Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Személygépkocsi vagyonadó
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és az eho
Képzési költségek elszámolása a vállalkozásban
Elveszett számlák pótlása
Béren kívűli juttatások adózása
Személygépkocsi vagyonadó
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény rendelkezései a nagy teljesítményű személygépkocsikra változatlanul élnek – túlélték az Alkotmánybírósági felülvizsgálatot. Itt közlünk egy táblázatot az egyes személygépkocsik után fizetendő adómértékekről – mert a jogszabály ebben a kérdésben nem is olyan egyszerű.
A jogszabály értelmében a 125 kW teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező személygépkocsikat terheli az adó. Kivételt képeznek az OT („old timer”) betűjelű rendszámtáblával ellátott gépkocsik, amelyek mentesek az adó alól.
Az adó alapja
Az adó alapja a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kW-ban. Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.
Az adó mértéke
Az adó mértéke a személygépkocsi teljesítményétől függően a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg kétszeresétől annak háromszorosáig terjedhet. ( 125 kW-175 kW között kétszeres, 175 kW -200 kW között 2,5-szeres, legalább 200 kW és afelett pedig háromszoros). A gépjárműadóról szóló törvény a személygépkocsik után azok kilowattban kifejezett teljesítményére - mint adóalapra - vetülő, a gépjármű korának függvényében differenciált adómértéket határoz meg.
A kizárólag elektromos meghajtású, és a hibrid meghajtású személygépkocsi tulajdonosát 50%-os adókedvezmény illeti meg. Ugyancsak ilyen mértékű adókedvezményben részesül a három, vagy több gyermeket nevelő szülő egy személygépkocsi után.
Az adó mértéke tehát - a gépkocsi korától függően, 0 évnek a gyártási év számít:
I. 0-3 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 345,-Ft/kw x 2 = 86.250,-Ft-tól 120.750,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 345,-Ft/kw x 2,5 = 150.937-Ft-tól 171.637,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) -: 345,-Ft/kw x 3 = 207.000,-Ft-tól
II. 4-7 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 300,-Ft/kw x 2 = 75.000,-Ft-tól – 105.000,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 300,-Ft/kw x 2,5 = 131.250,-Ft-tól – 149.250,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) -: 300,-Ft/kw x 3 = 180.000,-Ft-tól
III. 8-11 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 230,-Ft/kw x 2 = 57.500,Ft-tól – 80.500,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 230,-Ft/kw x 2,5 = 100.625,-Ft-tól – 114.425,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) -: 230,-Ft/kw x 3 = 138.000,-Ft-tól
IV. 12-15 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 185,-Ft/kw x 2 = 46.250,-Ft-tól 64.750,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 185,-Ft/kw x 2,5 = 80.900,-Ft-tól 92.037,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) - : 185,-Ft/kw x 3 = 111.000,-Ft-tól
V. 16. évtől:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 140,-Ft/kw x 2 = 35.000,-Ft-tól 49.000,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 140,-Ft/kw x 2,5 = 61.250,-Ft-tól 69.650,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) - : 140,-Ft/kw x 3 = 84.000,-Ft-tól.
Az adó alanya
Az adókötelezettség a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (Országos Járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosát terheli.
Ha a személygépkocsi a magyar hatóság által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, akkor az adó alanya a személygépkocsi tulajdonosa.
A nagy teljesítményű személygépkocsik után a január 1-jei állapoton alapuló „éves” adóalanyiság és adófizetési kötelezettség áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a január 1-ei állapot szerinti adóalany a naptári év egészére teljesíti a kötelezettségeket akkor is, ha személyében év közben változás áll be. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatósági nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személy nem alanya és adófizetésre kötelezettje a nagy teljesítményű személygépkocsik utáni adónak.
A kétszeres adóterhelés elkerülése érdekében a megfizetett gépjárműadót a fizetendő adó összegéből le lehet vonni. A levonás joga az adóalanyt az általa megállapított és bevallandó nagy teljesítményű személygépkocsi utáni adó összegének erejéig illeti meg. Nem vonható le a gépjárműadó összege abban az esetben, ha a gépjárműadóban nem a tulajdonos volt az adó alanya, hanem az üzemben tartó áll adójogviszonyban. Azaz a gépjárműadó levonhatóságának elengedhetetlen törvényi feltétele, hogy a két adónemben ugyanazon személy tulajdonosi minőségére tekintettel legyen adóalany.
A bevallás benyújtásának, illetve az adó megfizetésének határideje
A magánszemély adózó az adóévi személyi jövedelemadóról szóló bevallásban (0953-1042), a társasági adóalany a társaságiadó-bevallásban (0929-1042), az eva alany pedig az eva-bevallásban (0943-1042) ad számot az egyes nagy értékű vagyontárgyakról szóló adóról. A bevallásokat a tárgyévben kell megtenni.
Ha az adóalany nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem eva bevallásra, akkor az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról a külön erre a célra rendszeresített bevallást (1042) kell benyújtani az adóév május 20-ig. Figyelemmel az alkotmánybíróság 8/2010. (I.28.) számú határozatára, a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallására a fentiekben jelölt bevallás nyomtatványok használatosak a továbbiakban is azzal, hogy a lakóingatlanokra vonatkozó mezőket nem kell kitölteni.
Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-ig kell megfizetni.
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és az eho
Az Szja törvény 67/A.§-a szerinti tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
Tőzsde alatt érteni kell az EGT és OECD tagállamban működő tőzsdét is.
Felmerül a kérdés, hogy a tőzsdei ügyletből származó jövedelem után kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-a a külön adózó jövedelmek közül egyebek között az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [Szja tv. 67. §] is terheli 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással, - ugyanakkor a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet nem. Erről az Eho tv. nem tesz említést - tehát ilyen kötelezettség tehát a tőzsdei ügyletből származó jövedelem után nincs.
Képzési költségek elszámolása a vállalkozásban
Képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.
A képzési költségek tekintetében változás, hogy az alkalmazottak iskolarendszerű képzési költsége ugyan elismert költségnek minősül, de 25 százalékkal kell adózni az e címen elszámolt összeg után az Szja-törvény 70-71.§-aiban foglaltak szerint. Elismert költségnek minősül az e címen felmerült közterhek összege is.
A továbbképzéssel kapcsolatos kiadások elismert költségnek minősülnek az alkalmazottak és egyéni vállalkozók esetében is azzal, hogy az alkalmazottak tekintetében ez nem jelent adóztatható körülményt [Szja-törvény 4.§ (2) bekezdés]
Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy
• a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;
• a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni;
• a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.
Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.
Elveszett számlák pótlása
2004. január 1. napjától a számviteli bizonylat alaki követelményeinek körében történt változás eredményeképpen nem kötelező a számlák aláírása, azok aláírás nélkül is megfelelnek mind a számviteli bizonylat, mint az adóigazgatási azonosításra való alkalmasság feltételeinek. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a 2004. május 1-jével történt Európai Unióhoz történt (illetőleg akkor még csak előkészített) csatlakozásnak is, mivel az EU hatodik irányelvében szerepel egy olyan rendelkezés, mely szerint a tagállamok nem tehetik kötelezővé a számlák aláírását.
A számlák aláírásának kérdése azonban nem érinti az elveszett bizonylat, okirat pótlólag, másodlagosan történő előállítására, és ezen bizonylatnak abból a célból történő hitelesítésére vonatkozó előírásokat, amelyek az adó- és pénzügyi kapcsolatokban, számviteli elszámolásokban az eredeti dokumentumok pótlását szolgálják.
Az okirati bizonyításról, illetve az elveszett, pótolt okiratok pótlásáról, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 190-197. §-ai rendelkeznek. A hivatkozott jogszabály 196. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratáéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Szabályszerű igazoláson a gazdálkodó szervezet bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírás, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.
Fentiek szerint azonban a másolatnak tartalmaznia kell azt a megjegyzést is, mely szerint a másolt okirat az eredetivel mindenben megegyezik, hiszen ez a megjegyzés különbözteti meg az egyszerű aláírást a hitelesítéstől. A gazdálkodó szervezet által kiállított, vagy őrzött okiratról így készült okirat bizonyító ereje az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
Forrás: www.apeh.hu
Béren kívűli juttatások adózása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Ha a juttatás például meleg étkezési utalvány, helyi utazás bérlet formájában történik, akkor a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ilyen esetben a bevétel megszerzésének időpontja – azaz a juttatás időpontja – a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány, bérlet stb. tényleges átvételének napja, ide értve a magánszemély javára történő birtokba vétel napját is, illetve az előzőek hiányában az a nap, amikor a bevétel tárgya rendelkezésre áll, tehát amikor az utalvány, bérlet stb. átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át.
Ha például a munkáltató, kifizető a január havi meleg étkezési utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, ezért a juttatást terhelő adót január havi kötelezettségként kell bevallani és február 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a munkavállalók a január hónapra elszámolt bér kifizetésével egyidejűleg, tehát csak február hónapban jogosultak átvenni a január havi utalványokat, vagy ekkor térítik meg részükre a január havi utazási bérletet, akkor a juttatás időpontja február hónap, és ennek megfelelően február hónapra kell kötelezettségként bevallani, és március 12-éig kell megfizetni a juttatást terhelő adót.
Az ilyen béren kívüli juttatások költsége nem bérköltség, ezért elszámolására nem a bérekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni. Mivel a juttatások igénybevételének lehetőségét biztosító utalvány, bérlet stb. a juttató számára végleges vagyonvesztésként annak átadásakor jelenik meg, a juttatások költségének elszámolása a személyi jellegű egyéb kifizetések között a juttatás előzőekben ismertetett időpontjához igazodóan történik.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése