Tartalom
Ügyvezetők díjazása Mi lesz veled egyéni vállalkozás? A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Megéri-e EVA alatt adózni? Több mint lehetőség… START, START PLUSZ, START EXTRA
Ügyvezetők díjazása A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (továbbiakban: Gt.) meghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. A Gt. alapján az alapítóknak már a társasági szerződésben ki kell jelölniük az alapításkor a vezető tisztségviselőket, ezt követően főszabályként a vezető tisztségviselőket a társaság legfőbb szerve választja, kivéve, ha a Gt. az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozóan eltérő rendelkezést tartalmaz (pl. taggyűlés az ügyvezető választásának jogkörét a felügyelő bizottságra ruházhatja át). A Gt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése szerint: „A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.” A Gt. fenti szabálya és a Munka Törvénykönyvének 13. § (1)-(2) és (5) bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a Munka Törvénykönyvének 76. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A Gt. 22. § (2) bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező. E rendelkezések alapján tehát a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Ezen túlmenően a magánszemély a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az Szja-törvény lehetővé teszi. Az Szja-törvény 2008. január 1-jétől hatályos 24. §-a nem önálló tevékenységként nevesíti a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a tevékenységét. Ez érdemi változást nem jelent, hiszen a jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége (a választott könyvvizsgálók kivételével) a korábbi években hatályos rendelkezés szerint is nem önálló tevékenységnek minősült. Ez egy különös szabály, amely alapvetően meghatározza a vezető tisztségviselők, köztük az ügyvezetők adózását. Az ügyvezetői tevékenység megbízási jogviszonyban, vagy meghatározott feltételek mellett munkaviszony keretében végezhető. A Szja-törvény általános szabálya szerint a megbízási jogviszonyban ellátott tevékenység önálló tevékenységnek minősül. Azonban az előzőekben hivatkozott, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó különös szabály miatt a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni. Ebből következően az ügyvezetői tevékenységre tekintettel megbízási szerződés alapján kifizetett díjazás is nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megbízási szerződés alapján ellátott ügyvezetői tevékenységre tekintettel kapott egyetlen bevételre, így az ügyvezetői tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatók az önálló tevékenységre vonatkozó költség elszámolási, illetve jövedelemszámítási szabályok. Ugyanis az Szja-törvény rendelkezése szerint nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével (a konkrét esetben az ügyvezetői tevékenységgel) összefüggésben, vagy az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel bármely vagyoni érték formájában megszerez. A törvény kivételes szabálya alapján bizonyos jogcímen kapott költségtérítéseket a jövedelem megállapításánál nem kell bevételként figyelembe venni. Ilyen költségtérítés például, ha az ügyvezető külföldre utazik például egy üzleti tárgyalásra, és az utazás, szállás költségeit a társaság bizonylattal történő elszámolás ellenében megtéríti neki. Az Szja-törvény 3. § 16. pontja szerint az az összeg tekinthető költségtérítésnek, amelyet a törvény által elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tekinthető ilyen kiadásnak a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, ha a törvény különös szabályban ettől eltérően nem rendelkezik.
Mi lesz veled egyéni vállalkozás? Az alábbiakban beszámolunk arról, hogy az Országgyűlés megkezdte az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat vitáját. Ha minden igaz, január 1-én az új törvény hatályba lép, és teljesen felforgatja az egyéni vállalkozói viszonyokat. Az egyéni cég korlátolt felelősséggel is működhet - és a társasági adó alá fog tartozni. Ez egy igen neuralgikus pont - kérdés, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket tartalmaz erre a törvényjavaslat. Nagyon sok egyéni vállalkozás azért nem alakult át, szűnt meg, mert akkora vagyont halmozott fel, hogy az átalakulás azonnali extra adófizetési kötelezettséggel járna. Félő, hogy erre a helyzetre a törvényhozók nem gondolnak - és a nagyobbaknak változatlanul nem lesz kiút az egyéni vállalkozásból. Az egyéni cég a társasági adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint adózhat majd a jövőben. Ez lehetővé teszi, hogy az adózott eredmény után ne kelljen azonnal az osztalékadóra vonatkozó szabályok szerint adóznia. Közlése szerint az egyéni cég az eva hatálya alá is tartozhatna. Ha az egyéni vállalkozó szüneteltetheti tevékenységét, ennek ideje alatt adót és társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetnie. A szüneteltetést nem kell indokolni és engedélyeztetni, csak be kell jelenteni az adóhatóságnak. A személyi jövedelemadót érintő változások szerint ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, akkor előtte meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását, leltárt kell készítenie eszközei feltűntetésével, jelezve azt is, mely eszközök kerülnek át az egyéni cégbe. Az eszközöket értékelni kell, és ha van "pozitív átértékelési különbözet", akkor azt figyelembe véve kell megállapítani az adókötelezettséget. Az egyéni cégek számára lehetővé válna az, hogy az eva hatálya alá tartozzanak. Ha az evás egyéni vállalkozó egyéni cégként kíván működni, akkor eva-alanyisága megszűnik, de ilyenkor nem kell négy évet várnia az újabb bejelentkezéshez, lehetővé válik ugyanis, hogy ilyenkor is jellemzően két adóév elteltével eva-alany lehessen.
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása A kormányzat a munkahelyek megőrzése érdekében a „szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról” szóló 70/2009.(IV.2.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) rögzítettek szerint támogatja a legalább teljes munkaidő felét elérő részmunkaidős foglalkoztatást. A rendelet 1.§ i) pontja értelmében akkor beszélhetünk részmunkaidős foglalkoztatásról, ha az Mt. 82. §-a alapján módosításra kerülő munkaszerződésben legalább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben való megállapodás kerül rögzítésre. A rendelet előírásai értelmében a munkaügyi központ - legalább egy napilapban közzétett, és ezzel egyidejűleg a honlapján is megjelentetett - felhívás alapján támogatást nyújthat a munkaadó kérelmére, ha a munkaadó a vele teljes munkaidőben munkaviszonyban álló munkavállalót az előbbiek szerint meghatározott részmunkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. A munkaügyi központnak a felhívásban meg kell határoznia azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkaadónál a részmunkaidős foglalkoztatásra történő áttérés a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzését szolgálja. A támogatás érdekében a munkaadónak vállalnia kell, hogy a) megtartja a kérelem munkaügyi központhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát, és b) a munkavállalót legalább a támogatási időtartamával megegyező további időtartamig továbbfoglalkoztatja, és c) a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét a munkavállaló részére - a részmunkaidős foglalkoztatásra járó munkabérén felül - munkabérként kifizeti. A támogatás nyújtása érdekében a munkaadónak - igazoltan – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 15.§ (5) bekezdése szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell bírnia. Az Áht. Hivatkozott előírása értelmében a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az Art. 16. § (4) bekezdés a) pont] elmulasztása, b) a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott, illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben - a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy - az Mt. 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy - az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettség elmulasztása miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal nem alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt (ideértve a munkaügyi bírságot, az Art. szerinti mulasztási bírságot, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról szóló törvény szerinti bírságot, valamint az előbbiek miatti bírósági felülvizsgálat érdemi bírósági elutasítását). A rendelet szerinti támogatás nem nyújtható — kirendelés, — más munkáltatónál, a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján, — munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéshez, valamint — abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, illetve ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, és erre az állásidőre megkapja személyi alapbérét. Az a munkaadó, aki a rendeletben, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. egyes előírásaiban meghatározott támogatásokra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegte, a kötelezettségszegés tényének jogerős megállapításától számított három éven belül a részmunkaidős foglalkoztatáshoz támogatásban nem részesülhet. A rendelet szerint legfeljebb 365 napra nyújtható támogatás mértéke a munkavállalónak a kieső munkaidejére járó személyi alapbére 80 százalékáig, valamint az azt terhelő járulékok összegéig terjedhet, azzal, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. A részmunkaidőben történő foglalkoztatást vállaló munkáltató részére a munkaügyi központ a támogatást havonta utólag téríti meg. Meg kell szüntetni a rendelet szerinti támogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást - a kötelezettségszegés arányában részben vagy egészben - vissza kell fizetni, ha a munkaadó a vállalt foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a munkaadó a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása következtében szűnt meg. A támogatást a támogatásban részesülő akkor is köteles visszafizetni, ha az részére - jogszabályban meghatározott feltételek hiányában - nem lett volna megállapítható.
Megéri-e EVA alatt adózni? Az EVA létezése óta folyamatosan kisért e kérdés. A nyáron elfogadott 2010. évi törvényi változások mind az eva alanyokat, mind a társasági adóalanyokat jelentősen érintették, sajnos mindkét adónem kulcsa megnőtt. Sok eva-alanyban merül föl mostanában az a kérdés, hogy még mindig megéri-e az eva alatt maradni, vagy érdemesebb inkább visszatérni a társasági adó (vagy egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadó) hatálya alá. Az eva a bevezetése óta nagy népszerűségnek örvend, amit most újra befolyásolni látszik, hogy az eva kulcsát 2010. január 1-től megemelik. Az eva mértéke a pozitív adóalap 30 %-a január 1-től, az eddigi 25% helyett. Már szinte látom magam előtt, ahogy mindenki felháborodik ezen az adóemelésen, de azért nem járnak sokkal rosszabbul az eva-alanyok, mint eddig jártak. 2009. június 30-ig ugyanis az áfa kulcsa 20 % volt, július 1-vel emelték meg az áfát 25%-ra, viszont az eva kulcsát nem emelték meg. Az áfa-kulcs emelése miatt a tényleges adóterhelése az eva-alanyoknak csak 2,5%-kal nő meg a 2009. június 30-ig tartó időszakhoz képest, a 2009. második félévi nettó jövedelem-emelkedést pedig mindenki tekintse a kormány egyfajta ajándékának. Nagyon sokakban felmerül a kérdés, hogy a sok szigorítás mellett megéri-e még mindig EVA-alanynak maradni, vagy esetleg jobban megéri visszajelentkezni a társasági adó/személyi jövedelemadó hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a tárasági adóban, illetve a személyi jövedelemadóban a jövedelemadó-kulcs 19% lesz, de lehetőség lesz 10%-os kedvezményes adókulccsal adózni 50 mFt jövedelemig, ezért érdemes elgondolkodni. Előre kell bocsátani, hogy átlépni csak év végén lehet, tehát a tárgyév közben nincsen rá lehetőség, és ha visszaléptünk, akkor 4 évig ismételten nem választható az EVA-alanyiság. Mivel az EVA mind az ÁFA-t, mind a társasági adót kiváltja, ezért a most is még mindig lesznek olyan vállalkozók, akiknek jobban megéri EVA-alanynak maradni. Az EVA-alanyokra jellemző, hogy a bevételeikkel szemben nem sok költségük merül fel, így a bevétel arányos jövedelmezőségük magas. Számításaim szerint még továbbra is érvényes az a korábbi megítélés, hogy kb. 50%-os költségszint alatt megéri EVA alatt adózni, afölött viszont már jobban érdemes a TA. illetve a vállalkozói Szja hatálya alá tartozni.
Több mint lehetőség… START, START PLUSZ, EXTRA Kedvezményezettek köre Az a személy, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A munkaadót megillető járulékkedvezmények a) tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, b) az 1% munkaadói járulék és 26% tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a b) pontban meghatározott kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. Érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év. A START kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt. START PLUSZ kártya Kedvezményezettek köre Az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül (365 nap) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, a gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Illetve az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja. A munkaadót megillető járulékkedvezmények a) tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, b) az 1% munkaadói járulék és 26% tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A START PLUSZ kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megszűnéséig terjedő időszak. A START PLUSZ kártya a gyes, gyed, gyet, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A tartósan álláskereső személy az öregségi nyugdíj-jogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. START EXTRA kártya Kedvezményezettek köre Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő tartósan álláskereső személy, ha a) az 50. életévét betöltötte, vagy b) életkorra való tekintett nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és c) az a személy, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult. Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. A munkaadót megillető járulékkedvezmények a) tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, b) a foglalkoztatás első évében mentesül az 1%-os munkaadói járulék és a 26%-os tb-járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a munkaadói járulék és tb-járulék együttes összege helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A 2008. CVII. tv. 44. § alapján a munkaadót további járulékkedvezmény illeti meg, ha 1. a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a 3. bekezdésben meghatározott időtartam alatt megtartja, valamint c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy munkaviszonyát –működésével összefüggő okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül. 2. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza. 3. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a * 26% tb-járulék, valamint * az 1% munkaadói járulék, továbbá b) második évének lejártát követően további egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg. E §-ban meghatározott kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A START EXTRA kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani. A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. További információ: www.startkartya.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése