PTI tájékoztató '10.02.09

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom

 Ideiglenes iparűzési tevékenység bejelentése Offshore cégtől kapott osztalék Minimálbér és garantált bérminimum 2010 Végkielégítés szabályai munkaviszonyban Lakáscélú munkáltatói kölcsön Ideiglenes iparűzési tevékenység bejelentése 

A helyi iparűzési adóval összefüggő adóztatási hatásköröket 2010. január 1-jétől az állami adóhatóság gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy 2010. január 1-jét követően keletkezett bejelentési- bevallási- befizetési kötelezettségeket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Ennek következtében megváltozott a bejelentkezés és a bevallás - korábbi években már megszokott - rendje. A 2010. évre vonatkozó bejelentkezés és változás-bejelentés céljára az adóhatóság 10THIPAadatlapot, a bevallási kötelezettség teljesítésére a 1044 számú bevallást, az előleg bevallására pedig a 1045 számú bevallási nyomtatványt rendszeresítette. A jogszabályváltozás valamennyi, iparűzési tevékenységet végző adózót érinti. Jelen tájékoztató az ideiglenes jelleggel végzett (alkalmi) iparűzési tevékenység, ezen belül is a piacozó, vásározó tevékenység bejelentése, bevallása, és adófizetése kapcsán felmerült kérdéseket foglalja össze, illetve a helyes gyakorlat kialakulásához kíván segítséget nyújtani. Az ideiglenes jelleggel piacozó, vásározó adózó a tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb a kezdés napján köteles az állami adóhatóságnál bejelenteni a tevékenység kezdetét. A bejelentésre a 10THIPA adat- és változás-bejelentő lap szolgál. A bejelentőlapon lehetőség van több bejelentés egyidejű megtételére akár több lapon keresztül is, így ha az alkalmi piacozó az árusítások helyszínét és időpontját előre ismeri, úgy a bejelentését akár több településekre vonatkozóan is megteheti egyszerre, egy bejelentőlapon. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napján bevallást kell beadni és ezzel egyidejűleg kell megfizetni az adót is. Az ideiglenes tevékenység befejezését nem szükséges külön bejelenteni, a tevékenység befejezését követően beadott bevallással egyúttal ezt a kötelezettséget is teljesíti. Az adót tehát a bevallás benyújtásának határidejével megegyezően, a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni. Ha ez munkaszüneti napra esik, akkor a határidőt követő első munkanapon kell teljesíteni a kötelezettségeket. Megváltozott az adó befizetésének módja is. Korábban kialakult gyakorlat volt, hogy a piacozó, vásározó tevékenység helyszínén, illetve egyes településeken az önkormányzatoknál készpénzben történt az adó megfizetése. 2010. január 1-jétől a pénzforgalmi számlával rendelkező adózó a belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, a pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak készpénz-átutalási megbízással, vagy lakossági folyószámláról kell fizetési kötelezettségét teljesíteni. Készpénzben történő fizetésre nincs lehetőség. A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy ha egy adózó egy településen hetente egy-egy napon végez alkalmi jelleggel piacozó tevékenységet, akkor a bejelentő lapon a tevékenység kezdetét minden alkalommal be kell jelenteni és az adott napra a 1044-es bevallást be kell nyújtania. Amennyiben a piacozó tevékenységet ugyanazon a településen több, egymást követő napon, egy nap megszakítás nélkül végzi, akkor legkésőbb az első napon kell bejelentkeznie, az utolsó napon – a tevékenység befejezésekor – pedig bevallást kell benyújtania. Az ideiglenes iparűzési tevékenység bevallására 1044-es számú bevallás 09. lapja szolgál. Forrás: APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága www.apeh.hu 

Offshore cégtől kapott osztalék A 2010-es szabályok szerint a magyar illetőségű magánszemély részére offshore cég (ellenőrzött külföldi adózó) által fizetett osztalék egyéb jövedelemnek minősül. Ez szja vonatkozásában azt jelenti, hogy nem vonatkozik rá az osztalékra egyébként irányadó 25%-os szja kulcs, - hanem az összevont adóalap részeként az adótábla szerint adózik: 5 millió forintig 17%, az felett 32%. Az egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában pedig azt jelenti, hogy míg az osztalék után 14%-os eho-t kell fizetni, a 450 eFt-os felső határ eléréséig - addig az egyéb jövedelemnél 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség áll fenn, felső határ nélkül. Jogszabály: Szja tv. 28.§/12/. 1998:LXVI.tv. 3.§/1/a./)  

Minimálbér és garantált bérminimum 2010 A kérdést a a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet személyi hatályát tekintve kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Ez a személyi hatály egyúttal azt is jelenti, hogy az OMMF munkaügyi felügyelői a Met. 3. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, a munkaügyi ellenőrzésüket kiterjeszthetik a hivatkozott jogszabályhely g) alpontjában nevesítettek ellenőrzésére, vagyis a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására. A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől: havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3 380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint. A (2) bekezdés az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkaköröben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumát, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől számítottan: havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4 120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint- ban állapította meg. A rendelet 2. § (3) bekezdése a teljesítménybérezés szabályait határozza meg rögzítve, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, minimálbér, vagyis a [2. § (1) bekezdés] alkalmazása esetén 2010. január 1-jétől: 73 500 forint, míg a garantált bérminimum, vagyis a [2. § (2) bekezdés] alkalmazása esetén 2010. január 1-jétől: 89 500 forint. A hivatkozott (1) és a (2) bekezdés meghatározza az órabértételeket is, így azokat, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál - rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, - hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetén: - a rendelet 2. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, míg - a 2. § (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve ha annál rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], ha hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés] szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. Az egységes joggyakorlat és értelmezés érdekében a rendelet bizonyos fogalmakhoz magyarázatokat fűz, illetve definiálja azokat, így alkalmazásában: a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állót, c) személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. A kormányrendelet 2010. január l-jén lép hatályba, amiből az is következik, hogy rendelkezéseit első ízben a 2010. január hónapra, járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A hatályba lépéssel egy időben pedig természetesen hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet.  

Végkielégítés szabályai munkaviszonyban A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Ez alapján ha a munkavállaló mond fel rendes felmondással, akkor nem jogosult végkielégítésre. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén sem ír elő a törvényt végkielégítési kötelezettséget. Ha a munkavállaló mond fel rendkívűli felmondással, akkor jár neki a végkielégítés is, a rendes felmondás esetére járó átlagkereseten túl. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi; d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a) az öregségi nyugdíjra, továbbá b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.  

Lakáscélú munkáltatói kölcsön A munkáltatói lakáscélú támogatás (ide értve az elengedett kölcsönt is) 2010-től öt évente öt millió forint összegben adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Átmeneti rendelkezés alapján a 2010. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összege nem számít bele az 5 milliós keretbe, tehát az 5 év számítása minden esetben 2010-től indul újra. 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.