Tartalom Illetékmentes a követelés elengedés és a térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezetek között Még egyszer a számla visszaküldéséről Ingatlanértékesítés és üzletszerűség Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei Ingyenesen letölthető adózási, jogi praktikák
Illetékmentes a követelés elengedés és a térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezetek között A korábbi illetékszabályok alapján a gazdálkodó szervezetek közötti térítésmentes eszközátadás ajándékozási illeték alá esett. Ezen túlmenően 2008. január 1-től a követelés elengedése is ajándékozási illeték tárgyát képezte, és az illetékmentesség csak 10.000,-Ft-ot meg nem haladó követelés elengedésére terjedt ki. Ezen ügyletek gazdálkodó szervezetek között most már – 2009. július 10-től – mentesek az ajándékozási illeték alól. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 68.§-a az Illetéktörvényt az alábbiak szerint módosította: [17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:] „n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése; o) a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a hitelintézet igazolást ad az adósnak.” Ezen rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba (166.§/1/). A kihirdetés a 2009. július 9-i Magyar Közlönyben történt meg – így a fenti illetékmentességi rendelkezések 2009. július 10. napjától hatályosak. Ezek alapján tehát illetékmentesek a következő ügyletek: -térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezet javára, -követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása -követelés elengedés gazdálkodó szervezetek viszonylatában -ingyenes tartozás-átvállalás gazdálkodó szervezetek között. Az Illetéktörvény nem tartalmazza a gazdálkodó szervezet fogalmát - így a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az irányadó: 685. § E törvény alkalmazásában c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.
Még egyszer a számla visszaküldéséről A július 14-i hírlevelünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mikor lehet és kell egy számlát visszaküldeni. Ebben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a számla befogadása – átvétele, bár mindennapos tevékenység – lényeges jogi jelentőséggel bírhat. A témához több észrevétel is érkezett, amelyek önmagukban is érdeklődésre tarthatnak számot. Tehát: 1. Észrevétel "Az írást egy új "szokás" elterjedése miatt hiányosnak tartom. Médiacég kiállít egy számlát az internetről /valószínűleg/ levett cégadatok alapján, - annyi fáradtságot sem vesz, hogy pl. a Cégtalálóból, így az adatok pontatlanok lehetnek: megküldi a címzettnek a sokszor több tízezer forintra rúgó számlát. Szerződés nincsen, jó esetben mellékel egy szerződést, melyet a médiacég valamilyen tagja aláír, a megrendelő aláírását üresen hagyja. Jó lenne taglalni, mi történhet. Lehet, veszni hagyják a számlát. Lehet, külön számlázóprogit használnak, direkt erre a célra. Mert ugye, ha kibocsájtotta, azt bizony könyvelni is illene... Lehet, bizonyos idő eltelte után követeléssel lépnek fel. Címzett a számlát ugyanis nem küldi vissza, mondjuk a papírkosárban landoltatja, ugyanis ha visszaküldi, a csaló médiacég felbátorodik. Címzettnek a visszaküldés költség, é s nem akarok gyanúsítgatni senkit, de ki tudja, médiacégnek milyen szerződése van a Magyar Postával... Jó volna taglalni, mit lehet ez esetben tenni, hogy médiacégnek elmenjen a kedve hasonló számlák postázásától. Jómagam már fontolgatok egy APEH vizsgálatot, és ha tudnám, hogy az APEH valóban lép, és megvizsgálja médiacég könyvelését, hamarjában meg is tenném a feljelentésünket. Nem vagyok jogász, de talán még egy ügyészségi vizsgálat is beleférne, vélelmezve a külön számlázóprogramot...30-50E Ft-ot megér időnként a valótlant törölni, aztán esetleg utólag mehet a valósba. Szóval jó lenne egy kiegészítés, különösen annak fényében, hogy senkit nem akar a számla visszaküldésére biztatni" A felvetett kérdés inkább a büntetőjog felé visz - létező gazdasági kapcsolat, és abban megvalósult teljesítés nélkül számlázni, és a számla ellenértéket követelni - ez kriminális eset. De felvetés jogos, mert a szabályozás nem teljesen véd a csalárd eljárásoktól, illetve a tisztességes cégre terheli a bizonyítási kötelezettséget. 2. Észrevétel: "A megrögzött nem fizetők az írásban leírtakat tökéletesen tudják, a számlát nem veszik át, mert annak jogi következményei vannak, fizetni nem akarnak, pályázati pénzeket, hiteleket kapnak, a beszállítókat meg nem fizetik ki. Ekkor mi a feladata a beszállítónak? Megvan a számla 1. 2. példánya, vevő nem fizet, áru beépítve, utolérhetetlen. Mindig csak a nem fizetők vannak védve, a beszállító ebben az esetben is ÁFÁ-zik?" Ha a vevő utolérhetetlen - akkor utólag tényleg nincs mit tenni - ezt a lehetőséget előre ki kellene zárni. De ha a számlát átvette, elismerte, akkor meginbdítható ellene a felszámolási eljárás - abban a reményben, hogy azt nem engedheti, és fizet. 3. Észrevétel "Olvastam tájékoztatásukat, mely szerint mikor lehet és kell a számlát visszaküldeni. Véleményem szerint szerencsés lenne kiegészíteni a cikket, hogy a Ptk. 236. § szerint a szerződést egy éven belül meg lehet támadni. Miután a Ptk írásbeliséget csak ingatlannal kapcsolatban ír elő, különösen olyan esetben, amikor a szerződés a Földhivatali nyilvántartás módosítását eredményezi, a fentiek alapján a Felek közös akarata szerint (egy számlával lefedett) gazdasági esemény megtörténte a Ptk. szerint szerződésnek minősül. Ha elfogadjuk a számát, mint az eseményt rögzítő írásbeli bizonylatot, akkor ezen szerződés akár írásbeli módon megkötöttnek tekintendő. Ekkor a szerződést, azaz magát az ügyletet és a hozzákapcsolódó számlát egy éven belül meg lehet támadni a másik félhez intézett írásbeli közléssel. A határidő a tévedés felismerésétől számítódik, azaz amikor rádöbbenek arra, hogy a számla hibás. A megadott 15 napos határidő és hivatkozása korrekt, de ennek az átlagos olvasóban rögzülése esetleg félrevezető." Hát igen - sok vetülete van a témának...
Ingatlanértékesítés és üzletszerűség 2004. január 1-ig volt hatályos az Szja törvény üzletszerűségről rendelkező 63/A.§-a, a következő szöveggel: 63/A. § (1) Nem alkalmazhatók a 60-63. § rendelkezései, ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik. Ekkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Nem alkalmazhatók a 60-63. § rendelkezései az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét. Ezen – jelenleg már nem hatályos - rendelkezés értelmezésére született is APEH állásfoglalás - a 2004/44. Adózási kérdés, a rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység fogalma az ingatlan-átruházás témakörében, amely próbálta értelmezni a kérdést. Miután a törvényhely hatályát vesztette, - véleményem szerint ez sem aktuális. A jelenleg hatályos Szja törvény rendelkezései szerint: 61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. 16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el. (3) Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. 28. § (7) Egyéb jövedelem - ha e törvény másként nem rendelkezik - c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy ca) az említett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint a cb) alpont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani; cb) a ca) alpont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja; Véleményem szerint a hatályos szabályok szerint (Szja 61.§) egy magánszemély ingatlan értékesítése akkor nem adózik külön 25%-os szja-val – ha a kapott vételár az ingatlan szokásos piaci értékét meghaladja. Ezesetben sem veti el teljesen egészében a törvény a külön adózás szabályát, hanem azt mondja, hogy a kapott vételárból az ingatlan értékesítés bevételének csak az ingatlan szokásos piaci értékének megfelelő része minősül – és erre vonatkoznak az ingatlanértékesítések általános szabályai (25% forrásadó) - a vételárból a szokásos piaci értéket meghaladó rész pedig az egyéb jövedelem (28. §/7/ c.) – szabályai szerint minősül bevételnek, és a vonatkozó szabályok szerint összevontan, az aktuális adókulccsal (36%) adózik. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a magánszemély az ingatlant apportként értékesíti, gazdasági társaságnak. A szokásos piaci érték fogalmát az Szja törvény határozza meg a következők szerint: 3.§ 9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének; nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár), amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenérték (ár), csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal; d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. Az üzletszerűséget a jelenlegi Szja törvény az ingó értékesítések körében értékeli, amely azonban ingatlan-értékesítésre nem alkalmazható – illetve az Szja törvényben az ingatlanértékesítésekre nincs ilyen szabály. A fenti Szja szabályok sem rendelkeznek arról - hogy akár csak a szokásos piaci értéktől való eltérés esetén - hogy az ingatlan-értékesítés bevételét az önálló tevékenység bevételének kellene tekinteni. Mindezzel együtt az önálló tevékenység idézett törvényi fogalma (Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.) hordoz egyfajta bizonytalanságot e kérdésben. Az önálló / nem önálló tevékenység kategorizálás az Szja törvényben inkább valamilyen munkavégzéshez, vagy vagyonhasznosításhoz kapcsolódó jövedelmekre vonatkozik. Ezekkel határozhatjuk meg a „tevékenység” fogalmát. A „tevékenységgel” szemben van az „értékesítés”, vagy az „átruházás” egyszeri, egyedi ügylet. A vagyonátruházás Szja törvénybeni szabályai nem „tevékenységre” hanem egyedi, egyszeri ügyletekre vonatkoznak. A magánszemély ingatlanértékesítésnél is felvetődhet az Áfa kérdése. Az Áfa törvény következő rendelkezései irányadók: 6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan]; c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. 259. § E törvény alkalmazásában 18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek; Értelmezésem szerint az Áfa törvény alapján több ingatlan egyesítésével kialakított önálló ingatlan értékesítése egy értékesítésnek minősül – függetlenül annak területnagyságától, illetve a megelőző földmérői eljárástól, az egyesítésre kerülő korábbi önálló ingatlanok számától. Ezen álláspont az Áfa törvény 9.§/1/ bekezdésén alapul.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei Mit ne tegyen a munkáltató, ha meg akarja tartani a rendezett munkaügyi kapcsolatok státuszát? Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 15.§-a szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A 2009. június 1-én hatályba lépett módosítások újraírták a szabályokat. Nem változott A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének. Változott A törvénymódosítás újrafogalmazta a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét, megszüntette az általános és különös feltételek szerinti csoportosítást. Mindezek mellett kivételként az általános támogatási tilalom alól – megállapított olyan eseteket, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése esetén is nyújtható támogatás. Az Áht. 15.§/5/ bekezdése tartalmazza a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, akként, hogy meghatározza azokat a munkaügyi jogsértéseket, amelyek jogerős hatósági, bírósági határozatban való megállapítása esetén támogatás az igénylő részére nem nyújtható. Ezek alapján összefoglaljuk azokat esetköröket, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítés elvesztését jelentik. a) Munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása Ez a mulasztás a rendezett munkaügyi kapcsolatok legsúlyosabb kizáró oka, egyfelől azért, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a törvény nem engedélyez kivételt a támogatási tilalom alól, másfelől ha a további jogszabálysértésekhez ez is társul, akkor ez már abszolút kizáró oka a támogatás nyújtásának. b) Szakszervezeti jogok megsértése Ezen feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő. E jogszabálysértés a támogatásoknak abszolút kizáró feltétele - a törvény itt nem enged kivételt. c) Színlelt szerződés kötésének tilalma E pontnál irányadó a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyelő a tényállás alapján jogosult - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. E feltétele 2009 november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése A munkabér összegére vonatkozó hatályos jogszabály a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet. A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyve 154-164.§-ai alatt találhatók. Ezek közül a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállása szempontjából csak a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértésének van jelentősége: A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. (Mt. 155.§/3/) A rendezett munkaügyi kapcsolatok e feltétele 2009 november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. e) Munkaidő nyilvántartás hiánya A Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) a) pontja azt írja elő, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. f) Külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása – ha az engedélyhez kötött A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik. E feltétel 2009. november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. g) Munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak megsértése Ebben a körben a vonatkozó jogszabály a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről. E feltétel is 2009. november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. h) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése A munkáltatóra e körben háruló kötelezettségeket az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény írja elő. alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. E feltétel is 2009. november 1-től hatályos. E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel. A jogerős határozat feltétele A rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésének eljárási feltétele, hogy a fenti a)-h) pontok megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az igénylővel szemben munkaügyi bírságot, mulasztási bírságot, bírságot szabott ki, vagy a fenti f) pontban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte. További eljárási feltétel, hogy amennyiben bírságot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasítsa. Ha tehát a bírságot megállapító közigazgatási határozatot a bíróság hatályon kívűl helyezi, akkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése nem állapítható meg. Kivételek a támogatási tilalom alól A fentiekben ismertetett általános szabályoktól eltérően támogatás nyújtható, ha a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a bírságot szabtak ki, és b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg. Ingyenesen letölthető adózási, jogi praktikák A www.adonet.hu oldalról az alábbi tanulmányok ingyenesen letölthetők. -Offshore a bíróságon - esettanulmány -Miért lehet előnyösebb szellemi szabadfoglalkozásban vállalkozni? -Adó- és járulékfizetési szabályok munkaviszonyban, megbízásban, vállalkozásban - 2009 júliustól -Magánszemélyek: a bérbeadás alapvető szabályai -Az áfaellenőrzésről -A gépjármű-kereskedelmi tevékenység könyvelése -A jegyzett tőke leszállítás jogi, számviteli és adózási kérdései -Gazdasági társaságok átalakulásának jogi forgatókönyve -Hogyan vásároljunk vállalkozásunk számára számítógépet, szoftvert és informatikai szolgáltatást? -Vezetői számvitel kisvállalkozásoknak -Iparűzési adó megosztása több telephely között -Devizás ügyletek könyvviteli elszámolása -Segédlet APEH méltányossági kérelmek előterjesztéséhez 2009 -Hogyan váljunk el gyorsan? Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése