Tartalom Még néhány napig növelhetők a jövő évi adóvisszaigénylések alapját képező megtakarítások Leltározás Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek APEH ingatlanadó-kalkulátor - csak január elején APEH üzemanyagárak 2010 januárra Még néhány napig növelhetők a jövő évi adó-visszaigénylések alapját képező megtakarítások Könnyen elkerülheti sokak figyelmét, hogy az önkéntes pénztári megtakarítások után járó harminc százalékos adó jövedelemkorlátozás nélkül visszaigényelhető, pedig ennek köszönhetően akár magas összeg is jóváírható. Az érdeklődők még néhány napig gyarapíthatják így adómegtakarítással nyugdíjcélú befektetéseiket. A különböző pénztári megtakarítások egyik előnye a 30 százalékos adóvisszaigénylés lehetősége. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlák esetén ez jövedelemkorlátozás nélkül igénybe vehető (ami más személyijövedelemadó-kedvezményekről nem mondható el). Ez esetenként elkerüli a befektetők figyelmét, pedig a visszaigényelhető adó a különböző meghatározások alapján 100-150 ezer forint lehet. Az adóvisszaigénylés érvényesítése során fontos, hogy a pénztárak arról az összegről tudnak igazolást kiadni, ami december 31-ig megérkezett a számlájukra. „Az egyéni számla állása az Aranykor Nyugdíjpénztárnál online is nyomon követhető – itt látható, hogy mennyi volt az idei adókedvezményre jogosító egyéni befizetés és ez alapján könnyen meghatározható, hogy mennyit érdemes még befizetni ahhoz, hogy a visszaigényelhető maximumot elérje a pénztártag” – emelte ki Kulyassa Krisztina az Aranykor Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Karácsony előtt még nem késő befizetéseket kezdeményezni az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra. Mivel az Aranykor a CIB Bank stratégiai partnere, így bármelyik bankfiókban meg lehet tenni az ehhez szükséges lépéseket. További információ: Aranykor Nyugdíjpénztár Gábriel Ari gabriel.ari@privycouncil.hu Tel.: 06-20-665-0387 Leltározás A könyvek év végi zárásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárkészítés a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához szükséges. A leltározás a zárlati munkák egyik legfontosabb eleme, mert a leltárak alapján ellenőrizhető az elszámolások helyessége, továbbá a leltárból azt is megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartásokban szereplő eszközök a valóságban is fellelhetők. A leltározás emellett biztosítja a valódiság számviteli elvének érvényesülését. A gazdálkodó tulajdonában lévő eszközök, valamint a vagyon védelmét a leltár is biztosítja. A leltározás során a csökkent értékű, az elfekvő készleteket is számba veszi a vállalkozás, emellett a leltározás a mérlegérték (értékvesztés, visszaírás) helyes megállapításához is szükséges. Az átalakulásokkal ellentétben, az éves beszámolóval együtt a leltárt a társaságnak nem kell közzétenni, azt „csak” el kell készíteni. Ettől ez a feladat még kicsit sem jelentéktelenebb. Sajnos a kapkodó világban sokszor tapasztaljuk (általában egy könyvelőváltás kapcsán) hogy a beszámolóhoz nem készül leltár. Az évzáró leltár fordulónapja megegyezik a mérleg fordulónapjával. A leltárfelvétel napja ettől eltérhet, de készletmozgások esetében a fordulónap előtti, avagy utáni mozgások számbavételével a fordulónapi állományt kell kimutatni. Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását? Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg. Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését. Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható. A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége. Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják. A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. A csődeljárás menete Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. APEH ingatlanadó-kalkulátor - csak január elején Az APEH valószínűleg 2010. január 1-jén teszi mindenki számára elérhetővé a hivatalos ingatlanadó-kalkulátort a honlapján. Az APEH eredetileg november 15-re, majd ezt követően egy hónappal későbbre tervezte a számítógépes rendszer elindítását, ugyanakkor a hatóság tájékoztatása szerint a program tesztelése még mindig nem fejeződött be. Információk szerint a kalkulátor használata során a lekérdezés ingyenes lesz, és mintegy 5 percet vesz majd igénybe. Az érdeklődőknek egy űrlap kitöltése során meg kell adniuk az ingatlannal kapcsolatos főbb adatokat: címet, alapterületet, az épület korát, a felújításának idejét, a közművesítés szintjét és a lakás komfortfokozatát, a lakószobák tájolását és fekvését, valamint az ingatlan fajtáját, illetve megközelíthetőségét. Az érdeklődők automatikusan e-mailben kapják meg a végeredményt, azaz az ingatlan becsült forgalmi értékét. Ha az adózó az adóhatóság által becsült adatot tünteti fel a bevallásában, akkor az APEH az ellenőrzés során akkor sem bírságolja meg, ha később, az ellenőrzés során esetleg magasabb értéket állapítana meg. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán döntött a nagy értékű vagyontárgyak után fizetendő adóról szóló törvényről, a vagyonadó bevezetéséről, amely szerint 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után adót kell fizetni. A vagyonadót először 2010-ben kell bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kell, először az szja-val egyidejűleg a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig. A jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles, ám mentesség illeti meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesül a második lakóingatlan, ha a forgalmi érték 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kell. APEH üzemanyagárak 2010 januárra A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. 2010. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 300 Ft/l Gázolaj: 283 Ft/l Keverék: 327 Ft/l LPG autógáz: 174 Ft/l Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése