Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek
A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását?
Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.
Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg.
Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését.
Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható.
A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről.
A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti.
Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége.
Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják.
A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét.
A csődeljárás menete
Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg.
Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.
Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását.
Ahhoz, hogy egy felszámolási eljárás megindulhasson, mindenekelőtt a bíróság megvizsgálja, hogy az adós fizetésképtelen-e. Ennek során nem vizsgálja az adós vagyoni helyzetét, vagy, hogy miért nem fizetett. Egyedül a törvényben meghatározott négy esetet veszi alapul.
Ilyen, ha az adós
-szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő írásbeli felszólításra sem teljesítette;
-a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy;
-a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy;
-a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
A hitelezők leggyakrabban az első pont alapján kezdeményezik a felszámolási eljárást. Korábban az adósnak a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül volt lehetősége, hogy írásban jelezze álláspontját.
Jelenleg a legkésőbbi időpont, amikor még az adós vitathatja a követelést, a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző nap és mindezt írásban kell megtennie. Lényeges azonban, hogy a hitelező fizetési felszólítása előtt 15 napnak kell eltelnie. Ez természetesen nem jelenti, hogy korábban nem küldhetünk adósunknak felszólító levelet, a felszámolási eljárásban azonban azt nem vehetjük figyelembe, hiszen az adósnak mindenképpen 15 napos határidőt kell biztosítanunk, és csak ezt követően tudunk felszámolási eljárást kezdeményezni vele szemben.
Tehát továbbra is szükség van a hitelező által kiküldött írásbeli felszólításra. Ennek hiányában a bíróság el fogja utasítani a kérelmet. Ezen kívül szükség van arra is, hogy a hitelező követelése szerződésen alapuljon.
Az adós sem vitathatja bárhogyan a követelést. Ennek is írásban kell megtörténnie. Ugyanakkor ennek az írásbeli iratnak a tartalma nincs meghatározva. Így vitathatja az összeget, esedékességet stb.
A hitelezőnek kell bizonyítania a követelés fennállását valamint a fizetési felszólítás megtörténtét, az adósnak pedig azt, hogy ő írásban vitatta ezt a követelést, mégpedig a teljesítési határidőt követő 15 napon belül.
Mind a fizetési felszólítást, mind az adós részéről megküldött vitatást tértivevényes vagy ajánlott küldeményként kell postára adni. A tértivevényes küldeményt az átvétel időpontjában, az ajánlott küldeményt ellenkező bizonyításig a feladástól számított ötödik munkanapon megérkezettnek kell tekinteni.
Ha a fent említett okok egyike sem áll fenn, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.