Az infláció alakulása...

 

Az infláció alakulása

                                                   Nagyításhoz kattintson a képre

Infláció az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a fedezet nélküli emelésére, vagyis a pénzrontásra utal. Az árszínvonal csökkenése a defláció. A defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Széchenyi újraindítási hitelek

Július elsejétől öt új, a hazai vállalkozások újraindítását segítő hiteltermék igényelhető a Széchenyi Kártya Programban. A Széchenyi Kártya GO! kedvezményes, a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelei 1 milliótól akár 1 milliárd forint hitelösszegig igényelhetőek a magyar kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.

    A közlemény szerint az elmúlt 10 évben a Széchenyi Kártya Program bizonyította, hogy hozzájárul a magyar vállalkozások stabil működéséhez, ezáltal munkát és megélhetést biztosítva a magyar családoknak.
    "A járvány alatt a KAVOSZ-szal közösen soron kívül dolgoztuk ki krízistermékeinket, amelyekkel már eddig is több mint 32 000 vállalkozást segítettünk, 899 milliárd forint értékben. Most, hogy a sikeres védekezés után a gazdaság újraindításáé a főszerep, a vállalkozások igényei is megváltoztak, így a Széchenyi Kártya Program hitelei is megújultak" - idézi a közlemény György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárt.
    György László hozzátette, a kormány célja, hogy a gazdaság újraindítása során a következő 1,5 évben annyi vállalkozást érjen el, amennyit az elmúlt 30 évben 15 évenként.
    A Széchenyi Kártya GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat, lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditását, továbbá segítenek a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában, és a jövőbeni növekedés feltételeinek biztosításában - írták.
    A Széchenyi Kártya GO! új hiteleinek sajátossága, hogy 1 milliótól akár 1 milliárd forint hitelösszegig, a teljes futamidő alatt fix kamattal, gyorsan, a lehető legrövidebb hozzáféréssel, a vállalkozók igényeit és helyzetét alapul véve kialakított igénylési feltételek szerint, a forgóeszközhitel tőketörlesztésére akár 9 havi, míg a beruházási hitelekre akár 24 havi türelmi idő biztosítása mellett a legtöbb konstrukcióban akár ingatlan fedezet nélkül igényelhetők - áll a közleményben.
    A hiteltermékek közül a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO! a napi működési költségek biztosításához, a Széchenyi Likviditási Hitel GO! a vállalkozás működtetésére alkalmas forgóeszközhitel beszerzésekhez, a Széchenyi Beruházási Hitel GO! a beruházások finanszírozásához, a Széchenyi Turisztikai Kártya GO! a turisztikai szektorban működő vállalkozások részére az újraindításhoz nyújt segítséget, míg az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO! az agrárszektor vállalkozói által széles körű beruházási hitelcélok megvalósítására igényelhető. A Széchenyi Kártya GO! hitelkonstrukciói 2021. július 1-jétől elérhetők országszerte a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban - ismertette az ITM. (F:mti)

Az infláció alakulása

Nagyításhoz kattintson a képre

Az infláció avagy pénzromlás, hívták még pénzpuffasztásnak a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a fedezet nélküli emelésére, vagyis a pénzrontásra utal. A kormányok gyakran éltek (élnek) ezzel a lehetőséggel a likviditási nehézségek kiküszöbölésére. Az árszínvonal csökkenése a defláció. A defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. Infláció mérésére egy adott időszak elején és végén, egy kiválasztott termék-, illetve szolgáltatáscsoport (összességében: fogyasztói kosár) mért árszínvonal hányadosát, vagyis az árindexet használják. Legismertebb árindexek a termelői és a fogyasztói.

Infláció...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az infláció avagy pénzromlás, hívták még pénzpuffasztásnak vagy pénzpuffadásnak is. A közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a fedezet nélküli emelésére, vagyis a pénzrontásra utal.  

Az infláció üteme alapján:

1. Lassú (vagy kúszó) infláció évente csupán néhány százalék. A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú infláció tartományába esik.
2. Vágtató infláció nagyobb, mint néhány százalék, de a gazdaság az egyensúlyát megőrzi.
3. Hiperinfláció pedig a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza. Több száz százalékos is lehet, már az árváltozás kezelhetetlenségét mutatja, amely már szétzilálja a gazdaságot.

 

Mezőgazdasági támogatások elbírálása...

Parlament: vita a mezőgazdasági támogatások elbírálásáról, szabályoznák a kötelező fedezeti vásárlásokat
agroline.hu

Az Országgyűlés kedden lefolytatta a mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó eljárásról szóló törvénymódosítás, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításának általános vitáját. Az előbbit a támogatások felgyorsításának szándékával indokolta a kormány, az utóbbi pedig semmissé nyilvánítaná a termelőket fedezeti vásárlásra kötelező terményértékesítési szerződések jó erkölcsbe ütköző pontjait.
Gyorsítaná a támogatások kifizetését az agrártárca
A támogatások kifizetésének felgyorsításával indokolta V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását az indítvány általános vitájában elmondott expozéjában.
Az államtitkár felidézte, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségként 2,3 millió támogatási döntést hozott, 2500 milliárd forint sorsáról határozva. Hozzátette, hogy az eljárások gyorsítása és a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése feltétlenül indokolt. Arról is beszélt: a kormány célja, hogy szemléletváltás történjen az ügyintézésben.
Azzal kapcsolatban, hogy ugyanakkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet az eddigi 45 munkanap helyett a jövőben a beérkezést követő három hónapon belül bírálja el, közölte: ezt az eljárás összetettsége és a kérelmek nagy száma indokolja.
Gőgös Zoltán (MSZP) felszólalásában arra kérte a kormányt: állítsa le a törvényjavaslat tárgyalását, mert az termelőellenes, és módosító indítványokkal együtt sem elfogadható. A szocialista politikus a többi között kifogásolta, hogy a javaslat az új tényre, új bizonyítékra hivatkozás megtiltásával szűkítené az ügyfelek fellebbezési jogát, és ezzel elfogadhatatlan előnyt biztosítana a hivatal számára.
Kitért arra is: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt csak akkor lehet a határidők betartására kényszeríteni, ha biztosítják, hogy ha három hónap elteltével sem születik döntés, akkor a pályázatot automatikusan érvényesnek kell tekinteni.
Ódor Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a tervezet biztosítja: haladéktalan intézkedést igénylő esetekben, így például árvíz idején, lehetőség legyen a jogszabály soron kívüli kiadására és módosítására.
Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy indokolatlan a javaslat sürgős tárgyalása, mivel az eljárási rend módosításához meg kell várni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról szóló értékelést. Hozzátette: a javaslat célja az egyszerűsítés, azonban sok esetben nem a termelők, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal dolgát teszi könnyebbé.
Az LMP szerint a kormánypárti indoklással ellentétben a törvényjavaslat a jelenleginél hosszabb ügyintézési határidőket vezetne be, továbbá sértené a jogbiztonságot és rontaná a mezőgazdaságban dolgozók megélhetési lehetőségein - mondta Szabó Rebeka, a párt képviselője. A szocialista Gőgös Zoltánhoz hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fellebbezési eljárások alkalmával a javaslat értelmében nem lehetne új tényekre hivatkozni.
Semmissé tenné a terményértékesítési szerződések jó erkölcsbe ütköző pontjait a Fidesz-KDNP
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte a fideszes Jakab István és Font Sándor, valamint Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP). A valamennyi parlamenti frakció által támogatott javaslat lényege, hogy a mezőgazdasági termelők vis maior esetén ne legyenek kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására.
Az indítvány semmissé tenné azokat a szerződéses kikötéseket, amelyek alapján a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő köteles a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani.
Az általános vitában az előterjesztők nevében felszólaló Sáringer-Kenyeres Tamás emlékeztetett, hogy a Magyarországot sújtó rendkívüli időjárás miatt a termelőket idén 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte. Így - folytatta - vis maior helyzetben egyértelműen a jó erkölcsbe ütköző őket fedezeti vásárlásra kötelezni, amely akár csődhelyzetbe is juttathatja a termelőket.
Hozzátette: a javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya, mert az sértené a jogbiztonságot. Czerván György államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslat beterjesztőit.
A szocialista Gőgös Zoltán felszólalásában szükségesnek nevezte a törvénymódosítást, ugyanakkor megjegyezte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a szövetkezetek erősítésére is, azok ugyanis segítséget nyújthatnak a kisebb gazdáknak az erőfölényükkel visszaélő nagykereskedőkkel szemben.
Magyar Zoltán (Jobbik) szintén időszerűnek nevezte a javaslat által felvetett problémát. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a Jobbik egyértelműen támogatja a törvénymódosításban foglalt megoldási módokat.
Az LMP-s Szabó Rebeka - a termelők védelmére hivatkozva - pártja támogatásáról biztosította a kormánypárti előterjesztőket, azonban kiemelte, hogy hosszabb távon egy olyan mezőgazdasági rendszer kialakítására lenne szükség, amely a kis léptékű, helyi gazdaságokat helyezi előnyben.
MTI, MAK

Csődeljárás

Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását? Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg. Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését. Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható. A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége. Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják. A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. A csődeljárás menete Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását.