Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: éghajlat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: éghajlat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 15., vasárnap

Vízmérleg...

 A jelenlegi, 2021 és 2027 közötti időszakban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése mellett a szennyezések csökkentése és a vízhasználat fenntarthatóságának biztosítása is kiemelt feladat. Ma már kijelenthető, hogy hazánk vízmérlege negatív: az OVF vezetőjének közlése alapján a folyóink által behozott vízmennyiség 98 km3/év, amíg a kiáramló víz mennyisége eléri a 105 km3/évet. A hazai keletkezésű vízkészlet 7,1 km3/év, melyből a felszíni lefolyás évente 4,2 km3-t juttat nagy folyóinkba, így a felszín alatti vizek természetes utánpótlása mindössze 2,9 km3/évet jelent. Ezek alapján nem meglepő, hogy nagy folyóinknál jelentős vízhozamcsökkenést tapasztalunk: ez a Dunánál 10%, a Tiszán pedig 30%-os visszaesést jelent.

2025. április 8., kedd

Az aszály előjelei


Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés. A HungaroMet szerint a téli hónapokban jelentős csapadékhiány volt tapasztalható: decemberben a megszokott mennyiségnek csak a fele, januárban kétharmada, februárban pedig ismét csak a fele érkezett. Ez a tendencia arra utal, hogy a 2025-ös évben az aszály mértéke akár a 2022-es történelmi aszályt is meghaladhatja, különösen, ha a tavaszi hónapok sem hozzák meg a szükséges csapadékot.​

2025. január 20., hétfő

Fenntarthatóság a mezőgazdaságban - AGRYA konferencia

VÍZ – TALAJ – IDŐJÁRÁS – PÉNZÜGYEK – DIGITALIZÁCIÓ – KOMMUNIKÁCIÓ – FENNTARTHATÓSÁG AZ AGRÁRIUMBAN

SZAKMAI KONFERENCIA – 2025. FEBRUÁR 19. 


 

Az AGRYA a 2SF program részeként szakmai konferenciát szervez, amely a fenntarthatóságot járja körbe különböző szempontokból, három panelben, előadásokon és vitán keresztül bontva ki a fenntarthatóság széles fogalomrendszerét.

Előadók és témák:

Vizet a tájba! Jó gyakorlatok a vízkészlet megőrzésében.
V. Németh Zsolt, államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
 
Fenntarthatóság a gazdák mindennapjaiban – a 2SF projekt személyes interjú tapasztalatai
Bálint Csaba, szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
 
Gazdák, termékek, fenntarthatóság: mit gondol a lakosság?
Pillók Péter, kutatóintézeti igazgató, Századvég
 
Fenntarthatóság a finanszírozásban
Szabó István, igazgató, OTP Bank
 
Hogyan alkalmazkodik a mezőgazdaság az éghajlatváltozáshoz
Vaszkó Csaba, szakértő, Green Policy Center
 
Carbon farmig
Óvári Csilla vezető szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
 
Technológiai trendek és újdonságok a mezőgazdaságban
Gulyás Tibor, vezérigazgató, Techtra
 
A Bayer Crop Science fenntarthatósági megoldásai
Hajdú Attila, digitalizációs szakértő, Bayer Crop Science
 
Panelbeszélgetés:

Parasztromantika vagy üzlet? Agrárkommunikációs kihívások a fenntarthatósághoz kapcsolódóan
 
Vendég:
Litkai Gergely, humorista, környezetvédelmi aktivista
Szabó Márton „Csoki”, erdőmérnök, műsorvezető, Jólvanezígy YouTube csatorna
Pém Bálint, biogazdálkodó, agrár szervezeti vezető, Szlovákia
Dedák Dalma, szakértő, WWF Magyarország

A rendezvény időponja: 2025. február 19., szerda 
A rendezvény helyszíne: Horpács

​A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Elektronikus jelentkezési lap: www.agrya.hu/horpacs
Jelentkezési határidő: 2025. január 31., péntek 12.00
 
A rendezvényhez kapcsolódóan a jelentkezés visszaigazolása után annak megerősítésére 2.000,- Ft regisztrációs díjat kell fizetni. Egyebekben a rendezvény ingyenes.

További információk a rendezvényről:
www.2sf.hu
callcenter@agrya.hu
0613200429


2024. október 9., szerda

Klímaváltozás...

A hétköznapi szóhasználatban a klímaváltozás kifejezés gyakran az éghajlat napjainkban végbemenő változására utal. A természetben mind a hidegebb éghajlattal járó glaciálisok, mind a felmelegedési (interglaciális) éghajlati folyamatok évezredek alatt mennek végbe, míg az emberi tevékenység kevesebb, mint 150 év alatt jelentős mértékben felgyorsította a globális felmelegedést.

2023. december 4., hétfő

A biodiverzitás megőrzése

Olyan faj-, erdő- és vízvédelmi programok közös kidolgozása áll az Agrárminisztérium és az MBH Bank közös projektjében, amelyek a biodiverzitás megőrzésére helyezik a hangsúlyt - jelentette be Nagy István agrárminiszter hétfőn, a Budapest Climate Summit 2023. konferencián a tárca tájékoztatása szerint.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta, az együttműködési megállapodásnak köszönhetően az egyes programok az Agrárminisztérium fenntartása alatt működő Nemzeti Parkokon keresztül valósulnak meg. Hozzátette, mindez azt mutatja a politika és a gazdaság egyértelműen elkötelezett a természet és a környezetvédelem iránt.
    Nagy István kitért arra is, hogy a tíz nemzeti park látogatóközpontokat és bemutatóhelyeket működtet, amelyek évente 1,7 millió látogató számára biztosítanak kikapcsolódást. Az elmúlt évtizedben a nemzeti parki igazgatóságok által üzemeltetett ökoturisztikai létesítmények számát 276-ról 402-re emelték, a különböző tanösvények együttes hossza pedig csaknem 1000 kilométer - fejtette ki a miniszter.
    Az agrárminiszter elmondta, a természetvédelmi munkák eredményeként 300 ezer hektárnyi területen visszaállították a természet eredeti állapotát. A természeti örökség megőrzése érdekében pedig 2012 óta mintegy 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre. Nagy István hangsúlyozta, mindez azt jelenti, a természeti tőke megóvása, a biológiai sokféleségben rejlő források, a termőföld, az éghajlat-szabályozás, a tiszta víz és levegő megőrzése stratégiai kérdés a magyar kormány számára.(F:MTI)

2023. november 25., szombat

Erdővédelem...

Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

    A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb "szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
    Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
    Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
    2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna  szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
    Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
    A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon - Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
    Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:  az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
    A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
    A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig - jegyzik meg az elemzésben.
    Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség - írták.
    Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul - figyelmeztettek.(F:MTI)

2023. szeptember 24., vasárnap

Aszály...

„Az aszály egyetlen ellenszere az öntözés, mely száraz éghajlat alatt és sülevényes talajon csodákat mívelhet. Az öntözés ugyan szántóföldeken sincsen kizárva s azt a kultúra magas fokán álló némely országban kitűnő eredménnyel használják, sőt főleg kerti termnyékre alkalmazva, itt-ott hazánkban is gyakorolják (bolgár kertészek), de igazán haszonhajtó módon –sajnos! – még réteken is csak kivételesen kedvező viszonyok között alkalmazható szembetűnő előnyökkel.” (Forrás: Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés Magyar-Óvár 1888, 383 o.)


2023. augusztus 12., szombat

Természetvédelem

Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása kulcskérdés, ezt szolgálja a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is - közölte szombaton a Facebook-oldalán az agrárminiszter.

    Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, "teremtésvédelemmé" kell válnia. "Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban".
    Ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát: a biológiai sokféleségben rejlő természeti értékek, a fajok változatossága és a természetes élőhelyek által nyújtott olyan, "láthatatlan" szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél például a védett természeti területek megóvása - sorolta.
    A tárcavezető kiemelte, teremtett világunk megóvása közös társadalmi kötelesség, ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a természeti erőforrások pusztulásával és károsításával, a természetes élőhelyek átalakításával és a környezetszennyezéssel szemben, elemezni kell a társadalom működését, gazdaságát, viselkedését, valóságértelmezését.
    A változások nagysága miatt már nem lehetséges, hogy a probléma minden részére egy-egy konkrét, külön választ találjunk. Alapvetően fontos, hogy olyan átfogó megoldásokat keressünk a biodiverzitás csökkenésének kezelésére, amelyek figyelembe veszik a természeti rendszerek egymással és a társadalmi rendszerekkel való interakcióit - tette hozzá.
    Nagy István közölte: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek megóvása, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának folytatása, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.
    A kiemelt feladatok közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése - fejtette ki a miniszter.
    Hangsúlyozta, a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra.
    Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
    Magyarország változatos természeti értékeinek hosszú távú megőrzése tehát az állampolgárok jóllétét is szolgálja, mivel a biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, egészségünk megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is - fogalmazott.
    A tárcavezető kiemelte, a természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen csak így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez. (f:mti)

2023. május 19., péntek

Öntözés fontossága

A termelés biztonságát ma már csak öntözéssel lehet fenntartani - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön a Győr-Moson-Sopron vármegyei Újrónafőn, a Hársfamajori öntözési közösség öntözőtelepének átadásán.

    A miniszter ismertette: Magyarországon most a termőterületek 2 százaléka öntözött, a távlati cél az, hogy az európai átlagot elérve ez legalább 8 százalék legyen, szeretnék a 400 ezer hektárnyi öntözött területet elérni.
    A tavalyi rendkívüli aszály megmutatta, hogy olyan mértékű az éghajlatváltozás, ami ellen tenni kell - hangsúlyozta Nagy István.
    A miniszter kedvezőnek nevezte, hogy a technológia adott, a támogatási rendszer biztosított, valamint a megfelelő szakképzés és a felsőoktatási képzés is adott. Kiemelte: a fiatalok megértették, hogy a technológiai fejlesztés, a precíziós gazdálkodás, az innováció, az automatizáció és a digitalizáció mit jelent a megújuló magyar agráriumban, és értik, hogy nekik ebben szerepük van.
    Az agrárminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományok egy részét is felül kell vizsgálni a vízmegtartás érdekében. Át kell gondolni, hogy az egyes tájegységeken ilyen időjárási körülmények között milyen növényeket lehet termelni, a szárazsággal szemben ellenállóbb növényeket kell termeszteni, emellett a vízválságra adandó egyik válaszként a meglévő talajvízzel és a csapadékkal is sokkal fegyelmezettebben kell gazdálkodni - mutatott rá.
    A talajvízszint csökkenése, a talaj romló nedvesség-ellátottsága az ország területének döntő többségén jelentősen megnövelte az aszályhajlamot, és jelentősen csökkentette a területek mezőgazdasági hasznosíthatóságát. A felszíni és felszín alatti vízkészletek jó állapotba hozása öntözési szempontból is kulcsfontosságú - fejtette ki Nagy István.
    Kiemelte: minden erővel fel kell gyorsítani az öntözés-fejlesztéssel kapcsolatos, korábban megkezdett munkát.
    "Ha azt akarjuk, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes és hatékony legyen, akkor mindenképpen foglalkozni kell az öntözés növelésével" - fogalmazott.
    Nagy István felidézte: a gazdák a Vidékfejlesztési Program keretében 2016 óta kaphatnak támogatást az öntözés fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységekhez. A felhívás alapján eddig 766 termelő részesült több mint 52 milliárd forintos támogatásban.
    A miniszter hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés során kiemelt szerepe van a gazdák közötti együttműködésnek. Különösen fontos ez az öntözéses gazdálkodás esetében, ezért megteremtették az öntözni kívánó gazdák közösségbe szerveződésének jogi alapjait - jelezte.
    Május elejéig 190 öntözési közösséget ismertek el, amelyek csaknem 76 ezer hektárnyi területen folytatnak öntözéses gazdálkodást. Az így szerveződő gazdákat segíti az öntözési közösségek együttműködésének támogatása, a felhívásra sikeresen pályázó projektekre maximum 250 ezer eurónak megfelelő vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90 százaléka lehet - ismertette az agrárminiszter. Hozzátette: már 38 közösség részesült 2,6 milliárd forintnyi támogatásban.
    Nagy István felhívta a figyelmet, hogy mindkét pályázati felhívást ismét megnyitották, október 1-jéig újra lehet jelentkezni.
    Emlékeztetett arra, hogy a kormány ebben az évben átvállalja a vízdíjat a gazdálkodóktól, hogy segítse a beruházások minél gyorsabb megtérülését.
    A miniszter kitért arra is, hogy a jövőben a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében lehet majd támogatást igényelni az öntözés fejlesztésére, további 70 milliárd forintot fordítanak erre.(f:mti)

2023. április 2., vasárnap

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás (más néven klímaváltozás) az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ez a változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Egy adott klímaváltozás végbemehet akár néhány évtized alatt is. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok (pl. a földrészek tektonikus mozgása) következményeként, a bolygót érő külső hatások (pl. változások a Nap sugárzásának erősségében) eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán (pl. az üvegházhatású gázok termelése ilyen emberi tevékenység).

2022. december 11., vasárnap

Hőhullámok...

Nagyításhoz kattintson a képre
Térségünk klímaváltozásnak való kitettsége igen jelentős, mely megmutatkozik a hőhullámok számában, tartósságában és intenzitásában egyaránt. Ezen kiugróan meleg időjárási események kialakulásának megannyi oka ismert. Közrejátszanak a mediterrán, illetve trópusi területekről érkező, vagy éppen az erős, atlanti-óceáni eredetű, nagy kiterjedésű, lassú mozgású, s így tartós anticiklonokhoz kapcsoló leszálló meleg légtömegek, de fontos szerepe van a kisebb skálájú jelenségeknek is, mint az éjszakai magasszintű felhőzet, mely visszatartja a kisugrázott hőmennyiséget, s amely magával hozza a nagyobb mértékű nappali felmelegedést. Nem elhanyagolhatóak továbbbá az orografikus hatások, úgy mint hazánk éghajlatának egy fontos karakterisztikája, a medence-jelleg, melynek egyik következménye, hogy a térségünkbe érkező szelek a környező hegységeken átjutva főn jelleggel és alacsonyabb szélsebesség-értékekkel rendelkeznek. A kisebb szélsebesség, illetve a szélcsendes időjárási helyzetek pedig kedveznek a hőhullámok kialakulásának. Emellett hatással van a hőhullámok alakulására a talajnedvesség és a levegő relatív nedvessége is, ezen kívül a városi környezet beépítettsége, a városi hősziget hatás nagyban felerősíti ezen kiugróan meleg időszakokat.

2022. november 12., szombat

Éghajlati vészhelyzet!

A nemzetközi tudósok jelentése szerint a Földön “egyértelműen” éghajlati vészhelyzet van! Ez a nemzetközi kutatói koalíció október 26-án közzétett jelentésében azt állítja, hogy a Föld életjelei olyan mértékben romlottak, hogy “az emberiség egyértelműen éghajlati vészhelyzettel néz szembe”. A jelentés rámutat, hogy az 1992-es, több mint 1700 tudós által 1992-ben aláírt “A tudósok figyelmeztetése az emberiségnek” című eredeti felhívás óta eltelt három évtizedben az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 40%-kal nőtt.

2022. november 7., hétfő

Energiaigény...

Nagyításhoz kattintson a képre
 Bármely energiaforrás emberi felhasználása a mennyiségi növekedés határaiba ütközik. A 21. század elején ennek nézőpontja globális dimenziókat nyert. Az elsődleges fosszilis energiaforrások, mint a kőolaj és földgáz, a kimerülés felé tart. Az energiafejlesztéshez szorosan kötődnek az energiafelhasználás környezeti hatásaival, mint például az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak. Az energiafelhasználás területei részei a sokat vitatott fenntartható fejlődés problematikájának.Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között.

2022. október 26., szerda

Globális felmelegedés

Nagyításhoz kattintson a képre

A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés, mely várhatóan még tovább gyorsul.