PTI tájékoztató '10.01.26

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom 

Alkotmányellenes az ingatlanadó Falusi vendéglátás, vendégfogadás 2010-ben Tudnivalók a munkáltatói adómegállapítás választásáról Családi pótlékra eső adó visszaigénylése Adószámos magánszemély foglalkoztatása  

Alkotmányellenes az ingatlanadó Úgy tűnik, most a túlzott adószigor ütött vissza: egyébként az ingatlanadó sem lenne alktományellenes, ha nem lett volna ilyen kérlelhetetlenül szigorú. Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor változatlanul élnek a nagy értékű gépkocsikra, hajókra, repülőgépekre vonatkozó szabályok. Részletek és a lényeg az Alkotmánybíróság indokolásából "Megállapítható, hogy — kellő ingatlanforgalmi szakértelem hiányában — az adóalanyok önhibájukon kívül nem tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy adóbevallási kötelezettségüket hibátlanul, helyes és valós adattartalommal teljesítsék. A Nért. tehát arra kötelezi az adóalanyokat, hogy adófizetési kötelezettségüket egy általuk megjelölt, vélelmezett, utóbb a hatóság által vizsgálható értéken alapuló, s ezért nem, vagy legalábbis nem feltétlenül helyes értéket tükröző adóbevallás alapján teljesítsék. Ráadásul mindezért a törvényalkotó, — ha alulbecslés történik —, egyoldalúan az adóalanyokra hárítja a felelősséget. Az ingatlanok értékmeghatározásával kapcsolatban tehát, — figyelemmel a törvény forgalmi-érték fogalmára —, a jogalkotó tág teret ad az önkényes adóhatósági jogalkalmazásnak, amely lehetőséget teremt az adózókra nézve súlyosan hátrányos jogkövetkezmények adóhatósági megállapítására. Mindezek alapján az Art. 129. § (2) bekezdése, mely joghátrányok indokolatlanul tág körben történő megállapítására ad lehetőséget, kiszámíthatatlan, bizonytalan helyzetet teremt az adóalanyokra nézve. A bizonytalan összegű forgalmi értéken alapuló, önadózással megállapítandó adó fizetésére vonatkozó kötelezettség, vagyis egy eleve vitatható összeg adóalapként történő feltüntetésére kényszerítő adóbevallás-benyújtási, illetve az ezen nyugvó adófizetési kötelezettség, s különösen e kötelezettségek teljesítésének az Art. 129. § (2) bekezdése alapján — előre nem látható feltételek szerint történő — szankcionálása jogbizonytalanságot teremt. Ilyen a lakóingatlanok adójával kapcsolatos adókötelezettség, mely csak úgy teljesíthető, hogy az adókötelezettség teljesítésének joghatása előre nem látható, kiszámíthatatlan. Ezen túlmenően az adó alapjának a lakóingatlan forgalmi értékeként történő meghatározása, egyúttal a lakóingatlant terhelő vagyoni értékű jog jogosultjának és a lakóingatlan tulajdonosának „egyetemleges” adófizetési kötelezettsége, illetve a bizonytalan értékű vagyoni értékű jogok jogosultjainak szabályozatlan módon történő arányosításával megállapítandó adófizetési kötelezettsége szintén jogbizonytalanságot hoz létre. A bizonytalan adófizetési kötelezettség a jogbiztonság követelményébe ütközik." Az AB határozat az Alkotmánybíróság honlapján teljes terjedelmében olvasható. Itt: http://href.hu/x/bbpt 

 Falusi vendéglátás, vendégfogadás 2010-ben Falusi vendéglátásból, falusi vendégfogadásból származó jövedelem a továbbiakban önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, az eddigi adómentesség - amely legfeljebb együttvéve 1 200 000 forint bevételre vonatkozott - megszűnik, de lehetőség nyílik arra, hogy a magánszemély a bérbeadásból származó jövedelmekre vonatkozó elkülönült adózást [Szja-törvény 74.§ (4) bekezdés] alkalmazza e bevételei tekintetében. Fizető vendéglátó tevékenység Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.  

Tudnivalók a munkáltatói adómegállapítás választásáról A magánszemély 2010. január 31-éig írásban nyilatkozhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a 2009. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (09NY29 jelű nyilatkozat). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, erről is nyilatkoznia kell (09NY30 jelű nyilatkozat). Ha a munkáltató nem ajánlja fel dolgozói részére a munkáltatói elszámolás választásának lehetőségét, erről és az egyszerűsített bevallás benyújtásának választhatóságáról időben tájékoztatnia kell a magánszemélyt. A magánszemély munkáltatói adómegállapítást kérhet, ha az adóévben: * kizárólag az elszámolást vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be); * az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte az előzőekben említett bevételét, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást (Adatlap 2009) átadja az elszámolást vállaló munkáltatónak; * a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte bevételét; * az adóévben – az előzőekben említett bevétel(ek) mellett – kizárólag o adóköteles társadalombiztosítási, o családtámogatási ellátás, o önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, o a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás, o belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató, vagy a magánszemély ezen bevételeiről kiállított igazolást 2010. március 20-áig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak. Az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást (pl. adókedvezmény érvényesítéséhez), valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát 2010. március 20-ig kell leadnia a munkáltató részére. A munkáltató az adóalapot és az adót 2010. május 20-ig állapítja meg, és erről igazolást ad a munkavállalónak. Az elszámolás során megállapított adókülönbözetet a munkáltató legkésőbb június 10-ig levonja vagy visszafizeti.  

Családi pótlékra eső adó visszaigénylése Tájékoztató a családi pótlék adóévi elszámolásával kapcsolatban Az Alkotmánybíróság 127/2009.(XII.17) AB határozatával visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azon szabályokat, melyek a családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták. Felhívjuk a munkáltatók figyelmét, hogy a jogszabályi változások következtében nincs szükség a 2009. szeptember hót követő elszámolások utólagos módosítására, az adó-előleg túlfizetés visszatérítésére, a havi bevallások önellenőrzésére. A munkáltatókat - a 09M30-as igazolásoknak a hatályos jogszabály alapján történő kitöltésén túl - nem terheli többletkötelezettség. A visszamenőleges hatállyal előállt helyzetnek megfelelően, a magánszemélyek az adóévet követő adókötelezettségük teljesítésekor az esetlegesen többletként levont adóelőleg összegéhez a következők szerint jutnak hozzá. A magánszemélyek a 2009. évről teljesítendő bevallási kötelezettségüknek a 0953-as bevallással, 0953E egyszerűsített bevallással, valamint a 09M29-es munkáltatói adómegállapítással tehetnek eleget. A 0953E és a 09M29 esetében, a magánszemélynek nincs teendője. Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallásban és a munkáltatói adómegállapításban ugyanis az összevont jövedelemadatok már nem tartalmazzák a családi pótlék adóköteles összegét. A 0953-as bevallást benyújtók esetében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a 09M30-as igazolásban nem szerepel a családi pótlék adóköteles összege, így azt a bevallásban korrekciós tényezőként nem kell figyelembe venni. A bevallásukat a munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteni. Akiknek év közben – 2009. augusztus 31-e után – megszűnt a munkaviszonya/tagsági viszonya és év közben nem létesítettek új munkaviszonyt/tagsági viszonyt, a munkáltatótól/társaságtól kapott Adatlap 2009. 14. sora az egyéb adóterhet nem viselő járandóságok között tartalmazhatja a családi pótlék adóköteles összegét. A megjegyzés rovatban azonban külön is szerepel az az összeg, amelyet a munkáltató/társas vállalkozás az adóelőleg levonásakor adóköteles családi pótlék jogcímen, adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett. Ebben az esetben a megjegyzés rovatban szereplő összeget le kell vonni az adatlap 15. sorának „d” oszlopában található összegből. Az adatlapon szereplő személyi jövedelemadó előleg nem igényel korrekciót. Az év közben a magánszemélytől a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai szerint ténylegesen levont személyi jövedelemadó, adóelőleg, illetve a „bevallásban” megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve, ha adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt következő eljárási rendnek megfelelően. Az adóhatóság a magánszemély 0953-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2010. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani. A 0953E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik. Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét (2010. május 20.) követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza. Forrás: www.apeh.hu  

Adószámos magánszemély foglalkoztatása A magánszemély az adóelőleg levonása tekintetében nem nyilatkozik, ezért a kifizető nem állapít meg, és nem von le adóelőleget. • Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási jogviszonyt, akkor a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját alkalmazva a szerződésben meghatározott díj lesz a járulék alapja (költségelszámolásra lehetőség nincs). • Amennyiben a kifizetés nem alapozza meg a biztosítási jogviszonyt és a magánszemély az adóelőleg megállapítására vonatkozó nyilatkozatát nem tette meg, akkor 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallásának és megfizetésének kötelezettsége merül fel. A magánszemély nyilatkozatban rendelkezik a kifizető felé • Ha a biztosítási jogviszonyt megalapozza a díjazás összege, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell figyelembe venni. • Ha a biztosítási jogviszony nem jön létre, akkor a kifizetőt terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. 

 Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.