PTI tájékoztató '10.03.16

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél Tartalom Tájékoztató civil szervezetek részére Tudnivalók az adójóváírásról Üzemi baleset, munkabaleset. Fogalmak és elhatárolások Összefoglaló a kisvállalkozói hitelekről Szerződések joga az új Polgári Törvénykönyvben Tájékoztató civil szervezetek részére APEH Tájékoztató civil szervezetek részére méltányossági eljárás lehetőségéről a kedvezményezetti feltételek igazolására vonatkozó Adatlap késedelmes benyújtása esetén A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény méltányossági lehetőségei kibővültek. Az új szabályozás értelmében az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a ’37 számú Adatlap beadási határidejének elmulasztásának következményeitől, ha a kedvezményezett ezt kéri, és a mulasztást pótolja. A törvényi szabályozás szerint a civil szervezetek a '37. számú Adatlap kitöltésével igazolják jogosultságukat az 1 %-os rendelkezések összegére. A kitöltésre a kedvezményezetteknek 30 nap áll rendelkezésre, azt követően, hogy az adóhatóság – minden év szeptember 1. napjáig­ – tájékoztatja őket a támogatás várható összegéről. A 30 napos határidő elmulasztása esetén a kedvezményezett nem részesedhet a számára rendelkezett összegből. A 2009. november 11-étől hatályos szabály szerint az adóhatóság kivételes méltányosságot érdemlő esetben eltekinthet a késedelemből eredő hátrányoktól. Így – ilyen tartalmú döntés esetén – a mulasztástói függetlenül is megállapítható a civil szervezet jogosultsága az 1 %-os felajánlások összegére. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági kérelem a 2008. és a 2009. években már benyújtott és elbírált (0837 és 0937A számú) Adatlapok késedelmes benyújtása miatt elutasított kedvezményezettek ügyében is benyújtható. Ez esetben a kérelmet legkésőbb 2010. március 31. napjáig kell előterjeszteni. Azok a kedvezményezettek tehát, melyek 2008-ban vagy 2009-ben kizárólag a fenti Adatlap elkésettsége, vagy be nem nyújtása miatt nem kaphatták meg a részükre rendelkezett összeget, méltányossági kérelmet nyújthatnak be az adóhatóság illetékes igazgatóságához. A méltányossági kérelem elfogadása esetén a civil szervezetet a rendelkezett összeg megilleti, de csak abban az esetben, ha a kedvezményezettnek – az átutalás időpontjában – nincs köztartozása. A későbbiekben a ’37 számú Adatlap késedelmes benyújtása esetén méltányossági kérelem előterjesztésére a rendelkező évet követő év utolsó napjáig van lehetőség. Emellett továbbra is kérhető méltányosság gyakorlása, ha az Adatlap benyújtását megelőzően a kedvezményezettnek köztartozása merült fel, de a tartozását időközben rendezte. [Pénzügyminisztérium, Társadalmi Közkiadások Főosztálya 2754/2010.; APEH Központ, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227239233] Forrás: www.apeh.hu Tudnivalók az adójóváírásról Az adójóváírás egy speciális adóval kapcsolatos kedvezmény, kvázi az alacsony jövedelműek adókedvezménye. Részletesebben: az összevont adóalap adóját csökkenti az adójóváírás, amelynek összege megegyezik az adóévben megszerzett bér 17 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként – tehát minden hónap után, amelyben a magánszemély akár csak egy napig bérben részesült – 15 100 forint. Ezt a kedvezményt az a magánszemély veheti igénybe maximum mértékig, akinek az összes jövedelme az adóévben a 3 188 000 forintos jogosultsági határt nem haladja meg. A kedvezmény összege fokozatosan nullára csökken a 4 698 000 forinthoz, mint éves összes jövedelemhez közeledve. Pontosabban az adójóváírás éves összegét csökkenti a magánszemély jogosultsági határ feletti éves összes jövedelmének 12 százaléka. Így például 3 288 000 forintos éves összes jövedelem mellett – ami 100 000 forinttal haladja meg a jogosultsági határt – az éves adójóváírás összegét a 100 000 forint 12 százalékával, azaz 12 000 forinttal kell csökkenteni. Fontos kiemelni, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem csak a bért jelenti, hanem az összevont adóalap – ide értve az adóalap kiegészítés – és a külön adózó valamennyi jövedelem együttes összegét azzal, hogy az éves összes jövedelembe be kell számítani az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint jogszerűen adózó bevételt is, ugyanakkor nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a vállalkozói osztalékalap külön adózó részét együttesen kell figyelembe venni. Az adójóváírás abban az esetben vehető figyelembe az adóelőleg megállapításánál, ha azt a magánszemély a nyilatkozatában kéri. Amennyiben tehát a magánszemély az adójóváírás érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat nem teszi meg, az adójóváírást csak a bevallásában érvényesítheti, azaz kvázi akár egy évet meghaladó időszakban is hitelezni fog az államnak. Ilyen nyilatkozat megtétele esetén a munkáltató, a bér kifizetője az egyébként megállapított adóelőleget az adott havi bér 17 százalékával, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forinttal csökkenti. A munkáltató addig veheti figyelembe a magánszemély nyilatkozatát, amíg a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – nem haladja meg a 3 188 000 forintos jogosultsági határt. Amennyiben a magánszemély több adójóváírásra jogosult, mint amennyi a jogosultsági határ átlépése miatt az adóelőleg megállapítása során figyelembe vehető, természetszerűleg a fennmaradó összeg az éves bevallásban érvényesíthető. Üzemi baleset, munkabaleset. Fogalmak és elhatárolások Baleset során az emberi szervezetet olyan egyszeri, külső hatás éri, amely akarattól függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és kisebb nagyobb sérülést, mérgezést, vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz. Fenti meghatározásra tekintettel láthatjuk, hogy bárhol, bármikor, bármelyik foglalkoztatónál, bármilyen munkakörben, munkahelyen, kiküldetés teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, munkáltató üzemeltetésében lévő gépkocsival történhet baleset, és ha bekövetkezik mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy mi minősül munkabalesetnek, milyen esetekben köteles kártérítésre a foglalkoztató, illetve mikor mentesülhet az alól. Milyen kártérítésre számíthat a munkavállaló, és ki köteles részére azt megtéríteni. Nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset minősül üzeminek és nem minden üzemi baleset egyben munkabaleset is. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjának és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Ennek megfelelően munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás, szervezett üzemi étkeztetés, tisztálkodás, foglalkozás - egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri a munkavállalót. Ahhoz tehát, hogy egy baleset munkabalesetnek minősüljön, két feltételnek együttesen kell teljesülnie, mégpedig: • a balesetnek a munkavállalót kell érnie, • a balesetnek szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben kell bekövetkeznie. A foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés során bekövetkezett munkabaleset tipikus két esete • munkaidő alatt a munkahelyen, • munkáltató saját vagy bérelt járművével munkahelyről vagy munkahelyre utazás közben bekövetkezett baleset A munkáltató járművén való utazás közben bekövetkezett munkabaleset és az úti baleset között éles különbséget kell tenni. Fentieknek megfelelően munkabaleset, ha a munkáltató a cég telephelyéről a cég tulajdonát képező gépjárművel kiküldetésbe (másik munkavégzés helyére) küldi a munkavállalót, akkor is ha a baleset közúton történik. Munkabaleset az a baleset is, amely a sérültet (munkavállalót) a lakásról (szállásról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, amennyiben a baleset a munkáltató saját tulajdonú, bérelt, vagy üzemeltetésében lévő járművel történik. Nem munkabaleset az a baleset, amely a sérültet (munkavállalót) a lakásról (szállásról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonú, bérelt, vagy üzemeltetésében lévő járművel történik. Üzemi baleset - társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít az a baleset is, ami a munkavállalót a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. A jogszabály a munkavállaló munkavégzésre irányuló jogviszonyából eredő kötelezettségeinek teljesítése vagy jogai érvényesítése során elszenvedett balesetek - ideértve a kiküldetés alatti baleseteket is – üzemiségét rögzíti. A baleset üzemiségének elbírálása a társadalombiztosítási (kifizetőhely) szerv hatáskörébe tartozik. Úti baleset - üzemi baleset munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri a munkavállalót, úti baleset vonatkozásában azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló balesete a munkahely és a lakás (szállás) közötti legrövidebb úton történik - e, illetve megszakította - e hosszabb időre az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett pl. a napi élelmiszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsödéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek. Szükségtelennek, vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek. Összefoglaló a kisvállalkozói hitelekről Ha vállalkozása mögött nem áll tőkeerős befektető, akkor cége fejlesztéséhez idővel külső forrásokra lesz szüksége. A Mikrovállalkozások esetében ennek egyik legegyszerűbb módja a hitelfelvétel. Bizonyos méretek fölött már akár a kötvény kibocsátás vagy a nyílt részvénytársasággá alakuláson keresztüli jelentős mértékű külső forrás bevonás is elérhető lehetőséget jelent a vállalkozás számára. A hitelfelvétel előtt első körben érdemes végig gondolnia, hogy a vállalkozása milyen céllal venné fel a kölcsönt, mennyi időre, illetve, hogy miből fizeti majd vissza. Milyen fedezete van, milyen biztosítékokat tud a kölcsön nyújtónak felkínálni. A hitelezés egy nagyon összetett és soklépcsős folyamat. Kell egy jó üzleti terv, amely tartalmazza vállalkozásának céljait, a célok elérésének módját, a termékeinek bemutatását, a potenciális bevételeket és költségeket, valamint a mindezekhez esetlegesen szükséges eszköz és pénzigényeket, természetesen megfelelő időtávban kifejezve. Érdemes számvitelileg is felkészíteni a vállalkozását a hitelfelvételre.(Pl.: ne vegyen ki osztalékot fejlesztés előtt) Annak érdekében, hogy a számára leginkább megfelelő lehetőséget válassza, alaposan tájékozódnia kell. El kell döntenie mennyi önrészt vállalhat egy konkrét beruházás esetén, illetve mennyi hitelre van hozzá szüksége. Beruházási, fejlesztési hitelek Mikrohitelek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Előfordulhat, hogy vállalakozása nem rendelkezik megfelelő biztosítékokkal, és emiatt a kereskedelmi bankok kockázatosnak ítélik a hitelnyújtást számára. Ez esetben az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) visszatérítendő támogatási rendszere, az „Új Magyarország Mikrohitel Program” jelenthet vállalkozása számára megoldást. Az EU un. JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) programjának magyarországi bevezetésével több tízezer vállalkozás kaphat támogatást. A Programot az NFÜ kezeli, kedvező feltételekkel juthat beruházási, illetve forgóeszköz hitelhez, ami elősegíti cégének felzárkózását, versenyképessége fenntartását vagy akár piaci pozíciójának javítását, még akár induló vállalakozásként is. Három pénzügyi konstrukcióval indult Magyarországon: (Mirohitelprogram, új Hitelgarancia eszközök létrehozása, kockázati tőkealapok létrehozása) A cél: az Új Magyarország Mirohitelprogram Kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott Mikrovállalkozások forrásait bővítse. Mikrohitel, KKV Hitel, Forgóeszközhitel. 1) Az Új Magyarország Mikrohitel: Két fő részből áll ez a program, a kezdő vagy mikro cégek 200 M Ft árbevételig A) 10 M Ft beruházási hitelt kaphatnak 10 évre B) vagy forgóeszközhitelre maximum 6 M Ft -ot 12 hónapra. 2) Az Új Magyarország KKV Hitelek (Közép-magyarország kivételével) Beruházásra és tárgyi eszköz beszerzéséhez adhatók, 10 M Ft-tól 100 M Ft ig, saját erő minimum nettó 15 százalék, 10 évre 2 év türelmi idővel. Tőketörlesztés, lejáratkor egy összegben. 3) Új Magyarország Forgóeszközhitel 1M Ft-tól 200 M Ft-ig. Egy év egy napos hitel, a tőke egyösszegű törlesztése mellett. Önerő nem szükséges 0,5 % egyszeri kezelési költség terheli. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Ez a kölcsön egy kicsit kötöttebb feltételeket jelent. Erre akkor érdemes pályáznia, ha foglalkoztatási innovációs és beszállítói vagy éppen környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásokhoz keres kedvezményes kamatozású forrást. Ide tartozik az „Új Magyarország Vidékfejlesztési Program” pályázataihoz kapcsolódó kiegészítő források. A támogatott hitel bármely más pályázat keretében elnyert támogatás mellé is felvehető. A futamidő 15 év, a hitelösszeg 5 millió és 3 milliárd forint között lehet. A kedvezményes kamatozású minimális költségű hosszú lejáratú hitelt 2 év türelmi idővel adják a mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének erősítéséhez. Itt 3 hónapos EURIBOR + maximum 4 % a kamatfeltétel! (EURIBOR jelenleg 0,699 %, így összesen 4,699% kamatterhet jelent.) Mikro-hitel - beruházáshoz is. Az Új Magyarországos programoktól kicsit eltérő feltételekkel egy Országos Mikrohitel Alapból finanszírozott másik Mikrohitel Program is igényelhető a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon és a megyei szinten működő helyi vállalkozásfejlesztési központokon keresztül. A hitel célja lehet gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A beruházási hitel esetén lehetőség van a hitelösszegének 50 százalékát forgóeszköz hitelként igénybe venni. Forgóeszköz finanszírozáshoz is igényelhető! A felvehető hitel összege maximum 7 millió Forint. A Hitel futamideje beruházás esetén maximum 8 év, a forgóeszköz hitel esetén maximum 3 évig terjedhet. A kölcsön igénylésének feltétele, hogy a hitel felvevő saját forrásból is hozzájáruljon a befektetéshez. A hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint az igényelt hitel összegének 20 százaléka. Kamata a jegybanki alapkamathoz igazodik, most 6 %. Fedezet kell hozzá! Mikrohitel Plusz Hitelprogram Az MFB által kínált hitelprogram célja, hogy a magyarországi székhelyű Mikrovállalkozások részére kedvezményes forráslehetőséget biztosítson hosszútávon. Kik kérhetik? Ha a foglalkoztatottak száma nem éri el a 10 főt, a cég árbevétele egy millió euro alatt maradt. Kezdő vállalkozások is igényelhetik. Ingatlanvásárlásra, gépek és berendezések, járművek vagy tárgyi eszközök beszerzésére fordítható a felvett hitel, sőt, akár már megkezdett beruházás is finanszírozható belőle. Maximálisan 15 millió forintot lehet felvenni, a mindenkori jegybanki alapkamatot kell fizetni éves szinten, de havonta merül fel a kamatfizetési kötelezettség. Saját erőként rendelkezni kell a vásárolni kívánt eszköz nettó értékének legalább 15 %-ával. A hitelhez szükség lesz a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos kezességvállalásához is, de ez nem jelent az ügyfelek részére többletkiadást, mivel ennek díját az MFB átvállalja. Agrár célra, mezőgazdasági termelésre, és elsődleges feldolgozásra is igénybe vehető, de akkor csak maximum 5 millió Ft-ot kapható ebből a forrásból. Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel Ez egy hosszú lejáratú, új kedvezményes forráslehetőség, a vállalkozás beruházási és fejlesztési céljaihoz. Azok a vállalkozások is felvehetik, akiknek az átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt eléri, az árbevétel maximuma elérheti az 10 millió euró szintet. Az 50 millió forintos maximum hitelkeretet 15 évre adják 2 év türelmi idővel, az önerő a minimum 15-20 %. Főbb jellemzői: • Induló vállalkozások is igényelhetik.(2010-től csak 25 M Ft erejéig) • A saját erő mértéke a beruházás nettó bekerülési értékének legalább 15 százaléka. A saját erő saját forrásból és vissza nem térítendő állami vagy közösségi forrásból állhat. • Ingatlan építés, vásárlás, átalakítás hitelcél esetén legfeljebb a hitelkérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül keletkezett számlák számolhatóak el saját erőként. • A biztosítékok fedezeti értéke – az adósminősítés függvényében - legalább a hitelösszeg és egy éves kamatának a 120 -, maximum 180 százaléka kell, hogy legyen. • Biztosítékként ingatlan és ingó jelzálogjog, készpénz óvadék, a többségi tulajdonos készfizető kezesség vállalása szükséges és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vagy az Agrár Vállalakozási Hitelgarancia Alapítvány 80 százalékos kezességvállalása fogadható el a kölcsönösszegre és egy éves kamatára. A készfizető kezességvállalási díjat az MFB Zrt. az ügyféltől átvállalja. • Kamata, 3 havi EURIBOR + maximum 4 százalék/ év. (a 3 havi EURIBOR jelenleg 0,699 %, tehát összesen 5,6 % éves kamatot jelentet). • Üzleti terv alapján történik az ügylet jóváhagyása. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.