A
befektetés a magyar agráriumba minden eddiginél magasabb megtérülést
ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az
élelmezési önrendelkezés "biztonságpolitikai dimenziót hordoz" -
hangsúlyozta a miniszter.
A kormányzat elkötelezettsége erős a vidék gazdasági gerincét jelentő mezőgazdaság fejlesztése iránt - hangsúlyozta.
Emlékeztetett
arra, hogy "példátlan összeget", összesen 4265 milliárd forintot
használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti
kiegészítő forrással együtt a Megújuló vidék, megújuló agrárium
programon keresztül. Azt tervezik, hogy a források több mint felét
technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig - fűzte hozzá.
Élelmiszeripari
fejlesztésekre 450 milliárd forintot, az állattartás megújítására 280
milliárd forintot, a kertészet fejlesztésére 180 milliárd forintot, a
mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd forintot és újabb
termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek
elkölteni a jövőben - ismertette a miniszter.
Nagy István beszélt
arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023
utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez
az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett -
tette hozzá.
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt.
elnök-vezérigazgatója a rendezvényen rámutatott: az év elején úgy tűnt,
hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt
azonban a háború hatására nem fogják elérni.
A banknak
Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére
stabilan működik - mondta. Hozzátette: a 70 milliárd eurós
mérlegfőösszeg mindössze 6-7 százaléka orosz hátterű, a profit 15
százaléka ugyanakkor ott termelődik.
Csányi Sándor rámutatott
arra, hogy az "olcsó pénz időszaka" lejárt, a kamatok akár 7 százalékig
is emelkedhetnek, az infláció pedig közben "elszabadult", a 2-4 százalék
közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. A jó hír az, hogy
közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását - tette hozzá.
Felidézte,
hogy idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5
százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is
magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék
körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről beszélve a
magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar "döcögését" említette meg.
A
magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, "nincs más,
alkalmazkodni kell", "a rezsicsökkentés nem jó", a lakosságnak és a
vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak - mondta
Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9
százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos,
anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha
Magyarország sikeresen megállapodik az unióval és a háborút is lezárják a
felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.
A
rendezvényen öt kategóriában díjazták az agrárszektor vállalkozásait. A
növénytermesztés kategóriában a MENTÉSZ Zrt. mezőtúri gabonaféléket
termesztő vállalkozás, az állattenyésztők közül a Bold Agro Kft.
derecskei sertéstenyésztő, a kertészet területén a hódmezővásárhelyi
Hódkertész Kft. üvegházi zöldségtermesztő, az élelmiszeripar területén a
csaknem 300 mintabolttal kapcsolatban álló Lipóti Pékség részesült
elismerésben. A karcagi Agrosprint Zrt. zöldég- és gyümölcsfeldolgozó
nemzetközi tevékenysége miatt kapott díjat az eseményen.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése