Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Kell-e adózni, ha a felvett kölcsönünket a hitelezőnk elengedi?
Érvek a felszámolási eljárással történő pénzbehajtás mellett és ellen
Az egészségügyi ellátásra való jogosultságról
Adómentességek magánszemélyek közötti ügyletek esetén
Nyeremény adózása
Kell-e adózni, ha a felvett kölcsönünket a hitelezőnk elengedi?
Még az is megeshet, hogy a hitelező elengedi az adós magánszemély tartozását. Hogyan adózik ez a magánszemélynél?
A kérdés nem elméleti, mindenki helyezze magát adósi pozicióba - és képzelje el, hogy a tartozását valamilyen oknál fogva a hitelezője elengedi. A hitelező lehet pl. egy bank - vagy akár a saját kft. is. Innentől kezdve a kérdés valóban gyakorlati jelentőséggel bír.
A magánszemély elengedett tartozása a magánszemélynél adókötelezettséget keletkeztet és egyéb jövedelemként adózik. (A részleteket ileltően lásd: Szja törvény 4.§/2/).
A törvény egészen szűk körben állapít meg adómentességeket, amelyek az Szja tv. 1. sz. Melléklete alábbi pontjaiban találhatók.
Ezek alapján adómentes:
7.15. az elengedett követelés akkor, ha az
a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik), amennyiben az adós nyilatkozata szerint az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg;
b) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
Érvek a felszámolási eljárással történő pénzbehajtás mellett és ellen
A bírósághoz benyújtott kérelemben a hitelező azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el felszámolását. A felszámolás iránti kérelem a hitelezők kezében lévő, bíróság előtti igényérvényesítési eszköz, melyet a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelező az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós - a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt - fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szereplői közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteteti.
A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelező által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelező az eljárás előtti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el és amennyiben fennálló tartozásról van szó azt az adós, miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár 1,- Ft-os tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy hogy a hitelező követelését határidőben vitatta.
Miért előnyös az eljárás a hitelezőnek?
- nagyobb fenyegetettséget jelent az adós számára, hiszen ha az eljárás tartama folyamán sem teljesít, megszüntetésre kerül,
- az eljárás költsége fix összegű és nem a pertárgy értékéhez mérten alakul, mivel az eljárás tárgya nem a tartozás megfizetése, hanem a fizetésképtelenség megállapítása (25.000,- forint közzétételi költségtérítés és az eljárás illetéke, mely jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 50.000,- forint, jogi személyisséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 25 000,- forint.),
- az adós vagyona akár az eljárás egész tartama alatt ellenőrzés alatt tartható, a felszámolás elrendelése előtt az ideiglenes vagyonfelügyelő által, a felszámolás elrendelését követően pedig a felszámoló által.
Mik az eljárás hátrányai a hitelezők szemszögéből?
- az eljárás – a nem peres eljárások között - viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a törvény két év elteltét követően kéri számon a felszámolótól az eljárás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslat előterjesztését,
- az eljárást kezdeményező hitelező követelése nem élvez elsőbbséget az eljárás során, mert a felszámolás jogerős elrendelésétől és a cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül bejelentkezett további hitelezőket a felszámoló nyilvántartásba veszi és az adós vagyonából a hitelező követelésével egyidőben elégíti ki, figyelembe véve a Cstv. 57.§-ban meghatározott kielégítési sorrendet is.
A követeléseket a felszámoló a Csődtörvény 57. § (1) bekezdése alapján sorolja be és az alábbi kielégítési sorrend alapján fizeti ki.
A kielégítési sorrendben az első helyen, a,) pont: a felszámolás költségei kerülnek kielégítésre (ide tartozik többek között az eljárás költsége, a felszámoló díja, az adós volt munkavállalóinak munkabér követelése). Ezt követően, b,) pont: a zálogjoggal biztosított követelések; majd c,) pont: a gazdálkodó szervezetet terhelő járadék jellegű tartozások (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék); d,) pont: magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések), e,) pont: társadalombiztosítási és adó tartozások; f,) pont: egyéb követelések; g,) pont: késedelmi kamat; h,) pont: az adós volt tagjainak követelése.
Tehát ha pl. a hitelezői követelés az 57. § (1) bekezdés f,) pontja alá tartozik, a kifizetés során megelőzi, minden a,)-e,) pontos követelés.
A fentiek figyelembevételével az eljárás megindítása előtt minden hitelezőnek érdemes egy esélylatolgatást végezni. Melyik az az eljárás, amelyik a legnagyobb valószínűséggel hozzásegít a követelés behajtásához? Felszámolási eljárásban mely pontba kerül besorolásra a követelés?
A hitelező előzetesen megbizonyosodhat az adós státuszáról, pénzügyi, vagyoni helyzetéről. A cégkivonatban fel van tüntetve a cég törzstőkéje, a bankszámlaszámok – melyek ellen, ha szükséges kezdeményezhető azonnali beszedési megbízás (inkasszó) -, a cég ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás, illetve látszik, ha már felszámolási eljárás alatt áll a cég. Természetesen akkor jár el a leggondosabban a hitelező, ha még a szerződéskötés előtt utánajár a szerződő partnernek, hogy a követelés érvényesítés procedúrája elkerülhetővé váljon.
Cégkivonatot ingyenesen meg lehet tekinteni a http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo oldalon.
Az egészségügyi ellátásra való jogosultságról
Manapság, ha orvoshoz megyünk nemcsak egészégi állapotunk vizsgálatára, hanem TAJ kártyánk érvényességének ellenőrzésére is számíthatunk. Azért, hogy a doktortól ez utóbbi területen is megnyugtató híreket kapjunk fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságunkat folyamatosan fenntartsuk. Mit kell erről tudni, mit kell ehhez tenni, hogyan kerülhetjük el a „piros lámpát”, - itt egy kis segítség.
Azért, hogy az orvos mindent rendben találjon, - avagy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének szabályai 2010. évben
A hatályos jogszabályok szerint, azoknak a magánszemélyeknek, akiknek rendezetlen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya - annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz - 2010. január 1-jétől havonta 4 950 Ft (napi 165 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A járulékfizetés további feltétele, hogy a magánszemély a bejelentkezést megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a Magyar Köztársaság területén. Az egy éves időtartamba beszámít egy másik EGT tagállamában szerzett tartózkodási idő is, melyet az E104-es számú nyomtatványon a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes biztosító szerve igazol le.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ezért nem kell járulékfizetésre bejelentkeznie annak a magánszemélynek aki:
biztosított (pl.: munkaviszonyban álló személy, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó stb.)
táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, nyugellátásban, ápolási díjban, rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban stb. részesül
nevelési, oktatási, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
szociális intézményben elhelyezett
fogvatartott
legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű vagy legalább 40 százalékban egészségkárosodott
önkormányzatnál nyilvántartásba vett hajléktalan
szolgálati időt nem keletkeztető nevelő szülői jogviszonyban áll
lakóhellyel, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár, illetve lakóhellyel rendelkező kiskorú külföldi állampolgár
szociálisan rászorult és erről az önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági igazolvánnyal rendelkezik
egészségügyi szolgáltatás megszerzésére megállapodást kötött
a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a jogosultság feltételeiknek megszűnését követően – passzív jogon - további 45 napig fennmarad a biztosítási jogviszony vagy a jogosultsági feltétel fennállásának időtartamától függően.
A járulékfizetési kötelezettséget a bejelentő lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághozkell bejelenteni - 10T1011. számú nyomtatványon - a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül.
A fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni a 10T1011. számú nyomtatványon, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó jogviszony, illetve egyéni vállalkozás létesítése miatt szűnik meg.
Be kell viszont jelenteni a járulékfizetési kötelezettség megszűnését a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül - 10T1011. számú nyomtatványon - ha a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége téves bejelentkezés vagy egyéb ok miatt szűnik meg (pl. nyugdíjat állapítanak meg részére, gyermekgondozási díjban, segélyben részesül stb.).
Az adatlap papír alapon 2 példányban, vagy elektronikus úton is benyújtható. Az adatlap az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető.
Az adóhatóság a beadott 10T1011. számú nyomtatvány benyújtását követően határozattal a havi járulékfizetési kötelezettséget előírja, majd a befizetéseket nyilvántartja. A kötelezettséget az adatlapon megjelölt járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) kell megfizetni, készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy átutalással az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229).
A 10T1011. számú nyomtatványon tett bejelentés alapján a bejelentő jogosulttá válik biztosítottakkal azonos módón, külön térítés nélkül az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére.
A járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatban további felmerülő kérdések, problémák esetén az alábbi elérhetőségi helyeken lehet tájékoztatást, segítséget kérni:
személyesen:
az APEH ügyfélszolgálatain ügyfélfogadási időben
telefonon:
APEH Általános Tájékoztató Contact Center
kék szám (mobilhálózatból is hívható)
40/42-42-42
mobilhálózatokból a kék szám
20/33-95-888
30/33-95-888
70/33-95-888
06-1-250-9500
külföldről: +36-1-250-9500
Forrás: APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu
Adómentességek magánszemélyek közötti ügyletek esetén
Az Szja törvény szerint adómentesek a magánszemélyek közötti alábbi ügyletek:
-a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték,
-a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték,
-a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték,
-a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg.
Nyeremény adózása
A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.
Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie.
Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, továbbá a lóversenyfogadásból, bingójátékból származó nyeremény.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése