben, ha a munka megrendelője adóalanynak minősül. A rendelkezés szerint ez esetben a teljesítési helyet a megrendelő adóalany gazdasági letelepedése határozza meg, pontosabban, ha több országban telepedett le gazdaságilag a megrendelő, akkor azon ország a teljesítési hely, amelyben lévő letelepedés a leginkább érintett a bérmunka megrendelésének ügyében. Mivel a leginkább érintettség kizárólag a megrendelő kompetenciájába tartozó döntés, így azt a szolgáltatást nyújtó nem ítélheti meg.
Az előző szabály csak azon szerződésekre vonatkozik mikor a megrendelő adóalany, így minden szerződés esetében vizsgálni kell a megrendelő adóalanyiságát. Az EU területén letelepedett adóalanyok esetében ennek vizsgálata igen egyszerű, mivel ha a megrendelő bemutatja a közösségi adószámát, akkor az adóalanyiság nem kérdőjelezhető meg. Ha viszont a vevő nem mutatja be a közösségi adószámát, akkor jelen teljesítési hely szabály nem alkalmazható. Lehetnek vitatott helyzetek az eltérő tagországi szabályzásból adódóan, bár az egységes jogalkalmazás célként került meghirdetésre, de gyakorlatilag egyelőre még csak cél az egységes jogalkalmazás. Véleményem szerint az is fog maradni, mivel még Magyarországi viszonylatban is különbözően járnak el az adóhatóság szervei régiós szinten (még régión belül is) az egyes közösségi ügyletek megítélésben. Mit várhatunk akkor a különböző tagállamoktól?
Annak eldöntése, hogy egy harmadik országbeli megrendelő adóalany-e vagy sem, - az olyan hatósági jogértelmezők szerint, „akiknek semmi sem drága” -, valamiféle hatósági igazolással lehetséges, amit a harmadik ország valamely szakigazgatási szerve ad ki (adóhatóság, cégbejegyzésre létrehozott hivatal, stb.). Álláspontom szerint a kérdésnek nincs különös súlya. A nagy értékű bérmunkaszerződéseket csak adóalannyal lehet kötni, pld. 10.000 db tengely forgácsolását nem rendel meg adóalanynak nem minősülő személy. A kisösszegű szerződések esetén álláspontom szerint elegendőnek kellene lennie a szerződésnek és az átutalási bizonylatnak, és azon ténynek, hogy nem magánszemély a megrendelő. Azon bérmunka szerződés esetén kellene elvárni az adóalanyiság igazolását, amely bérmunkát jellemzően magánszemélyek rendelnek meg, pl. műfogsorjavítás. Véleményem szerint csak a magánszemély megrendelővel kötött szerződések esetén kell különös gondossággal eljárni az adóalanyiság kérdésében (hangsúlyozottan csak a szerző véleménye). Valójában a harmadik országbeli személlyel kötött bérmunkaszerződés esetében a megrendelő adóalanyiságnak azért sincs különös jelentősége, mert ha a terméket visszaszállítják harmadik országba a megmunkálást követően, akkor az ügyletet nem terheli adó az esetben sem, ha belföldön teljesített (lásd a későbbiekben).
Fontos további kritérium, hogy a megrendelt szolgáltatással a megrendelő adóalany ne a saját, vagy alkalmazottainak magánszükségletét elégítse ki, mivel akkor nem lehet alkalmazni a terméken végzett munka esetén a 37. § (1) bekezdésben foglalt fő szabályt. Bérmunka esetében vélhetően nem találkozik a bérmunkát végző olyan szolgáltatás megrendeléssel, amit a megrendelő adóalany saját természetes szükségletei kielégítésre vesz igénybe, ha mégis akkor ennek a munkának az összegszerűsége nem túl jelentős, így az ebből fakadó adókockázat elhanyagolható mértékű.
Előfordulhat, olyan eset mikor a terméken végezett munkát nem adóalany veszi igénybe, vagy a megrendelő közösségi adóalany nem mutat be közösségi adószámot a szolgáltatás megrendelése során. A teljesítési helyet ekkor a kivételes szabály (43. § (1) bekezdés c) pont) alapján kell megítélni, vagyis a tényleges munkavégzés helye lesz a teljesítési hely.
Közösségi adószámok megerősítése
Közösségi adószámok érvényességéről meggyőződhet az Európai Bizottság honlapján valamint a megerősítés az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától is kérhető.
1. Közösségi adószámok érvényességének lekérdezése az Európai Bizottság honlapján
A közösségi adószámok érvényességét az adóhatóság előtt igazolható módon ellenőrizheti az Európai Bizottság internetes honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do), ha a lekérdezéskor megadja saját közösségi adószámát. Ebben az esetben a megerősítés eredményekor Ön egy egyedi hivatkozási számot kap, mely alapján az adóhatóság az Ön által kezdeményezett lekérdezést – érvényes közösségi adószám megerősítése esetén – azonosítani tudja. Az adóhatóság előtt történő igazolás céljából ezért feltétlenül fontos, hogy az egyedi hivatkozási számot tartalmazó lekérdezés eredményét irataiban megőrizze. Amennyiben a lekérdezett tagállami közösségi adószámhoz név- és címadat is megjelenik, úgy a megjelenített adatok pontosságának megerősítése céljából Önnek nem kell az adóhatósághoz sem fordulnia. Jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia azok a tagállamok, amelyek érvényes közösségi adószám esetén megjelenítik az adóalany nevét és címét is.
2. Közösségi adószámok érvényességének megerősítése az adóhatóság által
Az EK tagállamában illetőséggel bíró adóalany közösségi adószáma érvényességének, illetve azonosító adatai pontosságának megerősítését az EK-en belüli termékértékesítésben és szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyek kérhetik, tehát azon adózók, akik rendelkeznek érvényes közösségi adószámmal.
A közösségi adószámok érvényességének és azonosító adatok pontosságának megerősítése az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától (továbbiakban: adóhatóság) kérhető telefonon, faxon, levélben és elektronikus levélben.
A 06-40-20-21-22-es telefonszámon történő érdeklődés esetén csak a közösségi adószám érvényességének megerősítése kérhető (hétfőtől csütörtökig 8.30-16.00 óráig, pénteken 8.30-13.30 óráig). A faxon (06-1-428-5424), levélben (1054 Budapest, Széchenyi u. 2., levélcím: 1373 Budapest, Pf.: 561.) vagy a clo@apeh.gov.hu e-mail címen írásban benyújtott kérelem esetén a közösségi adószám érvényességén túl lehetőség van a közölt név és/vagy címadat pontosságának egyeztetésére is.
Az adóhatóság által történő közösségi adószámok érvényességének megerősítéséhez itt letölthető a Kérelem formanyomtatvány.
2.1. Milyen adat megerősítése kérhető az adóhatóságtól?
Kizárólag az ügyfél rendelkezésére álló közösségi adószám érvényességének, illetve az azonosító adatok – név és cím – pontosságának megerősítésére van lehetőség. A helyes adatok megszerzése érdekében tehát először az ügyfélnek kell a kapcsolatot üzletfelével felvennie, csak ezt követően fordulhat az adóhatósághoz az adatok ellenőrzése tekintetében. Az ügyfélnek mind a közösségi adószámok, mind pedig az azonosító adatok tekintetében lehetősége van az éppen aktuális, valamint valamely korábbi időpontra vonatkozó helytállóságot tisztázni. Ez utóbbi esetben az ügyfélnek az időpontot (nyomtatványban a „kereskedés időpontját”) pontosan (év, hónap, nap) meg kell jelölnie. Egyszerre több adóalanyra vonatkozóan is kérhető megerősítés.
Az ügyfélnek a rendelkezésére álló közösségi adószámot mindig, így azonosító adatok pontosságának egyeztetése esetén is meg kell adnia. Minden esetben a teljes közösségi adószámot közölni kell, a tagállamot azonosító kódot és az azt követő számjegyeket és/vagy betűket is. Az adóhatóság kizárólag név és címadat pontosságát nem tudja megerősíteni, az EK tagállamában illetőséggel bíró adóalany azonosításához minden esetben szükség van a közösségi adószám megadására.
Írásbeli kérelem formai kötöttség nélkül is benyújtható, de az erre rendszeresített formanyomtatvány is használható. A formanyomtatványt a kitöltési útmutatónak megfelelően kell kitölteni.
A kérelemben az alábbi adatokat minden esetben fel kell tüntetni:
a kérelmező neve, címe
a kérelmező képviselőjének neve
a kérelmező közösségi adószáma /adószáma
a megerősíteni kívánt, az EK valamely tagállamában nyilvántartásba vett adózó közösségi adószáma
a megadott közösségi adószámhoz tartozó, ismert azonosító adatok (az adatokat a lehető legpontosabban kell megadni)
amennyiben nem az aktuális, hanem valamely korábbi időpontra vonatkozóan kívánja az adatok érvényességét tisztázni, úgy a kereskedés dátuma (év, hónap, nap)
képviseletre jogosult személy aláírása, dátum
Adatszolgáltatást az adóhatóság nem végez és adat-kiegészítés sem kérhető, így az adóhatóság nem bocsátja az ügyfél rendelkezésére az érvényes közösségi adószámhoz tartozó, az EK tagállamában nyilvántartásba vett adóalany nevét és címét.
2.2. Írásbeli igazolás a megerősítés eredményéről
Az adóhatóság az írásban előterjesztett kérelemre a közölt adatokkal kapcsolatos lekérdezések eredményéről igazolást állít ki.
Amennyiben az ügyfél által megadott közösségi adószám nem érvényes, azonosító adatokra vonatkozó információt az adóhatóság nem közöl.
Az adóhatóság az azonosító adatok megerősítése esetén „pontos” vagy „pontatlan” választ ad. Az adatot az adóhatóság akkor is pontatlannak minősíti, ha az hiányos, például név esetén nincs feltüntetve az adóalanyiság formája (pl.: Gmbh, AG, S.A., Ltd., N.V., KG, stb.), címadat esetén pedig hiányzik az alábbi adatok valamelyike: irányítószám, a helység, a közterület neve, közterület jellege, vagy a házszám.
Telefonon érdeklődő ügyfelek esetén az igazolás kiállítása nem automatikus, arra az adózó kérésének megfelelően kerül sor, és kézbesítése az adózó adóhatósághoz bejelentett lakóhely/székhelycímére postai úton történik.
Az írásbeli igazolásokat az adóhatóság a kérelem előterjesztésétől számított 8 munkanapon belül küldi meg az ügyfél részére levél, fax, elektronikus levél útján.
Figyelem! A tájékoztatás a külföldi közösségi adószámok esetében a külföldi adóhatóság lekérdezés napján közzétett adatbázisán alapul!
Az igazolás csupán azt tanúsítja, hogy az ügyfél kezdeményezte tagállami üzletfele közösségi adószáma érvényességének megerősítését, valamint a közösségi adószámmal azonosított üzleti partnere azonosító adataira vonatkozó, az ügyfél rendelkezésére álló információ pontosságának igazolását. A kiállított igazolás tehát minősül hatósági igazolásnak, így az természetesen illetékmentes.
Forrás: www.apeh.hu
Lakásvásárlás illetéke
A lakástulajdon szerzése esetén fizetendő illeték szabályait az 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét – a törvényben írt kivételekkel - a forgalmi értékből le kell vonni.
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [Itv. 21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul. Nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. (Itv. 21.§/5/)
Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A vevő az itt említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az Itv. 21.§(5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.
Nyugdíjas vállalkozók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókat foglalkoztató társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége
A Társadalombiztosítási járuléktörvény (Tbj.) szerint az az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként folytatja, és az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
Sajátjogú nyugdíjas az a természetes személy aki sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Sajátjogú nyugdíjas az a személy is, aki korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíjban, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres szociális segélyben, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rehabilitációs járadékban részesül.
Sajátjogú nyugdíjasnak kell tekinteni azt is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállakozókra, és a családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve a EGT-állam jogszabályai alkalmazásával sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
Az egyéni vagy a társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű jogállását nem érinti, ha az itt felsorolt nyugdíjak valamelyikének folyósítása szünetel, vagyis a nyugdíj folyósításának szünetelése nem befolyásolja a kiegészítő tevékenységű státusz fennállását.
Nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak a rendszeres szociális, vagy átmeneti járadékban részesülő személy. Ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja őket – nem minősülnek sajátjogú nyugdíjnak. Az ilyen ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozók „főtevékenységet” folytatók, és járulékfizetési kötelezettségüket a Tbj. teljesen eltérő módon állapítja meg, mint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak minősülő személyekét.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nem „teljes körű” biztosítottak, a társadalombiztosítás keretében csak baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra szerezhetnek jogosultságot.
1. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett köteles továbbra is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, melynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig (ezen időtartam alatt) köteles járulék fizetésére, és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot legfeljebb a nyugdíjjárulék fizetési felső határig fizeti meg, melynek 2010. évre vonatkozó összege:
7.453.300 (napi 20.400) forint.
Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó (EVA-s) kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülő egyéni vállalkozó a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot az EVA törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg. Természetesen az EVA-s, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is köteles megfizetni a havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.
2. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás járulékfizetési kötelezettsége
A társas vállalkozásban személyesen közreműködő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó köteles továbbra is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, melynek alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy a társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot.
Hasonlóan a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóhoz, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot szintén a nyugdíjjárulék fizetési felső határig fizeti meg, (melynek összege 2010. évre vonatkozóan 7.453.300 (napi 20.400) forint.
Megjegyezzük, hogy amennyiben a sajátjogú nyugdíjas társas vállalkozó személyesen nem működik közre a társas vállalkozás tevékenységében (mert pl: tőkebefektető tag), úgy utána nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség (és a társas vállalkozó sem fizet nyugdíjjárulékot).
Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó:
* keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
* fogvatartott,
* ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
* egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel (erre csak 2010. január 01-jétől van törvényes lehetőség).
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó speciális, 0,5 százalékos mértékű nyugdíjemelést kérhet a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap benyújtásával. A nyugdíjemelés alapja a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.
Továbbra is csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a sajátjogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás tagjaként személyesen közreműködik a társas vállalkozás tevékenységében. Főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói jogviszonyában kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-ig (kizárólag az adóév egészére) választhatja azt is, - a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában -, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk az egyéni vállalkozásra vonatkozó bizonylatok között is tárolni).
Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozásban is személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-ig (az adóév egészére) köteles nyilatkozni, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk valamennyi érintett társas vállalkozásban nyilvántartani).
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése