Közös agrárpolitika (KAP) reformja

 Az Európai Parlament (EP) kedden nagy többséggel, jóváhagyta az uniós Közös agrárpolitika (KAP) reformját, amelynek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen.

    A képviselőknek, az intézményközi tárgyalások folyamán, sikerült elérniük, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább tíz százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább három százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel. Azt is megszavazták, hogy jöjjön létre egy, folyó árakon 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.
    Az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.
    Az EP nyomásgyakorlásának köszönhetően mostantól fokozottabb együttműködésre lehet számítani a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a támogatásokat kifizető ügynökségek között. Így a mezőgazdaságban is jobban odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.
    Egy új uniós adatbányász-eszköznek köszönhetően átláthatóbbak lesznek az uniós támogatás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk. A tagállamok számára is elérhető eszköz összeveti egymással a nyilvános adatbázisokban található adatokat, így segíti az esetleges csalások felderítését.
    A korábbi KAP-szabályok 2020. december 31-ig voltak érvényben, majd azokat 2022 végéig érvényes átmeneti szabályok váltották fel. Ha a tagállami kormányokat tömörítő tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé az agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket. (F:mti)

Kék kártya reform

Az Európai Parlament (EP) elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformját, amely rugalmassága révén - véleményük szerint - segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében.

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott, szabályok értelmében az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett.
    A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt felső határ nélkül.
    A nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták. Bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd, például olyan területeken, mint az informatikai vagy kommunikációs technológia.
    Az uniós kék kártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni.
    Az uniós kék kártyáról szóló irányelv 2009 óta van érvényben. Az EU szerint a rendszer azért szorult reformra, mert nem vonzott elégendő munkaerőt Európába.
    Az EP elfogadását követően az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.(F:mti)

A biodiverzitás védelme...

 

Az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel állásfoglalást fogadott el, amelyben az uniós klímarendelethez hasonló biodiverzitási jogszabály megalkotását javasolja.

Az állásfoglalás megerősíti az Európai Bizottság új, a biológiai sokféleség megóvására létrehozott stratégiáját, amely többek között a növényvédő szerek, a műtrágyák használatának 50 illetve 20 százalékos csökkentését, valamint az ökoszisztémák 2050-ig történő megerősítését irányozza elő, ám hangsúlyozza, hogy a stratégia megvalósításához külön biodiverzitási jogszabály bevezetése szükséges.
    A képviselők úgy vélik, hogy az új stratégiának megfelelően kell kezelnie a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: a területhasználat változását; az élőlények közvetlen kizsákmányolását; az éghajlatváltozást; a környezetszennyezést; valamint az idegenhonos inváziós fajokat. Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre - hangsúlyozták a képviselők.
    Az EP szerint 2030-ra, az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, 25 százalékának pedig ökológiai gazdálkodás alatt álló területnek kell lennie. Emellett fokozni kell a vadon élő állatok és növények védelmét, és növelni kell a városi területek biológiai sokféleségét például zöld tetőteraszok bevezetésével.
    A képviselők ellenzik a glifozát tartalmú gyomirtó szer használatának engedélyezését az EU-ban, és a beporzók fokozottabb megóvására szólítanak fel. Azt szorgalmazzák továbbá, hogy a gazdálkodók a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket használjanak, és csökkentsék a káros növényvédő szerek használatát.
    Tóth Edina a Fidesz uniós parlamenti képviselője az EP állásfoglalásához fűzött sajtóközleményében kiemelte: a biodiverzitási stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az lehetőséget és ne növekvő terheket jelentsen a magyar agrárium szereplői számára. "A biodiverzitás megóvására tette erőfeszítések támogatandók, de a megvalósításhoz először az uniós gazdálkodók számára kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy eleget tudjanak tenni a jelentésben megfogalmazott szigorú biogazdálkodási vállalásoknak" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a jelentésben megjelenő európai baloldali javaslatok ellehetetleníthetik a magyar gazdák munkáját, ez pedig az élelmiszerárak jelentős növekedését is maga után vonhatja.
    Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint az EU nem kényszeríthet olyan vállalásokat a magyar gazdákra, amelyek minden tudományos alapot nélkülöznek. Véleménye szerint a Bizottság nem járt el felelősségteljesen, mivel hatástanulmány nélkül tette közzé javaslatát.
    A képviselő arra is kiért, hogy az erdészet vonatkozásában rossz sorrendben születnek a döntések: először az új uniós erdészeti stratégia kialakítására lett volna szükség, azonban most ennek hiányában kész tények elé állítják az erdészeket.
    "Magyarország elkötelezett a fenntartható erdőgazdálkodás iránt. Úgy gondoljuk, hogy az erdők multifunkcionális szerepét kell erősíteni az EU klímavédelmi és biodiverzitás célkitűzéseinek eléréséhez. Magyarország célja például az erdős és a fával borított területek 27 százalékra növelése 2030-ig . Az EP jelentése nem ezen céloknak megfelelően tünteti fel a fenntartható erdőgazdálkodást" - tette hozzá. (F:mti)

EP-választás 2019.

Nagyításhoz kattintson a képre

Európai parlamenti (EP) választásokat ötévente tartanak az Európai Unióban (EU). A választás egyfordulós, listás szavazás, amin Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az ország az EP javaslata alapján a 2019-es választásokon is 21 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe. Az a párt állíthat listát, amely legalább 20 000 választópolgár aláírását össze tudja gyűjteni. A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5%-át. A képviselő helyeket az ún. d’Hondt-módszerrel osztják el. Az egyes listákról a jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.