3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Egyszerűsített foglalkoztatás április 1-től
Az szja visszaigénylés szabályai
Az APEH is vizsgálódik az ünnepek előtt
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
Szerződések joga az új Ptk-ban
Egyszerűsített foglalkoztatás április 1-től
2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés lehetőségét az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés váltja fel. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség, az alkalmi munkavállalói kiskönyvet pedig a formalizált (ún. blanketta-) munkaszerződés helyettesíti majd.
Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig a munkaügyi kirendeltségeken kell leadni, a fel nem használt közteherjegyeket pedig azok átadásával és a vásárlást igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, személyesen vagy postai úton az állami adóhatóságnál 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján azonban nem minden területen alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Egyszerűsített munkaviszonyt természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munkára, kiemelkedően közhasznú szervezet pedig bármilyen jellegű munkára létesíthet. Ezeken túlmenően egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezhető mezőgazdasági, növénytermesztési, továbbá idegenforgalmi idénymunka, valamint bármilyen jellegű alkalmi munka is.
Korlátozó rendelkezés, hogy nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony áll fenn, és nem módosítható munkaszerződés annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza. További megkötés, hogy a munkáltató a közeli hozzátartozóját háztartási munkára nem alkalmazhatja, illetve, hogy harmadik országbeli állampolgár (a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével) kizárólag mezőgazdasági idénymunka vagy háztartási munka keretében foglalkoztatható.
Formaszerződés és jelenléti ív
Az egyszerűsített munkaviszony a törvény 1. számú mellékletében foglalt formaszerződés megkötésével jön létre, amelyet főszabály szerint írásba kell foglalni. Meghatározott esetekben azonban, – így, ha a határozott időre szóló munkaviszony 5 naptári napnál rövidebb időre jön létre, illetve, ha 30 napnál nem hosszabb időtartamú növénytermesztési idénymunkáról van szó, és a munkavállaló a munkaszerződés írásba foglalását nem kéri –, a szerződést elég szóban megkötni. Ez esetben azonban a munkáltató – a háztartási munkára létesített jogviszony kivételével – köteles a törvény 2. számú mellékletében meghatározott adattartalommal két példányban jelenléti ívet vezetni, amelyet a munkavállalónak a munka megkezdésekor és befejezésekor minden nap alá kell írnia. A jelenléti ív egyik példányát a munka befejezésekor át kell adni a munkavállalónak, a másik példányt pedig a munkáltató köteles a tárgyévet követő ötödik év végéig megőrizni.
Fizetési kötelezettség
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségre főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eltérő szabályok alkalmazandók ugyanakkor valamennyi idénymunka esetén, illetve akkor is, ha a természetes személy munkáltató a háztartási munkát végző alkalmazottat legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján foglalkoztatja, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg. Ilyen esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni. Ezen felül a kifizetéssel összefüggésben további személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót nem terheli. Fontos azonban kiemelni, hogy ez esetben a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz a munkavállalónak – ha egyéb jogviszonya sem alapozza meg az igénybevételt – havonta 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Abban az esetben pedig, ha a munkáltató legfeljebb évi 10.000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, akkor az előzőekben foglaltak alkalmazása helyett választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Ezt a választását minden évben május 15-éig (2010-ben kivételesen július 12-éig) köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap (a törvényben meghatározott speciális számítással megállapított előlegalap) 12 százaléka. A befizetett közteherelőleg és a ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg kell megfizetnie, illetve az esetleges többletet is a bevallással egyidejűleg igényelheti vissza.
Amennyiben pedig a munkavállaló másik tagállamban vagy másik államban biztosított, és ezt megfelelő módon igazolja, akkor utána a munkáltató egyáltalán nem köteles közterhet fizetni.
Bejelentési és bevallási szabályok
Lényeges változás az is, hogy az alkalmi munkavállalói könyvbe tett bejegyzések helyett április 1-jétől az állami adóhatósághoz kell az egyszerűsített foglalkoztatás tényét és a munkaviszonnyal kapcsolatos főbb adatokat bejelenteni, mégpedig általában a munkavégzés megkezdése előtt. Fontos azonban, hogy növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentést elegendő a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megtenni.
A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető. 2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő adatokról általános szabály szerint havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtatványon bevallást benyújtani és ugyanezen időpontig kell az adóelőleg- és a járulékfizetési kötelezettségének is eleget tennie. Ha azonban a munkáltató nem kötelezett elektronikus bevallásra, akkor a különböző típusú idénymunkák, illetve a háztartási munka (ha a foglalkoztatás legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján történik és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg) esetén azt is választhatja, hogy a bevallási kötelezettségét nem havonta, hanem évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti akár elektronikus úton, akár papíralapon. A közterheket azonban a tárgyhót követő hónap 12. napjáig ilyen esetben is meg kell fizetnie.
Forrás: www.apeh.hu
Az szja visszaigénylés szabályai
Magánszemélyek részére az Szja bevallás benyújtásának határideje 2010. május 20. Amennyiben a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, akkor azt az adóbevallás alapján – feltéve, hogy a bevallás hibátlan – annak beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság.
Abban az esetben, ha a bevallás elektronikus úton került benyújtásra, a visszafizetés legkorábbi időpontja február 1. A 0953 bevallás első oldalán a (C) mezőben feltétlenül jelezni kell a visszatérítési igényt. A visszakért összeget csak a magánszemély részére utalják vissza, ezért más személyt, vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát nem szabad megjelölni. A magánszemély a visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található (D) mezőben az erre szolgáló négyzetbe kell beírni a pénzintézet számlaszámát.
Amennyiben az adózónak tartozása van, a 0953 bevallás 11-es lapján lehetőség van a visszajáró összeget a hátralékos adónem(ek)re átvezetni, így a tartozás kiegyenlítődik.
Az adóhatóság a visszaigényelt összeg utalásáról csak akkor intézkedik, ha az igénylőnek kiutalás napjával nincs lejárt esedékességű köztartozása. Az adóhatóság az általa felülvizsgált igénylést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja, mely visszatartásról külön végzésben rendelkezik, és ezzel a tartozás a visszatartott összeg erejéig megfizetettnek minősül.
Az APEH is vizsgálódik az ünnepek előtt
Az adóhivatal a húsvéti ünnep előtti akcióban a bizonylat nélküli áruforgalmazást, a szabálytalan foglalkoztatást, a bejelentés nélküli tevékenység végzést ellenőrzi elsősorban. A kereskedők és szolgáltatók késő délután és este valamint hétvégén is számíthatnak adóellenőrök megjelenésére.
A húsvéti ünnepekhez köthető akció fő célja a fogyasztók és tisztességes vállalkozások érdekeit veszélyeztető szabályszegő kereskedők és szolgáltatók kiszűrése. Az ünnepig a szokásos ünnepi áruféleségeket (virág, élelmiszer-, és italáru) forgalmazókon kívül a feldolgozó- és építőiparban, valamint a vendéglátóhelyeken is ellenőriznek az adóhatóság szakemberei.
A helyszínek kiválasztásánál előtérbe kerülnek a nagyobb városok, megyeszékhelyek – e helyekre koncentrálódik ugyanis a forgalom nagy része – de a kisebb településeken és helyi vásárokon is felbukkanhatnak revizorok.
www.apeh.hu
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
A 2009. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia.
A Gt. előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben – azaz a 2008. és 2009. évben - nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a 2009. évi beszámolónak az elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg (pl. betéti társaság), vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
A saját tőke rendezésére a tulajdonosok több lehetőség közül választhatnak: jegyzett tőke emelése ázsióval, vagy ha a társasági szerződés lehetőséget ad rá a veszteség rendezésére pótbefizetés elrendelése, vagy jegyzett tőke leszállítása jegyzett tőkén felüli saját tőke javára. Sok olyan vállalkozás van, ahol a veszteség finanszírozása tulajdonosi hitellel, kölcsönnel történik. Ezen vállalkozásoknál lehetséges veszteségrendezési lehetőség, hogy a tulajdonos a vállalkozásával szembeni követelését elengedi, mely elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolva a saját tőkevesztést pótolhaja (indokolt magánszemély tulajdonosoknál az ügylet ajándékozási illeték vonzatát is mérlegelni).
Ezen túlmenően a Gt. további saját tőkevédelmi szabályokat is rögzít. Ha a kft saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, illetve rt-nél ha az rt saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. által megkövetelt jegyzett tőke minimum alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak a saját tőke helyzet rendezése tekintetében szükséges intézkedéseket hozni. Ezen saját tőke rendezésekre is az előbb leírt lehetőségek közül választhatnak a tulajdonosok.
Szerződések joga az új Ptk-ban
A JogiForum.hu 2010. április 9-i rendezvényén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértő előadói részletesen ismertetik az új Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi szabályait, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket, valamint az egyes szerződések, a bizalmi vagyonkezelés és a kártérítési felelősség szabályozásának változásait.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése