PTI tájékoztató '10.09.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-21


Tartalom
Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
Adomnány áfa
Kft törzstőke szabályok
APEH üzemanyagárak októberre

Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
És mely ügyletekre kell a dokumentációt elkészíteni?
A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot, egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti – egy szuszra nehezen elmondható, és még nehezebben értelmezhető – mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.
Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár-nyilvántartást készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés, amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat alkalmaznak a felek.

Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
2010. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettség terheli a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzését az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja alapján.

Az illetéktörvényben a visszterhes vagyonátruházás körében eddig külön illetékmentesség ezen vagyontárgyak megszerzésére nem vonatkozott. (Természetesen a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyoni betétek szerzése esetén az illetékmentesség megállapítható volt.)

A módosító törvény 29. §-a kiegészíti az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontját azzal, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv. 4. §-ának 23. pontja rögzíti, amely tovább utal a szabály alkalmazásakor a Ptk. 685/B. §-ára, ami a többségi befolyás meghatározását tartalmazza.

A mentességre vonatkozó új rendelkezés vélhetően azoknak az adózóknak a helyzetét rendezheti, amelyek akár nemzetközi tulajdonosi láncolaton keresztül, a szervezet átstrukturálása miatt apportálnak vagyoni betéteket cégcsoporton belüli a vállalatok között és ezért több szinten is illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégeknek a tulajdonosváltozások miatt.

2010. január 1-jétől az Itv. 91. § (4) bekezdése tartalmazza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén a bejelentés szabályait. A módosító törvény e szabályokat nem változtatja meg, így ez esetben is elmondható, hogy a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik és az Art. 172. §-a szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság is megállapítható a nem magánszemély adózó terhére, amennyiben ezt elmulasztja vagy hiányosan, késedelmesen teljesíti.

Adomnány áfa
Az évközi törvénymódosításokból az áfa adónem az adományokkal érintett. A 103. Magyar Közönyben kihirdetésre került az Áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény, melynek hatálybalépése 2010. június 17.-e. Az adományra vonatkozó új áfa szabályokat ismertetjük.

A jogszabály a közcélú adományok átadásnak az Áfa mentességét írja elő, pontosabban nem adómentességet ír elő, hanem nem adóztatható tényállásnak tekinti az adomány átadását akár szolgáltatás akár termék formájában, mivel kiveszi az ügyletet az adótárgyak (értékesítések) közül.

Az esetben nem minősül az adomány átadása értékesítésnek, ha közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek történik a vagyoni előny juttatása, és azt a szervezet a közhasznúságát megalapozó tevékenység körében használja fel.

Hasonlóan nem adóztatható az ügylet, ha a vagyoni előnyt külön jogszabályban meghatározott egyháznak, az ott meghatározott tevékenysége ellátása érdekében nyújtják.

További feltétel, hogy az adományozónak és a vele -a törvényben felsorolt- kapcsolatban álló személyeknek ne jelentsen vagyoni előnyt az adomány, és az adományt elfogadó szervezet, igazolást állítson ki az adományozó felé a vagyoni előny átvételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal.

Különös fontossággal bír az adományozottak személyi körének meghatározása, mivel ebbe nem férnek bele az önkormányzatok, így ha az árvízkárosultak számára juttatandó adományt az önkormányzatnak adjuk át, akkor áfa kötelezettség merülhet fel az adóalanyoknál. Hasonlóan adóköteles, ha közvetlenül a rászoruló magányszemélynek nyújt az adóalany vagyoni előnyt. Az alapítványok és egyesületek is csak akkor felelnek meg a személyi feltételnek, ha közhasznú minősítéssel rendelkeznek.

Kft törzstőke szabályok
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.

Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető nyilatkozatához kell csatolni.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.

A Gt. 143. § (2)- (3) bekezdése szerint az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlés összehívása felől intézkedni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, vagy pedig a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetését megszüntette, illetve vagyona a tartozásait nem fedezi. E taggyűlésnek az a feladata, hogy a társaság válságos gazdasági helyzetére megfelelő megoldást keressenek, illetve találjanak. Amennyiben pótbefizetéssel az átmeneti likvidációs problémák vagy tőkeveszteség kezelhető, intézkedni kell a pótbefizetések előírásáról. Amennyiben a pótbefizetésről nem rendelkezik a társasági szerződés, a szerződést vagy módosítani kell ilyen tartalommal, vagy más módon kell gondoskodni a törzstőke pótlásáról. Nincs akadálya ennek keretében, hogy az egyes tagok kölcsönt nyújtsanak a társaságnak, amely kölcsönt elengednek (igaz, ennek az ügyletnek társasági adó és illeték vonzata is lehet). Amennyiben a társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) nem a törvény által meghatározott minimális összeg, úgy lehetőség van a törzstőke leszállítására, ha pedig minimál tőkével működő társaságról van szó, akkor határozhatnak egy tőkeminimumot elő nem író társasági formába való átalakulás felől.

Ha egyik megoldást sem tartják kielégítőnek, úgy gondoskodni kell a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról és a társasággal szemben fennálló követelések nagyságától függően vagy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás megindításáról. Bármelyik határozatot hozta is meg a társaság, azokat a határozatok meghozatalától számított 3 hónapon belül végre kell hajtani.

APEH üzemanyagárak októberre
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplo árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2010. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 340 Ft/l

Gázolaj: 327 Ft/l

Keverék: 367 Ft/l

LPG autógáz: 188 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.08.11

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu  

Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után Ingatlan bérbeadás áfa szabályai APEH üzemenyagárak szeptemberre Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Kft. üzletrész átruházása  

Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után A magánszemély a személyautóját kölcsönadja egy Kft-nek, úgy hogy a gépjármű fenntartási és üzemeltetési költségét a kft vállalja, a magánszemély bérleti díjat nem számol föl, a kft a személyautót üzleti célra fogja használni. Terhel-e valakit cégautó adó és ha igen akkor kit? Valakinek lesz cégautó fizetési kötelezettsége - a gépjármű adóról szóló törvény 17/C.§/3/ bekezdése alapján. A törvény ugyanis előírja, hogy adóköteles az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számoltak el. A törvény további rendelkezései alapján pedig egyértelmű az is, hogy a költségelszámolónak nem feltétlenül a magánszemély tulajdonosnak kell lennie. Így szól a szabály: „17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. (2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. (3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.” Tehát: A magánszemély bérbeadhatja saját tulajdonú személygépkocsiját egy Kft-nek, akár a sajátjának is – ingyenesen is, bérleti díj ellenében is. Ezesetben azonban a személygépkocsi után a cégautó adó fizetési kötelezettség beáll, mert megvalósul a feltétel, hogy a cég utána költséget számol fel. A cégautó adó fizetője a magánszemély lesz, ha azonban a cég elmulasztja a költségelszámolás tényéről a tulajdonos értesítését, akkor a cég köteles az adót megfizetni. Ingatlan bérbeadás áfa szabályai Az APEH honlapján megjelent állásfoglalást ismertetjük az ingatlan bérbadás áfa szabályainak értelmezéséről. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany - a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes – ingatlan bérbeadási tevékenységére adókötelezettséget választhat. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint az adóalany az ingatlan bérbeadásra választott adókötelezettségtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az áfatörvény 88. §-a szerint az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az áfatörvény 187. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná. Az áfatörvény 187. § (2) bekezdése értelmében, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában, alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentesség olyan személyhez kötődő mentességi forma, amely az adóalany minden olyan áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletére kiterjed, amelyben jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni. Az áfatörvény alanyi adómentességre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az alanyi adómentes adóalany ingatlan bérbeadási tevékenységét nem alanyi adómentes minőségében végezné, amennyiben arra az adóalany az áfatörvény 88. §-a alapján adókötelezettséget választott. Az alanyi adómentesség az adóalany valamennyi ügyletére kiterjed, ezáltal felülírja a korábbi – az áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – választását. Ennek okán az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül. [Az áfatörvény 188. § (3) bekezdés f) pontját is figyelembe véve az ingatlan bérbeadásból származó bevétel az alanyi adómentesség választására jogosító bevétel számításakor figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy az egyébként (vagyis, ha az adóalany azt nem alanyi adómentes minőségében végezné) adómentes lenne, vagy adóköteles.] Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való - áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerinti - 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdésében előírt időtartam vonatkozásában emiatt előfordulhat, hogy az ingatlan bérbeadásra korábban adókötelezettséget választott adóalany, alanyi adómentessége megszűnését követően – az öt éves időtartam leteltéig – ismét adókötelesen kell, hogy bérbe adja ingatlanát. www.apeh.hu  

APEH üzemenyagárak szeptemberre Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette a szeptember 1-je és szeptember 30-a között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható üzemanyagárakat. A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 297 forinttal, a gázolaj 277 forinttal, a keverék 324 forinttal, az autógáz pedig 167 forinttal számolható el a jövő hónapban. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. 

Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Az RSM DTM tanácsadó cég hírlevele ismerteti: egyes juttatások jövőre is adómentesek maradtak, így 2010-ben is adómentesen biztosítható a munkavállalóknak a számítógép- és internethasználat. A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége egy kedvezményes - a munkabér terhénél alacsonyabb mértékű - adózási körbe került. A jövő évtől a kifizetőt így 25 százalékos adó terheli majd az üdülési csekk, a munkáltató (vagy kapcsolt fele) üdülőjében történő üdültetés, a melegétkeztetés formájában juttatott bevétel (meleg-étkeztetési utalvány), az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), a helyi bérlet megtérítése, az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári befizetés után. Az idei évhez képest kedvező változás, hogy 2010-től a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik. Az üdülési csekk felhasználási köre ugyanakkor szűkül, kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be. A további cafeteria elemek esetében a kedvezményes adómértékkel történő adóztatás értékhatárai nem változnak jövőre, azaz bizonyos juttatási formáknál továbbra is csak korlátozott mértékig lehet élni a kedvezőbb adózási lehetőséggel. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89 százalékos adóteher társul. A hidegétkeztetés-utalvány, valamint az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosítása, a művelődési intézményi szolgáltatás (kultúrautalvány), illetve a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány) nem került be a kedvezményes körbe. Ezek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és a kifizetőt 97,89 százalékos adóteher terheli. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez ugyancsak 97,89 százalékos adóteher társul. Habár az adómentesen adható ösztönzők köre 2010-től jelentősen beszűkül, az RSM DTM szerint még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal. Ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére a munkavállalók béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken keresztül felhasználva a nála jelentkező 100 ezer forint költséghez képest 75 ezer forint kerül a munkavállalók zsebébe. Míg, ha a 100 ezer forintot bérként fizeti ki, a bérnövekményből csupán 55.183 forint marad a munkavállalónál, amennyiben pedig az éves bruttó bére meghaladja a 3 millió 937 ezer forintot, már csak 40.358 forint. Vagyis, a bérbe beépítéssel a munkavállaló - az alapbérétől függően - 19.817 és 34.642 forint között összeget veszít el.  

Kft. üzletrész átruházása Ha egy Kft. tagja ki akar válni a társaságból, erre csak egy módja van, mégpedig üzletrészének átruházásával. Tehát nincsen lehetőség a tagsági jogviszony felmondására, vagy más módon történő megszűntetésére. Mivel az üzletrészek forgalomképesek, vagyis adásvétel tárgyai lehetnek, így az üzletrész-átruházás leggyakoribb esete az üzletrész adásvételi szerződéssel való eladása. Üzletrész-átruházás esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy kívülálló személy. A törvény más szabályokat állít fel arra az esetre, ha a vevő a társaság egy tagja, és megint másokat, ha egy kívülálló személy. Ezek alapján, az üzletrész főszabályként szabadon átruházható a társaság egy másik tagjára. Sőt, a társasági szerződésben elővásárlási jogot is biztosíthatunk valamelyik tagnak, aki ezáltal előnybe kerül a másik taggal szemben az üzletrész eladása során. Az üzletrészt megvásárló tag ilyenkor nem két üzletrésszel fog rendelkezni, hanem saját üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével. A kívülállókra történő üzletrész átruházást a törvény szigorú szabályokhoz köti, annak érdekében, hogy megakadályozza a tagok által nem kívánt személy taggá válását. Üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette. Ez a szabály csak az üzletrészt átruházó tagra vonatkozik, vagyis az lényegtelen, hogy a többi tag teljesítette-e már ezt a kötelezettségét. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Lehetőség van azonban a társasági szerződésben e jogot korlátozni vagy kizárni. Ha erre nem kerül sor, akkor fennáll az elővásárlási jog. A jogosult tag ezt a jogát azonban nem ruházhatja át másra, és nem is élhet bármeddig vele. Ezek alapján, ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap. Ha úgy kerülne sor az eladásra, hogy az elővásárlásra jogosultat nem tájékoztatták, pert lehet indítani. Minderre azonban csak a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül kerülhet sor. Nem adásvétel útján történő átruházás esetén nincs elővásárlási jog, azonban a társasági szerződésben a tagok az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozhatják, vagy kizárhatják. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tagváltozás a társasággal szemben azonnal hatályos, vagyis az új tag a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságait attól függetlenül gyakorolhatja, hogy a cégjegyzékbe már bejegyezték-e. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.