2023. március 11., szombat
2022. április 26., kedd
Az agrárium stabilitása...
Az elmúlt hónapok történései megerősítik, hogy az agrárium a magyar gazdasági és társadalmi stabilitás meghatározó támasza - mondta Nagy István agrárminiszter az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen hétfőn Budapesten.
A
befektetés a magyar agráriumba minden eddiginél magasabb megtérülést
ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az
élelmezési önrendelkezés "biztonságpolitikai dimenziót hordoz" -
hangsúlyozta a miniszter.
A kormányzat elkötelezettsége erős a vidék gazdasági gerincét jelentő mezőgazdaság fejlesztése iránt - hangsúlyozta.
Emlékeztetett
arra, hogy "példátlan összeget", összesen 4265 milliárd forintot
használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti
kiegészítő forrással együtt a Megújuló vidék, megújuló agrárium
programon keresztül. Azt tervezik, hogy a források több mint felét
technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig - fűzte hozzá.
Élelmiszeripari
fejlesztésekre 450 milliárd forintot, az állattartás megújítására 280
milliárd forintot, a kertészet fejlesztésére 180 milliárd forintot, a
mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd forintot és újabb
termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek
elkölteni a jövőben - ismertette a miniszter.
Nagy István beszélt
arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023
utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez
az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett -
tette hozzá.
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt.
elnök-vezérigazgatója a rendezvényen rámutatott: az év elején úgy tűnt,
hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt
azonban a háború hatására nem fogják elérni.
A banknak
Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére
stabilan működik - mondta. Hozzátette: a 70 milliárd eurós
mérlegfőösszeg mindössze 6-7 százaléka orosz hátterű, a profit 15
százaléka ugyanakkor ott termelődik.
Csányi Sándor rámutatott
arra, hogy az "olcsó pénz időszaka" lejárt, a kamatok akár 7 százalékig
is emelkedhetnek, az infláció pedig közben "elszabadult", a 2-4 százalék
közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. A jó hír az, hogy
közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását - tette hozzá.
Felidézte,
hogy idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5
százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is
magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék
körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről beszélve a
magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar "döcögését" említette meg.
A
magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, "nincs más,
alkalmazkodni kell", "a rezsicsökkentés nem jó", a lakosságnak és a
vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak - mondta
Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9
százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos,
anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha
Magyarország sikeresen megállapodik az unióval és a háborút is lezárják a
felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.
A
rendezvényen öt kategóriában díjazták az agrárszektor vállalkozásait. A
növénytermesztés kategóriában a MENTÉSZ Zrt. mezőtúri gabonaféléket
termesztő vállalkozás, az állattenyésztők közül a Bold Agro Kft.
derecskei sertéstenyésztő, a kertészet területén a hódmezővásárhelyi
Hódkertész Kft. üvegházi zöldségtermesztő, az élelmiszeripar területén a
csaknem 300 mintabolttal kapcsolatban álló Lipóti Pékség részesült
elismerésben. A karcagi Agrosprint Zrt. zöldég- és gyümölcsfeldolgozó
nemzetközi tevékenysége miatt kapott díjat az eseményen.(F:MTI)
2020. június 1., hétfő
Takarékbank Agrárcentrum Barázda hírlevél
2013. október 29., kedd
Magyar Fejlesztési Bank közleménye
https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok/agrarfejlesztesi
8/2013. MFB közlemény az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram technikai módosításáról, valamint tájékoztatás a tagállami halászati „de minimis” keret kimerüléséről
7/2013. MFB közlemény az MFB Agrár Forgóeszköz Hitel közvetítői értékesítéséről
2/2013. MFB Közlemény az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram módosításáról
2011. május 30., hétfő
15 milliárdot oszt szét a Fejlesztési Bank...
A 15 milliárd forintos keretből tíz milliárdot az állattenyésztési ágazat szereplői - ezen belül ötmilliárd forintot a sertés- és baromfiágazatban tevékenykedők - igényelhetnek. A fennmaradó ötmilliárdos hitelforrás a növénytermesztéssel és a kertészettel foglalkozó gazdák vehetik igénybe.
Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogramban résztvevő hitelintézetek listája
1. Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet
2. Mecsekvidéke Takarékszövetkezet
3. Mohácsi Takarék Bank Zrt.
4. Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet
5. Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet
6. Tisza Takarékszövetkezet
7. Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet
8. Tiszántúli Első Hitelszövetkezet
9. Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet
10. Vértes Takarékszövetkezet
A hitel célja: forrás biztosítása a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, a jó minőségű termékek előállításához. A kölcsönt a nyilvántartásba vett őstermelők, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, szövetkezetek, vagy európai részvénytársaságok vehetik fel.
A termelők és a tenyésztők 1-50 millió forint között, a termeltetők - azaz az integrátorok - 250 millió forintig vehetik igénybe a kedvező kamatozású kölcsönt. A kamat mértéke 3 havi EURIBOR+MFB kamatfelár. Ez évi 4 százalékos kamatot és legfeljebb 2,5 százalékos, a hitelintézetek által alkalmazható felárat jelent. A futamidő három év, egyéves türelmi és egyéves rendelkezésre tartási idővel. Az MFB felügyeletével - azaz forrás biztosítása mellett - zajló hitelprogramban való részvételhez önerő nem szükséges.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hitel nem használható fel beruházás-finanszírozásra, hitelkiváltásra, áfa-finanszírozására, kivéve, ha a vállalkozás áfa-visszaigénylésére nem jogosult. Nem fordítható a kölcsön tovább export-finanszírozására, olyan forgóeszköz-finanszírozására, amelynek összegét a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik. Nem használható fel üzletrész, részvény vásárlására, forgóeszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések finanszírozására sem.
Emellett nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely csőd-, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, lejárt adó-, vagy adók módjára behajtandó tartozása van, vagy lejárt hitel vagy lízingtartozást halmozott fel. Az is kizáró ok, ha valaki neki felróható ok miatt nem teljesített korábbi támogatási szerződést.
A hitelhez a bankok szokásos biztosítékokat kérhetnek, illetve igényelhető de minimis támogatásként az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kedvezményes kezességvállalása.
A hitel kedvezményes kamatozású, azaz az állam kamattámogatást ad, ez igényelhető a csekély összegű támogatás szabályainak - de minimis - megfelelően - tartalmazza a közlemény.
f:Pénzcentrum/AgroLine
2011. május 27.
2011. április 6., szerda
PTI tájékoztató 2011.04.05
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-05
Tartalom
Bajban a vállalkozók nagy többsége, míg néhányan rakéta-sebességgel növekednek
1 százalékra jogosult a Magyar Kármentő Alap is
Ombudsman a banki szerződések módosításáról
FEOR-számok 2011-től
Segítő családtagok a foglalkoztatás rendszerében
Bajban a vállalkozók nagy többsége, míg néhányan rakéta-sebességgel növekednek
A magyar kisvállalkozók nagy része a mindennapi túlélésért küzd, de egyre több cég indul rakéta sebességű fejlődésnek. Mi dönti el, hogy valaki a túlélésért küzd, míg mások fejlődnek? Jól látható, hogy ma a piac újrafelosztása történik. A hirtelen megjelenő, robbanásszerűen növekvő cégek elveszik a piac többi szereplőjétől a vevőket, így még nehezebb helyzetbe hozva őket.
Mit tudnak ezek a vállalkozások és mi biztosítja számukra a növekedést?
A növekvő vállalkozások kivétel nélkül korábban nem látott üzleti stratégiát követnek modern menedzsmentet alkalmaznak és igazi 21. századi vállalkozások. Ezekkel a cégekkel a korábban jól működő, de 20. századi vállalkozások képtelenek felvenni a harcot. Ha egy "hagyományos" vállalkozás szeretné felvenni a harcot, szeretne növekedni, nincs más út, mint a modernizálás. A cégvezetőknek meg kell tanulniuk céget építeni, vevőszerző rendszert felállítani és ami a legfontosabb, kiváló kapcsolatot kiépíteni és ápolni vevőivel és partnereivel. Ez utóbbiban a magyar cégek kivételesen gyengék.
Mindazon vállalkozóknak, akik felismerték, hogy változniuk, fejlődniük kell és kiváló partneri kapcsolatokat kiépíteni, azoknak ajánljuk a részvételt a IV. Nemzetközi Kapcsolatépítő Napon, ahol sokszáz cégvezető csak azért találkozik, hogy tanuljon a leggyakorlottabb cégvezetőktől, találkozzon Magyarország legnevesebb szakértőivel és kifaggassa őket, illetve részt vegyen a két nap során a lehető legtöbb kapcsolatépítő programon.
FONTOS! A regisztráció csütörtökön éjfélkor zárul, érdemes igyekezni.
Találkozzunk a IV. Kapcsolatépítő Napon!
http://www.vallalkozzhatekonyanklub.net/page.php?pa=517155b8-87f5-6cc3-07b1-4d5c1571967a&sr=onadozo
1 százalékra jogosult a Magyar Kármentő Alap is
A Magyar Kármentő Alap a személyi jövedelemadó meghatározott részeként az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §(1) bekezdése h) pontja alapján bekerült a kedvezményezettek körébe.
A Magyar Kármentő Alap a vörösiszap tragédia áldozatainak javára, a helyreállítás költségeire adományok gyűjtésére jött létre. Ettől az évtől lehetőség van arra, hogy az állampolgárok a 2010. évi személyi jövedelemadójuk meghatározott részéről már a Magyar Kármentő Alap javára is rendelkezhetnek.
Akik élni kívánnak rendelkezési lehetőségükkel a Magyar Kármentő Alap javára, azok az alábbi adószámot tüntessék fel rendelkező nyilatkozatukon:
MAGYAR KÁRMENTŐ ALAP
adószáma: 18204216-1-19
Ombudsman a banki szerződések módosításáról
Az egyoldalú banki szerződésmódosításokról szóló jelenlegi szabályozás alapvetően alkalmas lehet az ügyfelek jogainak védelmére, a túladósodás megakadályozására hozott szabályok viszont betarthatatlanok – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
Szabó Máté fontosnak tartja, hogy az ügyféltájékoztatás érdemi, közérthető, és ne pusztán egy jogszabályban megjelölt "kipipálandó" feladat legyen, mert sok ügyfél továbbra sincs nincs tisztában a választott pénzügyi szolgáltatás lényeges szabályaival, a szerződésben rejlő kockázati tényezőkkel és a kockázat mértékével.
Az ombudsman kiemelten vizsgálja, miként hat a globális pénzügyi válság az állampolgárokra. Szabó Máté ezúttal a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat befolyásoló törvénymódosítások hatását, a pénzügyi intézmények szerződési feltételeinek alakulását, a szerződési feltételek áttekinthetőségét és közérthetőségét, valamint a felelős hitelezés követelményeinek érvényre juttatását tekintette át.
2008-2010 folyamán több olyan törvény és kormányrendelet született, amelyek célja a fogyasztóvédelem erősítése, az ügyfelek megfelelő tájékoztatása és a hitelkockázat csökkentése volt. A lakossági hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek Magatartási Kódexe ugyancsak 2010. január 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt időszakban a hitelbírálatot szabályozó rendelkezések értelmében nagyobb mértékben kell figyelembe venni az ügyfél teljesítőképességét, illetve életbe léptek a közvetlen hitelnyújtási és hitelfelvételi korlátozások.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy tapasztalta, hogy megfelelő pénzügyi kultúra hiányában sok ügyfél nincs tisztában az általa választott pénzügyi, vagy pénzügyi jellegű szolgáltatás lényeges szabályaival, a szerződésben rejlő kockázati tényezőkkel és a kockázat mértékével. Ezen nem változtatott az sem, hogy az elmúlt években egyre részletesebb és a teljesség igényére törekvő szabályozás született az ügyfelek tájékoztatásáról. Az ombudsman azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy ügyféltájékoztatás érdemi, közérthető, és ne pusztán egy jogszabályban megjelölt "kipipálandó" feladat legyen, mert a jelenlegi gyakorlat nemcsak, hogy nem tölti be a rendeltetését, hanem kifejezetten a szabályozás céljával ellentétes hatást vált ki.
Az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó jelenlegi szabályozás mind struktúráját, mind tartalmát tekintve alapvetően megfelel a vele kapcsolatos kritériumoknak, alkalmas lehet az ügyfelek jogainak védelmére. A túladósodás megakadályozására kialakított szabályok viszont betarthatatlanok – derítette ki vizsgálatában az ombudsman. Az ügyfelek valós pénzügyi helyzetéről ugyanis a hitelintézetek nem rendelkezhetnek teljeskörű információval, mert a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő hiteltartozásai közül kizárólag az ügyfél nyilatkozatában megjelölteket ismerhetik meg. Ilyen formában e rendelkezés a hitelintézeteket betarthatatlan kötelezettségekkel terheli, miközben nem jelenti gátját a magánszemély túladosodásának, azaz a szabályozás kiüresedik.
Szabó Máté az elmúlt években többször is javasolta a magáncsőd intézményének létrehozását. Erre a mai napig nem került sor. Az ombudsman most ismét rámutatott, hogy a bajba jutott adósok megsegítésére az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom – bár eltérő mértékű és módú – együttműködésén alapuló komplex megoldásokra van szükség. Ennek csak egy, azonban kitüntetett eleme lehet a magánszemélyek csődvédelme. A magáncsőd nem helyettesítheti a bajbajutott adósok helyzetének rendezésére irányuló, jelenleg is szabályozott és alkalmazott más megoldásokat (mint például az áthidaló kölcsön, a jogi segítségnyújtás, a hitelkiváltás, az átütemezés, a fizetési könnyítés stb.), de eltérő rendeltetésük miatt ezek a másfajta megoldások sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályok évtizedes hiányát – tisztázta az ombudsman.
Az ombudsman jelentése kitér arra is, hogy a lakossági ügyfelek túladósodásával szorosan összefügg korábbi hiteleik sorsa, illetve azok jövője. Hosszú távú (akár húsz éves futamidejű) jogügyletek esetében különös gondot kell fordítani arra, miként lehet továbbra is fenntartani azokat akkor is, ha a körülmények akár jelentősen is megváltoznak. Az államilag támogatott lakáskölcsönök hordozhatóságát a jogszabály akadályozza, a kölcsönök kiváltását a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet is megnehezítette. Ennek módosítását, különösen pedig az állami támogatás hordozhatóvá tételét legalábbis mérlegelésre, megfontolásra érdemesnek nevezi az ombudsman.
FEOR-számok 2011-től
Tájékoztató a FEOR-08 foglalkozási nómenklatúra nyilvánosságra hozataláról és a 2011. január 1-jei bevezetéséről.
2011. január 1-jén hatályba lépett a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). Ezzel egyidejűleg a jelenleg használatos foglalkozási nómenklatúra (FEOR-93) hatályát vesztette. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtalálható a bevezetést elrendelő közlemény, a FEOR-08-al kapcsolatos valamennyi módszertani segédlet, valamint a téma szakértőinek neve és elérhetőségük.
A teljes dokumentáció az alábbi linken érhető el:
http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,872163&_dad=portal&_schema=PORTAL
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdése szerint az adótörvények alkalmazásában
a) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,
c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
Ezen „állapotrögzítő rendelkezés” vonatkozik a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerére is. Ennek megfelelően, annak ellenére, hogy a korábban alkalmazott FEOR-93 besorolás helyett 2011. január 1-jétől hatályba lépett a FEOR -08 osztályozás, az adótörvények szabályozása továbbra is a FEOR-93 osztályozására épül. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.) 3. § (3) bekezdése ennek megfelelően a FEOR-08 hatályba lépésével összefüggésben nem került módosításra, az Ekho tv. hatálya alá tartozó foglalkozások köre 2011-ben azonos a 2010. december 31-én hatályos körrel, és a FEOR-93 osztályozás alapján azonosítható be.
Minden egyes FEOR-93 foglalkozásnak a FEOR-08 megfelelőjét – a KSH honlapján is elérhető - fordítókulcs tartalmazza, a FEOR-93 foglalkozásainak egy része azonban csak részben feleltethető meg a FEOR-08 foglalkozásaival. Így olyan esetben, amikor egy 2011-ben végzett és a FEOR-08 alapján meghatározott tevékenységről nem dönthető el egyértelműen, hogy az adott FEOR-93-as foglalkozással megfeleltethető-e, a konkrét (felek közötti szerződés, kiállított számla szerinti) tevékenység tartalma alapján kell mérlegelni, hogy az adott tevékenység ellenértékeként történő kifizetésre az Ekho adózási mód választható-e.
Jelen tájékoztató melléklete tartalmazza az Ekho tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott foglalkozásoknak a 2010. december 31-éig használatos számait, valamint a FEOR-08 szerinti átsorolását.
Letölthető dokumentumok
Ekho_FEOR_08.pdf (54KB)
Forrás: www.apeh.hu
Segítő családtagok a foglalkoztatás rendszerében
A segítő családtag intézményének megalkotásával a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy kisebb vállalkozások számára lehetőséget teremtsen arra, hogy mindennapi tevékenységük során alkalmi jelleggel munkaerőként vonhassák be a családtagjaikat. Ilyen esetekben a kisvállalkozások számára a legkézenfekvőbb az, hogy a vállalkozó családtagja segít be, és ésszerű elvárás az, hogy az ilyen jellegű, családtag által történő munkavégzés ne teremtsen automatikusan biztosítási jogviszonyt annak minden velejáró kötelezettségével együtt, mint ahogyan ez a vállalkozó által foglalkoztatott más személyek esetében törvényszerű.
A családtagok (közeli hozzátartozók) egyébként is rendelkezhetnek más jogviszony keretében biztosítással, következésképpen az ilyen jellegű alkalmi munkavégzés kisegítő célzattal történik, nem pedig valamely tartós jogviszony létrehozása szándékával.
Szükséges ugyanakkor a segítő családtag jogintézményének pontos meghatározása, melyben megjelölésre kerül egyrészt azon adózóknak a köre, akik segítő családtagot alkalmazhatnak, másrészt pedig azon személyek kategóriája, akiket segítő családtagként foglalkoztatni lehet. További fontos eleme a jogi háttérszabályozásnak az is, hogy csupán bizonyos összeghatárig terjedő díjazás mellett ne teremtsen a segítő családtag munkavégzése biztosítási jogviszonyt. A jogszabály nem maximálja a ledolgozható munkaidőt e kategóriában. A munkaidőt tekintve gyakorlatilag bármennyit dolgozhat a segítő családtag, ha a díjazása nem éri el a mindenkori minimálbér 30%-át, a munkavégzés nem teremt biztosítási jogviszonyt. A rendelkezés megadja ezzel a lehetőséget a vállalkozónak és segítő családtagjának, hogy maguk döntsék el, a munkavégzés kívül maradjon-e a társadalombiztosítás rendszerén, avagy sem.
A Tbj. 4. § (g) pontja alapján „segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
Nem lehet tehát segítő családtagként foglalkoztatni a Ptk. 685. § b) pontjában taxatíve felsorolt közeli hozzátartozókon – házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér személyi körön – kívül eső hozzátartozókat, és nem lehet segítő családtagja a jogi személyiségű kft-nek és rt-nek. Segítő családtag kizárólag a vonatkozó külön törvény szerinti bejegyzett (azonos nemű) élettárs lehet, a hagyományos élettárs nem, mivel az utóbbi nincsen benne a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói körben, mint ahogyan nem lehet tehát segítő családtag az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastársnak, bejegyzett élettársnak az egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa sem.
Ami a segítő családtag jövedelmének az adózását/adóztatását illeti, ezt a kérdést egyértelműen eldönti a biztosítottá válás. Ha a segítő családtag jövedelme eléri a mindenkori minimálbér 30%-át, akkor a közterhek az általános szabályok szerint alakulnak mind a személyi jövedelemadó (adóelőleg), mind pedig a levonandó és a foglalkoztató által fizetendő járulékok szempontjából. Ha viszont a segítő családtag által megszerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át (tehát nem válik biztosítottá a segítő családtag), akkor az ilyen juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz.
A gyakorlatban ritkábban felvetődő kérdés végezetül az, hogy maga az alkalmazott a munkájának ellátása során igénybe veheti-e segítségképpen a saját családtagját. A válasz természetesen az, hogy nem veheti igénybe, mivel kizárólag a vállalkozó közeli hozzátartozója az, akit segítő családtagként foglalkoztatni lehet.
Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adófőigazgatósága
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. január 4., kedd
Mezőgazdasági vállalkozások...
Dr. Ulrich Anikó: “Továbbra is tőkehiányosak a mezőgazdasági vállalkozások” I. rész>>
2010. december 9., agrárszektor.hu
Az agrárszektorban tevékenykedő kis- és középvállalkozók egyik fő problémája, hogy megfelelő fedezet hiányában csak korlátozottan juthatnak banki hitelhez. Erre a problémára nyújt segítséget az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, mely kezességet nyújt az agrárvállalkozások számára.
2010. szeptember 29., szerda
A hitelezési feltételek módosításáról...
Forrás: nol.hu
A jegybank szerint az árazási feltételeken kell változtatni A lakossági hitelesek kamatköltségeinek kordában tartása, a hitelkiváltás és a kötelező pozitív adóslista is szerepel a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában.
Az MNB egyetért a bankok erőfölényének megszüntetésével és a hiteltörlesztők fokozott védelmével, ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a Rogán-Kósa féle nyolcpontos javaslat nem a megfelelő pontokon avatkozik be az ügyfél és a bank viszonyában, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat.
A késedelmi kamat elengedése, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítása és a banki követeléseknek a fedezetéül szolgáló ingatlan piaci értékének száz százalékban való maximalizálása kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt és nagyban ronthatja az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát. Ez hatással lesz a bankok hitelpolitikájára: arra késztetheti a pénzintézeteket, hogy egyre kevésbé hitelezzenek.
Az MNB szerint érdemi, de a piacot nem visszafogó intézkedéseket főleg a hiteltermékek árazásában érdemes tenni. Azt javasolják a kormánynak, szabályozás útján érje el, hogy a fogyasztók számára a jövőben kétféle hiteltermék legyen felkínálható: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék.
Mindkét esetben lényegében a hitel utáni kamatfizetés mértékét korlátoznák, azt meggátolva, hogy a bankok egyoldalúan változtathassanak a feltételeken. A jegybankban úgy látják, ez a gyakorlat vált szinte egyeduralkodóvá a magyar piacon.
Szükségesnek látják továbbá olyan jogszabályok megalkotását, melyekkel kizárható lesz a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítése, korlátozhatóvá válna a marzs lehetséges mértéke, illetve lehetővé válik a hitelek devizában történő törlesztése is. Ezzel a jegybank lényegében kifejezi egyetértését a PSZÁF-fal: utóbbi szervezet vetette fel a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos problémákat.
Javaslatok jegybanki módra
* A fogyasztók számára kétféle hiteltermék kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hoszszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék; e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.
* A törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítésének kizárása.
* A marzs lehetséges mértékének korlátozása.
* A hitelek devizában történő törlesztésének lehetővé tétele.
Az MNB-s javaslatcsomag része a kötelező pozitív adóslista megalkotása, ezért szükségesnek tartják, hogy a parlament tűzze újra napirendre a 2008 őszén egyszer bár beterjesztett indítványt.
2010. augusztus 3., kedd
Bankügyek...
Panasz a bankra - Mit tehet egy elégedetlen ügyfél?
A bankok felé a legtöbb panasz a bankkártyákkal, banki elszámolásokkal és a hitelügyletekkel kapcsolatosan érkezik. A banknak kötelessége az ügyfél panaszát 15 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A gyakorlat azért kicsit más.... Hogyan tehetek panaszt a bankra? >>>Banki adóslista- ki kerül fel rá és miért?
Ha valakinek gondja támad a bankjával, jobb ha résen van, mert a minimálbér összegét és 90 napot meghaladó késedelem esetén felkerülhet a retteget adóslistára és 5 évig megbélyegzetten él, még ha rendezi a tartozását akkor is.... Mi az a KHR (banki adóslista)? >>>2010. július 23., péntek
Banki hitel
- GYORSHITEL meglévő autójára - néhány napon belül készpénzhez juthat, az autó továbbra is az Ön tulajdona marad: gyorshitel kalkulátor »
- AUTÓVÁSÁRLÁSI HITEL új és használt gépjárműre: autóhitel-kalkulátor »
- AUTÓHITEL BAR-osoknak - az adóslista nem akadály: autóhitel BAR kalkulátor »
- AUTÓHITEL KIVÁLTÁSA - fizessen kevesebbet havonta: hitelkiváltás kalkulátor »
- MOTORHITEL - ha a melegben motorozásra adná a fejét: motorhitel kalkulátor »
2010. július 6., kedd
Bankszótár
Bankszótár a BankWeben- MNB Bankszótár
- Lakáshitel szótár (új)
- Gyakori kérdések: BAR-lista, banki adóslista (GYIK)
Agrárfinanszírozás...
* EU + Nemzeti közvetlen támogatások előfinanszírozása
* Közraktárjegy fedezetű hitelek igénybe vétele
* Speciális ingatlan alapú jelzáloghitelezés
EU + Nemzeti közvetlen támogatások előfinanszírozása:
Az agrárvállalkozások Európai Uniós, valamint a nemzeti költségvetés által nyújtott támogatások jelentős körét érvényesítik. Speciális területét jelentik a hitelezésnek az előfinanszírozó hitelek, amelyek likvid forrást biztosítanak a termeléshez a támogatás összegének kifizetéséig, tekintve, hogy a pályázatokon elnyert vissza nem térítendő támogatások kifizetése, a teljesített számlák alapján utólagosan történik.
A fentiekből adódóan a hitelezés igazodik a támogatási szerződéshez, és a finanszírozás mértéke, futam ideje, pénzneme az elnyert támogatási szerződéssel hozható összhangba. Annak ellenére, hogy a bankok kockázata e körben kicsi, a finanszírozás mértékében jelentősek a különbségek: 70%-95% között alakulnak. A kereskedelmi bankok gyakorlata már az eljárásban sem tekinthető egységesnek, és a hiteltermék kamatkondíciói és egyéb költségei is, egyedi üzleti döntések alapján alakíthatók. Az előfinanszírozható támogatások köre széles, a banki gyakorlat alapvetően követi az éppen hatályos uniós és nemzeti támogatott üzleti célokat.
Ahhoz, hogy a vállalkozások a bankok minimális kockázatvállalása mellett, a számukra legmegfelelőbb konstrukciót tudják érvényesíteni, elengedhetetlen, hogy össze hasonlításokat végezzenek, előzetes ajánlatkérés alapján.
Közraktárjegy fedezetű hitelek igénybe vétele:
Egyes kereskedelmi bankok közraktárba helyezett termékek fedezete mellett kínálnak hiteleket, így a vállalkozások kivárhatják a legjobb értékesítési lehetőségeket.
A konstrukciókba általában minden, a Budapesti Árutőzsdén jegyzett termék bevonható. A tőzsdén nem jegyzett speciális közraktári termékek finanszírozására esetenként egyedi ajánlat kérhető!
A vállalkozások a Közraktár jegy segítségével egyszerűsített eljárás keretében juthatnak hitelhez, a közraktár jegy alapú finanszírozás általában nem igényel más biztosítékot. Közraktár jegy fedezete mellett kedvezőbb költségű finanszírozás alakítható ki.
Rövid lejáratú egy éven belüli forgóeszköz típusú hitelezés történik, amelyben a kereskedelmi bankok egyedi kamatkondíciókkal és mérsékeltebb hitelezési költségekkel dolgoznak. (Esetenként kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, és hitelbírálati díj nélkül.)
Speciális ingatlan alapú jelzáloghitelezés:
Az agrárvállalkozások fejlesztése, termelési szerkezetük átalakítása, alkalmanként a „birtokméretek” növekedését igényli. A fejlesztés pénzügyi forrásait ez esetekben a megvásárolandó ingatlan is részben, vagy egészben biztosítani tudja. A korábbiakban birtokfejlesztési hitel néven ismert termék némileg átalakult. Ennek lehetőségét a legtöbb kereskedelmi bankban a termőföld piaci értékelésének általánossá válása tette lehetővé. A művelési ág szerinti besorolás alapján a szántó, szőlő, gyümölcsös, és gyepterületek hitelfedezetként szolgálnak az ingatlan alapú jelzáloghitelezésben. A finanszírozásban a településkategóriák szerint megállapított hitelbiztosítéki értékek 40-90% között is mozoghatnak. Alacsonyabb biztosítéki érték esetén pótfedezet bevonásával növelhető a hiteligény.
Ingatlan fedezettel minden esetben hosszú futam idő - minimum 5 év, maximum 20 év - és alacsonyabb törlesztő részlet érhető el, ami kevésbé terheli meg a vállalkozás likviditását.
A hitelkérelem értékbecslésre alapozva, egyszerűsített eljárásban elbírálható, üzleti terv, készfizető kezesség nélkül igényelhető, akár 2 év türelmi idővel is. A tőketörlesztés a vállalkozás várható árbevételéhez igazítható. A kis és közepes vállalkozások a társasági adótörvény 22/A.§. szabályai szerint 40% hitelkamat kedvezményt vehetnek igénybe.
Hitelkérelem előtt minden esetben javasolt az előzetes részletes tájékozódás a kereskedelmi bankok internetes portálján a speciális mezőgazdasági hiteltermékekről. Az egyes kereskedelmi bankok ajánlataiban lehetnek olyan eltérések, amelyek miatt esetleg érdemes a banki kapcsolatrendszert bővíteni.
(f:mak)
2010. június 16., szerda
Hasznos linkek 4.
Bankok
- Pénzügyi almanach (Bankok, egyéb pénzügyi vállalkozások)
- Budapest Bank
- CIB Bank
- Citibank
- AXA
- Erste Bank
- Földhitel- és Jelzálogbank
- UniCredit Bank (volt HVB)
- HBW Express
- Kereskedelmi és Hitelbank
- KDB Bank
- Magyar Fejlesztési Bank
- Magyar Nemzeti Bank
- MKB Bank
- Magyar Tak.szövetkezeti Bank
- OTP Bank
- Raiffeisen Bank
- Volksbank
- Hazai bankok adatai
Szótár, fogalomtár
- Bankszótár
- Lakáshitel kisokos
- Lakáshitel szótár
- BAR banki adóslista (GYIK)
- MiMi.hu: minden, amit tudni akarsz...
Banki állások
Pénzügyek
- Pénztippek.hu
- Betétakciók.hu
- Hitelakciók.hu
- diákhitel
- Magyar Állampapír Online
- magyarország.hu (Ügyfélkapu)
- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZAF)
- Garantiqa ZRt.
- Voxpay.hu: e-fizetési megoldások
Vállalkozás
BankWeb ajánló
- BankWeb VIP Klub
- BankWeb Pénzbulvár
- BankWeb - Könyváruház
- www.bankpanasz.hu
- Hitel Klub
- ne vásárolj semmit nap.hu
Ingatlan
- ipariingatlanok.hu
- Ingatlan Navigátor
- sajátingatlan.hu
- lakás-ház.hu
- tetőtérlakás.hu
- álompalota.hu
- dorádo-ingatlan.hu
- ingatlanbörze.hu
- Lakásvásárlás - ILLETÉK
- illetékek (részletes)
- értékbecslő.hu
- albérlet az egész országban
- tulajdonilap ügyintézés
- családiház.lap.hu
Oktatás
Startlap oldalak
2010. április 23., péntek
Késedelmi kamat
Ami jár, az jár, gondoljuk mindannyian. Aki tartozását késve fizeti, köteles kamatot is fizetni. Ez legtöbbünk számára ismert. De hogyan, mi alapján, mikortól és legfőképpen mennyit?
A késedelmi kamat mértékét, és a fizetéssel kapcsolatos általános szabályokat törvény rendezi. Több jogszabályban is találhatunk erre vonatkozó rendelkezést, az egyik legfontosabb és a mindennapi életben leginkább alkalmazott szabályt azonban a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Röviden áttekintjük most a legfontosabb tudnivalókat!
Amennyiben valaki nem fizeti meg tartozását határidőben, akkor köteles késedelmi kamatot is fizetni. Ez akkor is jár a hitelezőnek, ha a felek például nem kötötték ki külön szerződésben. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel. Ez tehát azt jelenti, hogy még akkor is jár a hitelezőnek a késedelmi kamat, ha az adós nem tehető felelőssé a késésért.
Szerződésben előre megállapodhatunk, hogy mennyi lenne a késedelmi kamat mértéke abban a nem várt esetben, ha a fizetés nem történne meg időben. Ha erre előre nem gondolunk, akkor a törvényben megszabott mértékű kamatra jogosult a hitelező. Na de mennyi ez?
A kamat mértékével kapcsolatban még mindig élnek a korábbi beidegződések, de nem árt, ha tisztában vagyunk a tényleges törvényi előírásokkal.
A Polgári Törvénykönyv alapján a kamat mértéke naptári félévenként változik, attól függően, hogy az érintett félévet megelőző utolsó napon mennyi volt a hivatalos jegybanki alapkamat mértéke.
Világítsuk ezt meg egy példán keresztül:
A fizetési határidő 2009. március 2. napján járt le. Az adós és a hitelező is gazdálkodó szervezet. Ez fontos kitétel ugyanis a gazdálkodó szervezetek között más a késedelmi kamat mértéke, mint a magánszemélyek esetén. A felek között nem volt szerződésben késedelmi kamat kikötve, így a törvény szerinti késedelmi kamat jár a hitelezőnek.
A késedelmi kamat kiszámítása pedig a következő módon történik.
Példánkban a felek gazdálkodó szervezetek, ezért a hitelező 2009. április 2. napjától lesz jogosult késedelmi kamatra. Hogy miért nem március 2-től? Ennek oka az a szabály, mely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek esetén el kell telnie 30 napnak a számla vagy fizetési felszólítás adós általi kézhezvételétől ahhoz, hogy a hitelező késedelmi kamatra legyen jogosult. Ha a számlát, felszólítást még a teljesítés előtt kézbesíti a hitelező vagy nincs róla adata, hogy azt az adós mikor vette át, akkor a teljesítéstől számított 30 nap után lehet késedelmi kamatot érvényesíteni.
Visszatérve a példánkra, a hitelező tehát 2009. április 2-től számolhatja a késedelmi kamatot. Ekkor a késedelmi kamat mértéke megegyezik a 2008. december 31. napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 10% + 7%, azaz 17% lesz a kamat mértéke, amivel számolhatunk. Ez irányadó tehát 2009. április 2-től 2009. június 30-ig. 2009. július 1-től azonban már a 2009. június 30-án érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 9,5% volt. Ehhez adjuk hozzá a 7%-ot, így tehát 16,5%-os kamatot számolhatunk 2009. december 31-ig. Ha az adós 2010. január 28-án fizeti ki a tartozását, akkor 2010. január 1-28-ig terjedő időre ismét más kamattal kell számolnunk. Ekkor ugyanis ezt az időszakot megelőző naptári félév utolsó napján, azaz 2009. december 31-én érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 6,25% volt. Ezt növeljük meg 7-tel és megkapjuk, hogy erre az időszakra 13,25%-os késedelmi kamatot számolhatunk.
Az, hogy éppen mennyi az érvényben lévő jegybanki alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán mindig megtudhatjuk.
Lehet, hogy elsőként bonyolultnak tűnik a kiszámítás módja, azonban ne feledjük, hogy a felek szerződésben eltérhetnek ettől és egyszerűbben is meghatározhatják, hogy mennyi a késedelem idejére fizetendő késedelmi kamat mértéke és ez milyen időponttól jár.
A fenti szabályok ismertetése még nem tartalmaz minden, a késedelmi kamattal kapcsolatos szabályt. Célszerű minden esetben írásbeli szerződést kötni, legyen szó bármilyen ügyletről, üzletről, és ehhez szakember segítségét igénybe venni. Ez mindenképpen megtérül, akár már az első tartozás alkalmával.
2009. december 30., szerda
Bankautomata kezelés
Férfi ügyfeleknek :
1. Hajtson az automatához, és nyissa ki az ablakot.
2. Helyezze be az automatába a hitelkártyát, és adja
meg a PIN-kódot.
3. Billentyűzze be a kívánt összeget.
4. Tegye el a pénzt.
5. Vegye ki a hitelkártyát és a bizonylatot.
6. Húzza fel az ablakot. Jó utat!
Női ügyfeleknek:
1. Hajtson az automata elülső oldalához.
2. Indítsa újból a lefulladt motort.
3. Nyissa ki az oldalsó ablakot.
4. Menjen hátrafelé, amíg az automata az ablak mellé nem kerül.
5. Vegye elő a táskáját, és ürítse ki az utasülésre, majd keresse meg a hitelkártyáját.
6. A visszapillantó tükörben ellenőrizze a sminkjét.
7. Próbálja meg a hitelkártyát behelyezni az ATM-be.
8. Szálljon ki, hogy elérje a bankautomatát.
9. Helyezze be a hitelkártyát.
10. Vegye ki és helyezze vissza fordított irányban.
11. Menjen vissza a kocsihoz, és keresse meg a noteszét, amibe felírta a PIN-kódot.
12. Billentyűzze be az adott számokat.
13. Nyomja meg a "törlés" gombot, és a TAJ-száma helyett adja meg a mellette lévő négyjegyű számot.
14. Most üsse be a felvenni kívánt összeget.
15. Vegye el a készpénzt és a bizonylatot.
16. Szálljon vissza a kocsiba, keresse meg a pénztárcáját, tegye el a pénzt, ellenőrízze a sminkjét és induljon el.
17. Tolasson vissza az automatához, szálljon ki, és vegye ki a hitelkártyáját.
18. Tegye el a hitelkártyát.
19. Ha a sminkje rendben, egyes sebességben indítsa újra a lefulladt motort.
20. Vezessen két-három kilométert, és ha gyorsabban szeretne menni, engedje ki a kéziféket. Jó utat!
2009. december 28., hétfő
Banki segítség
A családi gazdaságok banki segítsége!
Az Magyar Fejlesztési Bank Zrt. csomagot dolgozott ki az agrárszektor szereplői – elsősorban családi gazdálkodók és egyéb mezőgazdasági kis és középüzemek – számára annak érdekében, hogy megkönnyítse a hitelek visszafizetését, valamint, hogy segítsen elkerülni a csődhelyzetet. A történet előzménye, hogy 2002-től sok évre, 7,01 százalékos kamat és 60 százaléknyi állami kezességvállalás mellett nagyjából 90 milliárd forint hitel került 4400 kisgazdaságba, melyek egy részét egy-két hónapon belül vissza kellene fizetni. Az agrárhitelek tőke- és kamatfizetése évente egyszer, október hónapban válik esedékessé, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hitelfelvevők 30-40%-a fizetési kötelezettségüket nem teljesítik az előírt határidőre. Ennek oka egyrészt az, hogy az agrárvállalkozások egy része az őszi betakarításból származó árbevételét még nem tudja realizálni, másrészt sok ügyfélnél problémát okoz a mezőgazdasági támogatások más ütemezésben történő kifizetése is. Az MFB azonban minden lehetséges banki eszközzel – fizetési moratórium, átütemezés stb. – segíti ezen „problémás” ügyfeleit, és lehetőségeik maximális figyelembevétele mellett támogatja a csődhelyzet elkerülését. Megközelítőleg 2000 ügyfél 8 évre felvett, több mint 20 milliárd forint összegű forgóeszközhitele jár le többnyire az idén és jövőre. Ez a két év a legkritikusabb az agrárhitelek vonatkozásában. Ezen egy összegben lejáró hitelek visszafizetését mindig is problémásnak minősítette a bank, amit most felerősít a gazdasági válság hatása. A várható fizetési problémák enyhítése érdekében dolgozta ki a bank hónapokkal a lejáratot megelőzően azt az intézkedéscsomagot, amellyel el kívánja kerülni a késedelmes fizetések, illetve a forgóeszköz hitelek visszafizetésének nem teljesítéséből adódó tömeges hitelfelmondásokat. Ennek érdekében az MFB Zrt. az alábbi intézkedésekkel segíti agár ügyfeleit: - Fizetési moratórium biztosítása az évente, októberben esedékessé váló tőke- és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésére. - Az agrárhitelekből eredő, esedékessé váló tőkefizetési kötelezettségek futamidőn belüli átütemezése. - A forgóeszköz hitelszerződések véglejáratának meghosszabbítása piaci kamat mellett. - Állami készfizető kezességgel biztosított forgóeszköz hitelszerződések véglejáratának meghosszabbítása piaci kamat mellett Az elmúlt hetekben az eredeti véglejárat 3 évvel történő meghosszabbítása miatt közel 200 ügyfél hitelszerződését módosították, illetve több száz ügyfélnek biztosított a bank fizetési moratóriumot legkésőbb 2010. március végéig. A jelenlegi hitelállomány ezen konstrukció keretében 39,3 milliárd forint, tehát a felvett hitelek jóval több mint felét már visszafizették az elmúlt években, az idén a hitelállomány 12 milliárd forinttal csökkent. A gazdasági válság ellenére az agrárszektorba tartozó ügyfelek jelentős aránya fizetési kötelezettségeiket, ha esetenként kisebb nagyobb csúszással is, de jórészt teljesíteni tudták. A nem akaró, vagy fizetni nem képes ügyek szám a válság ellenére nem növekedett a korábbi évekhez viszonyítva. 2002 óta csupán a hiteleknek kevesebb, mint tizedét kellett felmondani valami ok miatt.
2009. december 27., vasárnap
Banki tájékoztatás
A bank sem árulhat zsákbamacskát
A válság még fontosabbá tette az alapos tájékoztatást A pénzügyi válság élesen rávilágított: ha a bankok nem adnak kellően alapos és érthető felvilágosítást, a hitelt felvevők jelentős része nem látja át világosan a lehetséges kockázatokat. Bár a felügyelet erőfeszítésének köszönhetően a tájékoztatás javul, a felmérések azt igazolják: van hová fejlődni. Fontos a tájékoztatás, csak két gond van: 1. a banki ügyintézők többségének fogalma nincs a bankszakmáról, maga se nagyon érti az egészet, 2. amíg a szerződésekben van egy olyan kitétel, hogy pl. a kezelési díj vagy az előtörlesztési díj összegét a bank "mindenkori hirdetménye" tartalmazza, addig a világ legtapasztaltabb bankárai is védtelenek: a bank azt csinál, ami neki jól esik. (adott esetben legalább plafonokat állapítanának meg!) Kevés idő jut az ügyfelek minden részletre kiterjedő tájékoztatására. Szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy a bankok nem zúdíthatták volna a piacra csaknem korlátlan mértékben a hiteleket, ha az emberek jártasabbak a pénzügyekben, vagy legalább korrekt tájékoztatást, figyelmeztetést kaptak volna a kockázatok megítéléséhez. A kamatok emelkedése, illetve az ingatlanárak csökkenése az amerikai adósokat is felkészületlenül érte, s emiatt dőltek be a tengerentúlon tömegével a jelzáloghitelek. A tájékoztatás szabályozása ezért mind több országban kerül napirendre. Az Egyesült Államokban például a központi bank és a felügyelet szerepét egyaránt betöltő Fed júliusban olyan előírások bevezetésére tett javaslatot, amelyek a jelenleginél sokkal alaposabb és közérthetőbb tájékoztatás kötelezettségét írnák elő a hitelintézeteknek a kölcsönök költségeivel és a lehetséges rizikóival kapcsolatban. Olyan felvilágosító anyagok összeállítását szorgalmazzák, amelyek mindenki számára érthető módon magyaráznának el pénzügyi fogalmakat, mint például a hitelfedezet értékének csökkenése, illetve bemutatják, milyen kockázatai lehetnek egy változó kamatozású hitelnek. Nálunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyár elején adott ki vezetői körlevelet arról, milyen tájékoztatást vár el a hitelintézetektől a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészletének változása esetén. A felügyelet honlapján közzétett dokumentum azt kéri a bankoktól: alaposan részletezzék - tegyék transzparenssé - a kamat, illetve a fizetendő havi részletek emelkedéséhez vezető közgazdasági és piaci indokokat, valamint ismertessék közérthetően a törlesztőrészletek alkotóelemeit, felbontását. A társaságoknak - kalkulátor vagy törlesztési tábla segítségével - be kell mutatniuk a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedésének okait. További elvárás, hogy adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, a futamidő meghosszabbítása esetén pedig hívják fel a figyelmet arra, hogy a havi részlet nem csökken azzal arányosan, mert a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Az utóbbi esetben, vagyis a nehéz helyzetbe került ügyfelek számára kidolgozott, a terhek csökkentését célzó lehetőségekről adott felvilágosítás terén - a felmérések tükrében - nem teljesítenek rosszul a bankok. A PSZÁF kérdőíves megkeresés formájában ezt kétszer is vizsgálta az idén, és arra jutott, hogy a hitelintézetek többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a rendelkezésükre álló lehetőségekről. A megalapozott döntést segítendő, a bankok általában kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek a lehetőségeiket - olvasható a felügyelet jelentésében. Részletekbe menő felvilágosításra azonban nem csak akkor van szükség, amikor az ügyfél fizetési gondokkal küzd - a mindennapi ügyintézés során adott tájékoztatásokon is bőven lenne mit javítani. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából - próbavásárlásokkal - készített korábbi felmérés szerint az ügyintézők az első találkozó alkalmával általában az ügyfél igényeinek megismerésére, az igénylés folyamatának bemutatására, az ügyfelet érintő legfontosabb kondíciók megismertetésére helyezték a hangsúlyt, a szerződés pontos tartalmára csak részlegesen hívták fel az érdeklődők figyelmét. Azaz a bankok inkább az igénylés lebonyolítását elősegítő információk átadására koncentrálnak, mintsem a termékkel kapcsolatos (díjakat, költségeket, a folyósítás feltételeit illető) pontos és teljes körű tájékoztatásra. Az is kiderült: a devizaalapú hitelek esetében az ügyintézők a kamatelőny mellett általában felhívták a figyelmet az esetleges kockázatokra is, de ezen belül inkább az árfolyamkockázatot emelték ki, s a kamatkockázatról kevesebb szó esett. Az ügyintézők a hitel várható törlesztőrészletéhez képest kisebb arányban tájékoztattak a kamatról és ennél is valamivel kisebb arányban a teljes hiteldíjmutatóról (THM). Kétségtelen, hogy az ügyfelek számára a törlesztőrészlet nagysága a meghatározó, de a THM ismertetése nem maradhat el. A felmérés során a hitel folyósításával és törlesztésével kapcsolatban a bankfiókok ügyintézői általában alaposabb tájékoztatást adtak, mint a telefonos ügyfélszolgálatok dolgozói. Ennek ellenére a bankfiókokban adott felvilágosítás sem volt maradéktalan, például az előtörlesztés lehetőségéről csak ritkán tettek említést, részletesebb tájékoztatást csak ez irányú konkrét kérdések esetén adtak.
2009. november 21., szombat
Mire ügyeljünk a pénzügyek intézésénél?! 3. rész
Nem túlzás azt állítani, hogy a banki termékfejlesztők kreativitása a költségtételek kimunkálásában csúcsosodik ki. Embert próbáló feladat lenne valamennyi jogcímet összeszámolni, amelyen több-kevesebb díjat legombolnak az ügyfélről, és mire az ember azt gondolja, hogy kiismerte a struktúrát, addigra újabb innovációkkal rukkolnak elő. Néhánypélda... Noha a betétnél elvileg a bank fizet az ügyfélnek kamatot, az élet számtalan példát szolgáltat az ellenkezőjére. Az egyik kisebb bank például az akciós betétekből 0,25 százalékot kapásból lecsípett betétkötési jogcímen, vagyis fizessen az ügyfél, amiért hajlandó a banknak kölcsön adni. Az egyszeri díjat egyébként a lekötendő összegből vonják le, mielőtt még teljesítenék a lekötési megbízást, így nem húzza le az ajánlatok összevetésére alkalmas egységesített betéti kamatlábat (ebkm) sem, amelynek elvileg az esetleges költségek levonása után ténylegesen kifizetendő kamat mértékét kellene jeleznie. A bank-kölcsönök esetén a késedelmes törlesztés borsos ára lehet sokkoló. Nemcsak, hogy ketyegni kezd a normális kamatra rárakodó 3-20 százalékos késedelmi kamat, de az sem példa nélküli, hogy sokszoros áron kiszámlázzák az A/4-es papír és bélyeg költségeit is. Így már az első írásbeli felszólítás 10 ezer forintba kerülhet. Ha az ügyfél valami miatt módosítani szeretné a hitelszerződés feltételeit, általában -költségplafon nélkül- a kintlévőség 2 százalékával számolhat - vagyis pl. 10 milliós tartozásnál ez 200 ezer forint. A lejárat előtti törlesztésért több pénzintézet már abban a pillanatban megterheli az ügyfelet, amint az jelzi igényét: a szándéknyilatkozat ára azonnal néhány ezer forint. Meglepetések az online bankolás során is adódhatnak. Az X bank egyik ügyfele csupán azért kényszerült több tízezer forint megfizetésére, mivel lemondta néhány internetes átutalási megbízását. Ez azért bosszantotta módfelett az ügyfelet, mivel előzetesen tisztázta az ügyintézővel, hogy az online átutalások ingyenesek; az pedig meg sem fordult a fejében, hogy lemondásuk tetemes büntetést von maga után.












