Csőd- és felszámolás

Csőd- és felszámolási eljárás illetéke A csőd- illetve felszámolási eljárás illetéke vonatkozásában elöljáróban el kell mondani, hogy a feleket - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül - illetékfeljegyzési jog illeti meg a csőd- és a felszámolási eljárás alatt a vagyonfelügyelő és a felszámoló által indított bírósági eljárásokban . A gazdálkodó szervezetek fogalma A csődtörvény (1991. évi XLIX. tv.) szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található . A csődeljárás illetéke: 1. a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: 30 000 forint, 2. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: 20 000 forint . A felszámolási eljárási illeték: 1. a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: 50 000 forint, 2. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében: 25 000 forint .

Csődeljárás

Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását? Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg. Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését. Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható. A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége. Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják. A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. A csődeljárás menete Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását.

Banki segítség

A családi gazdaságok banki segítsége! 

Az Magyar Fejlesztési Bank Zrt. csomagot dolgozott ki az agrárszektor szereplői – elsősorban családi gazdálkodók és egyéb mezőgazdasági kis és középüzemek – számára annak érdekében, hogy megkönnyítse a hitelek visszafizetését, valamint, hogy segítsen elkerülni a csődhelyzetet. A történet előzménye, hogy 2002-től sok évre, 7,01 százalékos kamat és 60 százaléknyi állami kezességvállalás mellett nagyjából 90 milliárd forint hitel került 4400 kisgazdaságba, melyek egy részét egy-két hónapon belül vissza kellene fizetni. Az agrárhitelek tőke- és kamatfizetése évente egyszer, október hónapban válik esedékessé, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hitelfelvevők 30-40%-a fizetési kötelezettségüket nem teljesítik az előírt határidőre. Ennek oka egyrészt az, hogy az agrárvállalkozások egy része az őszi betakarításból származó árbevételét még nem tudja realizálni, másrészt sok ügyfélnél problémát okoz a mezőgazdasági támogatások más ütemezésben történő kifizetése is. Az MFB azonban minden lehetséges banki eszközzel – fizetési moratórium, átütemezés stb. – segíti ezen „problémás” ügyfeleit, és lehetőségeik maximális figyelembevétele mellett támogatja a csődhelyzet elkerülését. Megközelítőleg 2000 ügyfél 8 évre felvett, több mint 20 milliárd forint összegű forgóeszközhitele jár le többnyire az idén és jövőre. Ez a két év a legkritikusabb az agrárhitelek vonatkozásában. Ezen egy összegben lejáró hitelek visszafizetését mindig is problémásnak minősítette a bank, amit most felerősít a gazdasági válság hatása. A várható fizetési problémák enyhítése érdekében dolgozta ki a bank hónapokkal a lejáratot megelőzően azt az intézkedéscsomagot, amellyel el kívánja kerülni a késedelmes fizetések, illetve a forgóeszköz hitelek visszafizetésének nem teljesítéséből adódó tömeges hitelfelmondásokat. Ennek érdekében az MFB Zrt. az alábbi intézkedésekkel segíti agár ügyfeleit: - Fizetési moratórium biztosítása az évente, októberben esedékessé váló tőke- és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésére. - Az agrárhitelekből eredő, esedékessé váló tőkefizetési kötelezettségek futamidőn belüli átütemezése. - A forgóeszköz hitelszerződések véglejáratának meghosszabbítása piaci kamat mellett. - Állami készfizető kezességgel biztosított forgóeszköz hitelszerződések véglejáratának meghosszabbítása piaci kamat mellett Az elmúlt hetekben az eredeti véglejárat 3 évvel történő meghosszabbítása miatt közel 200 ügyfél hitelszerződését módosították, illetve több száz ügyfélnek biztosított a bank fizetési moratóriumot legkésőbb 2010. március végéig. A jelenlegi hitelállomány ezen konstrukció keretében 39,3 milliárd forint, tehát a felvett hitelek jóval több mint felét már visszafizették az elmúlt években, az idén a hitelállomány 12 milliárd forinttal csökkent. A gazdasági válság ellenére az agrárszektorba tartozó ügyfelek jelentős aránya fizetési kötelezettségeiket, ha esetenként kisebb nagyobb csúszással is, de jórészt teljesíteni tudták. A nem akaró, vagy fizetni nem képes ügyek szám a válság ellenére nem növekedett a korábbi évekhez viszonyítva. 2002 óta csupán a hiteleknek kevesebb, mint tizedét kellett felmondani valami ok miatt.

Banki tájékoztatás

A bank sem árulhat zsákbamacskát  

A válság még fontosabbá tette az alapos tájékoztatást A pénzügyi válság élesen rávilágított: ha a bankok nem adnak kellően alapos és érthető felvilágosítást, a hitelt felvevők jelentős része nem látja át világosan a lehetséges kockázatokat. Bár a felügyelet erőfeszítésének köszönhetően a tájékoztatás javul, a felmérések azt igazolják: van hová fejlődni. Fontos a tájékoztatás, csak két gond van: 1. a banki ügyintézők többségének fogalma nincs a bankszakmáról, maga se nagyon érti az egészet, 2. amíg a szerződésekben van egy olyan kitétel, hogy pl. a kezelési díj vagy az előtörlesztési díj összegét a bank "mindenkori hirdetménye" tartalmazza, addig a világ legtapasztaltabb bankárai is védtelenek: a bank azt csinál, ami neki jól esik. (adott esetben legalább plafonokat állapítanának meg!) Kevés idő jut az ügyfelek minden részletre kiterjedő tájékoztatására. Szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy a bankok nem zúdíthatták volna a piacra csaknem korlátlan mértékben a hiteleket, ha az emberek jártasabbak a pénzügyekben, vagy legalább korrekt tájékoztatást, figyelmeztetést kaptak volna a kockázatok megítéléséhez. A kamatok emelkedése, illetve az ingatlanárak csökkenése az amerikai adósokat is felkészületlenül érte, s emiatt dőltek be a tengerentúlon tömegével a jelzáloghitelek. A tájékoztatás szabályozása ezért mind több országban kerül napirendre. Az Egyesült Államokban például a központi bank és a felügyelet szerepét egyaránt betöltő Fed júliusban olyan előírások bevezetésére tett javaslatot, amelyek a jelenleginél sokkal alaposabb és közérthetőbb tájékoztatás kötelezettségét írnák elő a hitelintézeteknek a kölcsönök költségeivel és a lehetséges rizikóival kapcsolatban. Olyan felvilágosító anyagok összeállítását szorgalmazzák, amelyek mindenki számára érthető módon magyaráznának el pénzügyi fogalmakat, mint például a hitelfedezet értékének csökkenése, illetve bemutatják, milyen kockázatai lehetnek egy változó kamatozású hitelnek. Nálunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyár elején adott ki vezetői körlevelet arról, milyen tájékoztatást vár el a hitelintézetektől a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészletének változása esetén. A felügyelet honlapján közzétett dokumentum azt kéri a bankoktól: alaposan részletezzék - tegyék transzparenssé - a kamat, illetve a fizetendő havi részletek emelkedéséhez vezető közgazdasági és piaci indokokat, valamint ismertessék közérthetően a törlesztőrészletek alkotóelemeit, felbontását. A társaságoknak - kalkulátor vagy törlesztési tábla segítségével - be kell mutatniuk a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedésének okait. További elvárás, hogy adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, a futamidő meghosszabbítása esetén pedig hívják fel a figyelmet arra, hogy a havi részlet nem csökken azzal arányosan, mert a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Az utóbbi esetben, vagyis a nehéz helyzetbe került ügyfelek számára kidolgozott, a terhek csökkentését célzó lehetőségekről adott felvilágosítás terén - a felmérések tükrében - nem teljesítenek rosszul a bankok. A PSZÁF kérdőíves megkeresés formájában ezt kétszer is vizsgálta az idén, és arra jutott, hogy a hitelintézetek többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a rendelkezésükre álló lehetőségekről. A megalapozott döntést segítendő, a bankok általában kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek a lehetőségeiket - olvasható a felügyelet jelentésében. Részletekbe menő felvilágosításra azonban nem csak akkor van szükség, amikor az ügyfél fizetési gondokkal küzd - a mindennapi ügyintézés során adott tájékoztatásokon is bőven lenne mit javítani. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából - próbavásárlásokkal - készített korábbi felmérés szerint az ügyintézők az első találkozó alkalmával általában az ügyfél igényeinek megismerésére, az igénylés folyamatának bemutatására, az ügyfelet érintő legfontosabb kondíciók megismertetésére helyezték a hangsúlyt, a szerződés pontos tartalmára csak részlegesen hívták fel az érdeklődők figyelmét. Azaz a bankok inkább az igénylés lebonyolítását elősegítő információk átadására koncentrálnak, mintsem a termékkel kapcsolatos (díjakat, költségeket, a folyósítás feltételeit illető) pontos és teljes körű tájékoztatásra. Az is kiderült: a devizaalapú hitelek esetében az ügyintézők a kamatelőny mellett általában felhívták a figyelmet az esetleges kockázatokra is, de ezen belül inkább az árfolyamkockázatot emelték ki, s a kamatkockázatról kevesebb szó esett. Az ügyintézők a hitel várható törlesztőrészletéhez képest kisebb arányban tájékoztattak a kamatról és ennél is valamivel kisebb arányban a teljes hiteldíjmutatóról (THM). Kétségtelen, hogy az ügyfelek számára a törlesztőrészlet nagysága a meghatározó, de a THM ismertetése nem maradhat el. A felmérés során a hitel folyósításával és törlesztésével kapcsolatban a bankfiókok ügyintézői általában alaposabb tájékoztatást adtak, mint a telefonos ügyfélszolgálatok dolgozói. Ennek ellenére a bankfiókokban adott felvilágosítás sem volt maradéktalan, például az előtörlesztés lehetőségéről csak ritkán tettek említést, részletesebb tájékoztatást csak ez irányú konkrét kérdések esetén adtak.