Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borpiac. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borpiac. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. június 12., vasárnap

Winelovers Wine Awards

Winelovers Wine Awards néven nemzetközi borszakmai elismerést alapít a Winelovers; a június 20-22-re meghirdetett borversenyt nagyközönségnek szóló programok is kísérik a Continental Hotel Budapestben.

    A Winelovers eddig a 100 legjobb magyar bor versennyel a hazai termelők legjobbjait kereste, a Winelovers Wine Awardsra azonban már külföldi borászatok is nevezhetnek, a korábbi bírálók csapatát pedig neves külföldi és magyar véleményformáló szakemberek egészítik ki - közölték a szervezők az MTI-vel.
    Mint hangsúlyozták, az új nemzetközi borverseny zsűrijébe olyan szaktekintélyeket hívtak meg, akiknek a szakmai tudásuk mellett komoly szavuk van a világ borpiacán.
    A zsűriben ott lesz többek között Essi Avellan, a pezsgők egyik legavatottabb Master of Wine (MW) szakértője; Rose Murray Brown MW; Elizabeth Gabay MW, a "rozéspecialista"; Lenka Sedlackova MW; Czinki Tamás, az egyetlen Master Sommelier; Julia Scavo sommelier; Ruairi Kavanagh, a Wine Searcher szerkesztője, valamint további külföldi és magyar borkereskedők, sommelier-k és borszakírók - tájékoztat a közlemény.
    A Winelovers Wine Awardson a nevezett borok hat kategóriában (pezsgő, illatos fehérbor, száraz fehérbor, rozé, vörösbor és édes bor) kategóriákban versenyezhetnek.
    A Grand Gold, Gold és Silver érmek mellett, Bronze és Commended díjakat is kiosztanak, ezeken felül több különdíjat is odaítélnek majd.
    A Winelovers Wine Awards borverseny délutánjain a közönséget mesterkurzusok várják, majd a harmadik napon a Winelovers Expón az érdeklődők együtt kóstolhatnak a zsűritagokkal és a borászokkal.
    A Winelovers Wine Awardsra június 15-ig lehet nevezni bármelyik kategóriában.(F:MTI)

2022. január 30., vasárnap

Új borjogi szabályozás...

Az új adminisztratív szabályok 2022 júniusában történő bevezetése így igazodik a borpiaci évhez, amely minden év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart, ezzel együtt segíti az ágazati szereplők munkáját, az új adminisztrációs szabályok alkalmazását. A módosítás a szőlőtermesztőkkel és borászatokkal történt egyeztetések után valósul meg. Az új borjogi szabályozás részleteiről a boraszat.kormany.hu/bortorveny oldalon találnak részletes információt.

2021. szeptember 9., csütörtök

Lepárlási támogatás

Az Agrárminisztérium (AM) a szüreti felkészülés keretében 1,5 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást biztosít a borászatok számára - közölte Nagy István agrárminiszter.

    Az AM csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt a borértékesítés gyakran komoly nehézségekbe ütközött, több fontos értékesítési csatorna korlátozott működése miatt a borászatok egy része nehéz helyzetbe került. Hozzátette: bár összességében a borkészletek elmaradnak a sokéves átlagtól,  egyes bortermelőknél azonban így is nagyobb mennyiségben halmozódtak fel borok.
    A miniszter kifejtette, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) kezdeményezésére az idén 1,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 100 000 hektoliter bor lepárlása valósulhat meg támogatott módon. Ez alternatív bevételi lehetőséget jelent azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében.
    Nagy István a részleteket ismertetve elmondta, hogy a támogatás mértékének megállapítása a lepárlásra szánt bor tényleges alkoholtartalma alapján történik, így egy liter bort 110 és 150 Ft közötti nettó áron vesz át a lepárló. Egy bortermelő legfeljebb 2000 hektoliter borászati terméket szállíthat be az intézkedésben résztvevő lepárlóüzemek valamelyikébe. A beszállított bornak 95 százalékban saját előállításúnak kell lennie, a tényleges alkoholtartalma pedig nem lehet kevesebb, mint 11 százalék. A támogatást a lepárlóüzem igényelheti, és teljes mértékben át kell adnia azt a beszállító borászat részére.
    Az intézkedés nyomán a borpiac minden szegmenségben érzékelhetően csökkenhet a kínálati nyomás, megkönnyítve ezzel a szüret menetét. Emellett bíznak abban, hogy a támogatás hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar gazdák a megtermett szőlőjüket magasabb áron tudják értékesíteni - emelte ki a miniszter.
     A részletes támogatási feltételei a boraszat.kormany.hu/leparlas2021 oldalon érhetőek el.(F:mti)

2011. január 7., péntek

Bortőzsde...

Szárnyalt tavaly a bortőzsde!
 
részletek>> 
Agrárszektor.hu, 2011. január 6., csütörtök 8:05
Szakértők szerint a bor igen jó befektetési forma, valamint kockázatok csökkentésére, diverzifikációra is alkalmas, hiszen a borpiac alig korrelál a részvénypiaccal, ráadásul jóval kisebb a volatilitása az aranypiacnál. Lássuk, mi a helyzet ezen a befektetői piacon!

2010. november 28., vasárnap

A világ idei szőlő- és borterméséről...

OIV sajtótájékoztató a világ idei szőlő- és borterméséről és a várható távolabbi kilátásokról

A nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) főigazgatója, Federico Castellucci november 9-én tartotta a szervezet szokásos éves sajtótájékoztatóját a világ idei szőlő- és borterméséről, valamint a várható piaci kilátásokról.

Mint elmondta, a déli félteke idei borterméséről már egészen pontos adatok állnak rendelkezésre, az északi féltekén viszont csak most fejeződik be a szezon, így bizonyos változások az elkövetkezendő hetekben-hónapokban még elképzelhetők egyes adatok esetében, a tendenciák azonban már pontosan látszanak.

Ami a szőlővel beültetett területet illeti, az EU 27 tagországában a három évig igénybe vehető kivágási támogatásnak „köszönhetően” a tavalyi 160 ezer hektár után az idén 108 ezer hektárra kértek támogatást a gazdálkodók, aminek felére ezt jóvá is hagyták. Támogatással vagy anélkül, 2010-ben Spanyolországban 30 ezer, Olaszországban 10,8 ezer, Franciaországban 7,5 ezer, Magyarországon 2,1 ezer, Portugáliában 1,3 ezer hektárral lett kevesebb a szőlőterület (Franciaországban a kivágási támogatás rendszerét már korábban bevezették nemzeti hatáskörben, orvosolandó a rossz ültetvényszerkezet okozta problémák egy részét). Az adatok ismeretében az OIV arra számít, hogy az EU 27 tagállamának szőlőterülete az idei évben 60-70 ezer hektárral csökken – ami bizonyos szempontból csökkenő tendenciát jelent az egy évvel korábbi 94 ezer hektárhoz képest, amiből 75 ezer ha végleges kivágása volt az EU források által is támogatott. Az uniós szőlőterület így a 2009. évi 3,703 millió hektárról 3,64 millióra csökken 2010-ben, ami 1,8%-os csökkenés.

Az USA és a déli félteke szőlőterületeinek korábbi növekvő tendenciája lényegesen lelassult, sőt, míg az USA, Argentína és Chile szőlőterületei tovább nőttek, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika esetében csökkenés tapasztalható, ami összességében azt eredményezi, hogy az EU27-en kívüli és nem ázsiai szőlőterületek összes felülete akár valamivel el is maradhat az egy évvel korábbi adattól. A kínai telepítések továbbra is nagyon intenzívek, egyre inkább fejlődik India szőlőtermesztése, míg a török szőlők területe csökkent. Mindent együttvéve az OIV adatai alapján a világ összes szőlővel beültetett területe 2008-2009-ben 90 ezer hektárral csökkent, ami gyakorlatilag megegyezik az EU27 adatával, azaz a világban máshol bekövetkezett változások nagyjából kiegyenlítették egymást.

Hangsúlyozni kell, hogy a szőlőterületek esetében az OIV adatai tartalmazzák az asztali és mazsolaszőlőt termő területeket is.



Ami a megtermelt bor mennyiségét illeti, a 2005. és 2006. évi jó termés után négy egymást követő évben viszonylag gyenge eredményeket könyvelhettek el a borászok. Olaszországban 2009-ben 11%-kal, Németországban 5, Franciaországban 2%-kal került kevesebb bor a hordókba, az európai nagy bortermelők közül csak Spanyolországban volt stabil a hozam. Hasonló visszaesés volt tapasztalható Magyarországon, Romániában és Ausztriában is. Az idei termés sem biztat sok jóval: a becslések szerint a viszonylag elfogadható, sőt valamelyest növekvő görög, portugál és bolgár kilátások ellenére 2010-ben újra gyenge évet zárnak az uniós borászok, 2009-hez képest 6%-kal kevesebb bort készítenek.

Az EU-n kívüli adatokat elemezve megállapítható, hogy az USA, a déli félteke és Svájc borászai a 2007-es gyenge év után (amiben komoly része volt az ausztrál aszálynak) 2008-2009-ben újra a 2006-os szinten teljesítettek, az idei év viszont mintegy 1 millió hektoliteres visszaesést mutat 2009-hez képest. Ebben elsődlegesen a 10% körüli amerikai és svájci csökkenésnek van szerepe, míg Argentína bortermelése egyharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban. A világ egészét tekintve elmondható, hogy a 2009/2010-es szezonban 2,4-5,6% közötti visszaeséssel lehet számolni, a középérték -4%-ra tehető – a 2007-es 257,1 Mhl után a mostani 259,2 Mhl az elmúlt évtized második legrosszabb eredménye. Ez összességében azt eredményezi, hogy a világ borkészletei csökkennek, ami bizonyos esetekben némi árnövekedést is eredményezhet, azonban egyelőre nem kell, sajnos (legalábbis a borászok szemszögéből vizsgálva a tényt), attól tartani, hogy a piaci igények meghaladnák a termett mennyiséget.



A világ összes borfogyasztása szempontjából a ’90-es évek második fele óta enyhe növekedés tapasztalható, ami a 2007-es csúcs után csökkenő tendenciát vett, elsősorban a gazdasági krízis miatt. Az adatok elemzésével két lehetséges forgatókönyv állítható föl: az egyik a hosszú távú, másfél évtizedes tendenciát alapul véve a fogyasztás emelkedésével kalkulál, és azt 2010-re 247,6 Mhl-re teszi (ami mintegy 13 Mhl-rel alacsonyabb, mint a termés). A másik a rövidebb intervallumok alapján jósol, és további csökkenést vizionál az idei évre, miszerint 232 Mhl-re lehet számítani. Ha az ipari célú borfölhasználással (brandy, konyak, ecet, vermouth) is kalkulálunk, akkor a két lehetséges forgatókönyv adatait alapul véve az eltérés igen széles sávban, 7,3 és 31,5 millió hektoliter között lehet – a tényleges adatot csak 2012-re lehet nagy biztonsággal megtudni.

Somogyi Norbert TéT-attasé, mb. mezőgazdasági attasé
Forrás: VM

2010. július 27., kedd

KM jogszabályok...

Általános

EU jogszabály
  • A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
    Követelmények: 4,5, cikk, II.melléklet
    » Helyesbítés
  • A Tanács 479/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
  • A Bizottság 1975/2006/EK rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
    » Egységes kereső
  • A Bizottság 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról
  • A Tanács 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
    » Egységes kereső
  • A Bizottság 796/2004/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
    » Egységes kereső
  • 2010. január 1-től a 796/2004/EK rendeletet felváltó közösségi jogszabály, amely a kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó szabályokat tartalmazza
    A Bizottság 1122/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
Hazai jogszabály
  • 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról
  • 322/2007. (XII. 5.) Kormány rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről
  • 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről

Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot

EU jogszabály
  • A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
    Előírás: 6. cikk, III.melléklet
    » Helyesbítés
Hazai jogszabály
  • 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról

JFGK 1. A vadon élő madarak védelme, JFGK 5. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme

EU jogszabály Hazai jogszabály

JFGK 2. A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme

EU jogszabály Hazai jogszabály

JFGK 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

EU jogszabály Hazai jogszabály

JFGK 4. A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem

EU jogszabály Hazai jogszabály
  • 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
    3.§; 5.§ (1) és (2) bekezdései; 6.§ (7) és (9) bekezdései; 8.§ (1)-(11) bekezdései; 9.§; 10.§ (1), (2) és (6) bekezdései;
  • 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
  • 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről

JFGK 6. A sertések azonosítása és nyilvántartása

EU jogszabály Hazai jogszabály

JFGK 7. A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása

EU jogszabály Hazai jogszabály

JFGK 8. A juh és a kecskefélék azonosítása és nyilvántartása

EU jogszabály
  • A Bizottság 759/2009/EK rendelete (2009. augusztus 19.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról szóló 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének módosításáról
  • A Tanács 1560/2007/EK rendelete a 21/2004/EK rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítása bevezetésének időpontja tekintetében történő módosításáról
  • A Tanács 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról
    Követelmények: 3, 4, 5. cikkek
    » Egységes kereső
Hazai jogszabály
  • 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
    „Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet, azzal, hogy a 2010. január 1-je előtt született állatok jelölése esetén továbbra is az abban foglaltakat kell alkalmazni.”
  • 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
    3.§, 4.§, 6.§, 7.§, 9.§

Agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények

EU jogszabály
  • 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról.
    » Egységes kereső
  • 1975/2006/EK Bizottsági Rendelet a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
  • A Bizottság 1974/2006/EK Rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról
    II. számú melléklet 5.3.2.1.
Hazai jogszabály
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V.14.) FVM rendelet 16., 17. számú mellékletei

2010. június 21., hétfő

Borpiaci reform...

Az Európai Unió borpiaci reformja

Az Európai Bizottság 2006. június 22-én hozta nyilvánosságra a szőlő-bor közösségi szabályozás reformjára vonatkozó álláspontját. Az EU Bizottság a borpiac közös szervezésének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást. Tervének célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között, valamint a szabályozás egyszerűsítése volt. A borreform meg kívánja őrizni az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe véve e térségek természeti adottságait.
 
A tárgyalások folyamán a Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság több ülésen tárgyalta a borpiaci reform témakörét. A képviselendő magyar álláspont minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került. A minisztérium 3-3 alkalommal ismertette a magyar álláspontot az Országgyűlés Mezőgazdasági, illetve az Európai Ügyek Bizottságában. A beszámoló a képviselt magyar álláspontról minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került.
 
A mindvégig következetesen képviselt, a szakmai szervezetekkel, illetve a parlamenttel közösen kialakított magyar álláspont leghatározottabb képviseletére 2007 decemberében volt szükség. Az agrárminiszterek háromnapi vitát követően, két tagállam ellenszavazatával, elfogadták a borreform kompromisszumos javaslatát. Magyar szempontból érvényesültek a legfontosabb célkitűzések.
 
Főbb eredményeink: 
  • Az első, egyes déli, vagy nagy bortermelő államok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország) által képviselt álláspont szerint a nemzeti borítékokban 100%-ban a történelmi komponenst kívántak figyelembe venni. Másfél év tárgyalásai során sikerült elérnünk, hogy a nemzeti boríték kialakítása kizárólag a terület és a termés mennyisége alapján történjen (50-50%-os súllyal). A végső döntés szerint Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben (az eredeti javaslat szerinti 14,4 helyett) 16,8 millió euró és 2015-ben 29,1 millió euró (21 millió euró helyett). Ez azt jelenti, hogy magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, de megelőzzük Ausztriát és Portugáliát is.
     
  • A szőlőtermelő tagállamok jelentős része egyértelműen visszautasította a vidékfejlesztési átcsoportosításra vonatkozó eredeti javaslatot. Sikerült elérni, hogy Magyarország vonatkozásban az összes támogatási forrás az I. pillérben, azaz közvetlenül az ágazatban maradjon.
     
  • Sikerült elérnünk, hogy megmaradjon és bővüljön a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatás.
     
  • A melléktermék lepárlás lehetősége megmarad a nemzeti borítékon belül.
     
  • Nagy áttörést jelentett a kezdeti javaslathoz képest, hogy az alkoholtartalom növelése répacukor hozzáadásával megengedett gyakorlat marad.
     
  • Megtörtént a túltermelést levezető intézkedések (pl. krízislepárlás, szeszesitalpiacot ellátó lepárlás) határozott korlátozása.
     
  • A telepítési jogrendszer 2015-ig fennmarad.
     
  • A kivágási cél a legelső javaslatban szereplő 400 000 hektárról tárgyalásaink eredményeként lecsökkent 175 ezer ha-ra és csak 3 évig tart szemben az eredeti 5 évvel szemben. A program harmadik évében a jelenlegi kivágási támogatást folyósítaná, a második évben 10%-kal, az első évben 20%-kal emelné meg azt. A tagállamok a korábbi javaslat szerinti 10% helyett már a szőlőtermő területük 8 %-ának elvesztésekor (kivágásakor) leállíthatják a további támogatási kérelmek befogadását.
     
  • Az évjárat és a fajta megjeleníthető lesz az asztali borokon, így egyrészt sikerült visszaállítanunk ezt az EU csatlakozás előtti gyakorlatot, másrészt fel tudjuk venni a versenyt a harmadik országokból (USA, Ausztrália) beáramló fajtaborokkal.
A borpiaci reform 2008. augusztus 1-én lépett hatályba.
 
Jogszabályi háttér
 
A Szőlő-bor ágazat közösségi szabályozását az alábbi rendeletek határozzák meg
 
Jogszabály száma
Címe
 
az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről)
 
 
a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
 
 
szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
 
 
a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
 
 
a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról
 
mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet )
 
A közösségi jogszabályok végrehajtását, illetve a tagállami szabályozást megvalósító törvények: 
A törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek:
 
A. Eredetvédelmi ügyek:
  1. 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről;
  2. 99/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI.3.) FVM rendelet módosításáról;
    E rendeletmódosítás eredményeként új melléklet adja meg a magyarországi m.t.     minőségi – 2009. augusztus 1. után oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel    rendelkező borok - földrajzi jelzéseit.
  3. 173/2009. (XII. 22.) FVM rendelet a Bor Eredetvédelmi Tanácsról
B. Támogatási intézkedések
  1. 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről;
  2. 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról.
  3. 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről;
  4. 100/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet módosításáról;
  5. 101/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról;
  6. 135/2009. (X. 14.) FVM rendelet a szeszesital-piac ellátását szolgáló újbor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről
 
C. Szabályozási intézkedések:
  1. 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálról;
  2. 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének elvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról;
  3. 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról;
  4. 110/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet a bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról;
  5. 127/2009. (IX. 29) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
Támogatási lehetőségek a szőlő-bor ágazatban
 
A szőlő-bor ágazat támogatási lehetőségeit Magyarország Nemzeti Programja határozza meg, amely Magyarország rendelkezésére álló közösségi ágazati támogatások felhasználásának 5 éves terve. A támogatási program összeállítása a szakmai és érdekképviseleti szervezetek széleskörű bevonásával került kidolgozásra, és tartalmazza a szőlő-bor ágazat fejlesztési elképzeléseit és annak megvalósítási programját a következő 5 évre vonatkozóan.
 
Magyarország nemzeti borítékján belül az ágazat versenyképességét javító modernizációs intézkedésekre fordítható támogatások teszik ki a legnagyobb hányadot. Az 5 éves időszakra rendelkezésre álló 122 millió euróból 100 millió euró a szőlőültetvények, illetve a borászati üzemek fejlesztését szolgálja. A versenyképességet javító intézkedésekre fordítható összegből csak kellően átgondolt és előkészített döntést követően javasolt forrást átcsoportosítani piaci feszültségeket kezelő intézkedésekre.
 
A támogatások igénybevételeinek részletes feltételeit a támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendelet tartalmazza. (f:fvm.hu)

2010. május 24., hétfő

EU borpiac...

Az Európai Unió borpiaci reformja

Az Európai Bizottság 2006. június 22-én hozta nyilvánosságra a szőlő-bor közösségi szabályozás reformjára vonatkozó álláspontját. Az EU Bizottság a borpiac közös szervezésének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást. Tervének célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között, valamint a szabályozás egyszerűsítése volt. A borreform meg kívánja őrizni az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe véve e térségek természeti adottságait.
A tárgyalások folyamán a Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság több ülésen tárgyalta a borpiaci reform témakörét. A képviselendő magyar álláspont minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került. A minisztérium 3-3 alkalommal ismertette a magyar álláspontot az Országgyűlés Mezőgazdasági, illetve az Európai Ügyek Bizottságában. A beszámoló a képviselt magyar álláspontról minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került.
A mindvégig következetesen képviselt, a szakmai szervezetekkel, illetve a parlamenttel közösen kialakított magyar álláspont leghatározottabb képviseletére 2007 decemberében volt szükség. Az agrárminiszterek háromnapi vitát követően, két tagállam ellenszavazatával, elfogadták a borreform kompromisszumos javaslatát. Magyar szempontból érvényesültek a legfontosabb célkitűzések.
Főbb eredményeink:
  • Az első, egyes déli, vagy nagy bortermelő államok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország) által képviselt álláspont szerint a nemzeti borítékokban 100%-ban a történelmi komponenst kívántak figyelembe venni. Másfél év tárgyalásai során sikerült elérnünk, hogy a nemzeti boríték kialakítása kizárólag a terület és a termés mennyisége alapján történjen (50-50%-os súllyal). A végső döntés szerint Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben (az eredeti javaslat szerinti 14,4 helyett) 16,8 millió euró és 2015-ben 29,1 millió euró (21 millió euró helyett). Ez azt jelenti, hogy magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, de megelőzzük Ausztriát és Portugáliát is.
  • A szőlőtermelő tagállamok jelentős része egyértelműen visszautasította a vidékfejlesztési átcsoportosításra vonatkozó eredeti javaslatot. Sikerült elérni, hogy Magyarország vonatkozásban az összes támogatási forrás az I. pillérben, azaz közvetlenül az ágazatban maradjon.
  • Sikerült elérnünk, hogy megmaradjon és bővüljön a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatás.
  • A melléktermék lepárlás lehetősége megmarad a nemzeti borítékon belül.
  • Nagy áttörést jelentett a kezdeti javaslathoz képest, hogy az alkoholtartalom növelése répacukor hozzáadásával megengedett gyakorlat marad.
  • Megtörtént a túltermelést levezető intézkedések (pl. krízislepárlás, szeszesitalpiacot ellátó lepárlás) határozott korlátozása.
  • A telepítési jogrendszer 2015-ig fennmarad.
  • A kivágási cél a legelső javaslatban szereplő 400 000 hektárról tárgyalásaink eredményeként lecsökkent 175 ezer ha-ra és csak 3 évig tart szemben az eredeti 5 évvel szemben. A program harmadik évében a jelenlegi kivágási támogatást folyósítaná, a második évben 10%-kal, az első évben 20%-kal emelné meg azt. A tagállamok a korábbi javaslat szerinti 10% helyett már a szőlőtermő területük 8 %-ának elvesztésekor (kivágásakor) leállíthatják a további támogatási kérelmek befogadását.
  • Az évjárat és a fajta megjeleníthető lesz az asztali borokon, így egyrészt sikerült visszaállítanunk ezt az EU csatlakozás előtti gyakorlatot, másrészt fel tudjuk venni a versenyt a harmadik országokból (USA, Ausztrália) beáramló fajtaborokkal.
A borpiaci reform 2008. augusztus 1-én lépett hatályba.
Jogszabályi háttér
A Szőlő-bor ágazat közösségi szabályozását az alábbi rendeletek határozzák meg
Jogszabály száma
Címe
az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről)
a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról
mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet )
A közösségi jogszabályok végrehajtását, illetve a tagállami szabályozást megvalósító törvények:
A törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek:
A. Eredetvédelmi ügyek:
  1. 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről;
  2. 99/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI.3.) FVM rendelet módosításáról; E rendeletmódosítás eredményeként új melléklet adja meg a magyarországi m.t. minőségi – 2009. augusztus 1. után oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borok - földrajzi jelzéseit.
  3. 173/2009. (XII. 22.) FVM rendelet a Bor Eredetvédelmi Tanácsról
B. Támogatási intézkedések
  1. 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről;
  2. 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról.
  3. 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről;
  4. 100/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet módosításáról;
  5. 101/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról;
  6. 135/2009. (X. 14.) FVM rendelet a szeszesital-piac ellátását szolgáló újbor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről
C. Szabályozási intézkedések:
  1. 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálról;
  2. 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének elvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról;
  3. 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról;
  4. 110/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet a bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról;
  5. 127/2009. (IX. 29) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
Támogatási lehetőségek a szőlő-bor ágazatban
A szőlő-bor ágazat támogatási lehetőségeit Magyarország Nemzeti Programja határozza meg, amely Magyarország rendelkezésére álló közösségi ágazati támogatások felhasználásának 5 éves terve. A támogatási program összeállítása a szakmai és érdekképviseleti szervezetek széleskörű bevonásával került kidolgozásra, és tartalmazza a szőlő-bor ágazat fejlesztési elképzeléseit és annak megvalósítási programját a következő 5 évre vonatkozóan.
Magyarország nemzeti borítékján belül az ágazat versenyképességét javító modernizációs intézkedésekre fordítható támogatások teszik ki a legnagyobb hányadot. Az 5 éves időszakra rendelkezésre álló 122 millió euróból 100 millió euró a szőlőültetvények, illetve a borászati üzemek fejlesztését szolgálja. A versenyképességet javító intézkedésekre fordítható összegből csak kellően átgondolt és előkészített döntést követően javasolt forrást átcsoportosítani piaci feszültségeket kezelő intézkedésekre.
A támogatások igénybevételeinek részletes feltételeit a támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendelet tartalmazza.