Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízmérleg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízmérleg. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 15., vasárnap

Vízmérleg...

 A jelenlegi, 2021 és 2027 közötti időszakban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése mellett a szennyezések csökkentése és a vízhasználat fenntarthatóságának biztosítása is kiemelt feladat. Ma már kijelenthető, hogy hazánk vízmérlege negatív: az OVF vezetőjének közlése alapján a folyóink által behozott vízmennyiség 98 km3/év, amíg a kiáramló víz mennyisége eléri a 105 km3/évet. A hazai keletkezésű vízkészlet 7,1 km3/év, melyből a felszíni lefolyás évente 4,2 km3-t juttat nagy folyóinkba, így a felszín alatti vizek természetes utánpótlása mindössze 2,9 km3/évet jelent. Ezek alapján nem meglepő, hogy nagy folyóinknál jelentős vízhozamcsökkenést tapasztalunk: ez a Dunánál 10%, a Tiszán pedig 30%-os visszaesést jelent.

2023. február 6., hétfő

Kárpát-medence vízborítottsága...

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (1938-as térkép) 

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (1938-as térkép)
A kép forrása:
https://telex.hu/belfold/2022/08/19/arpad-kor-arpad-hazi-kiralyok-arviz-csatornarendszer-aszaly

Nagyobb méretben, innen kiindulva:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_v%C3%ADzrajza

Magyarország igazi vadvízi országnak számított, nem véletlen, hogy az Árpád-korban a Kárpát-medencét Európa édesvízi halban leggazdagabb vidékeként említették a történetírók. Az elmúlt 200 év folyószabályozásai és lecsapolásai miatt azonban a történelmi Magyarország 38 600 négyzetkilométernyi árterét 2300 négyzetkilométernyi, töltések közti hullámtérré zsugorítottuk. Úgy, hogy a gátak miatt megemelkedett vízszint árvíz idején további 44 ezer négyzetkilométernyi területet fenyeget elöntéssel.

Az a víz, ami most hiányzik a földekről, tulajdonképpen rendelkezésre áll, a folyóink hozzák és viszik. Mi magunk voltunk azok, akik a XIX. század óta úgy alakítottuk a vízkormányzásunkat, hogy ezt a vizet minél hamarabb átfolyassuk az országon.

Az iskolában azért mondják, hogy Magyarország víznagyhatalom, mert hivatalosan évi 10 452 köbméter/fő a megújuló vízkészletünk. Ez az adat valóban az élvonalhoz sorol bennünket, a tízezer köbméter 96 százaléka azonban külföldről érkezik Magyarországra a folyóinkban, és jórészt el is hagyja az országot. A belső vízkészlet ehhez képest csak évi 608 köbméter/fő, ami nemzetközi standardok szerint is erősen vízhiányos állapotnak számít. A folyóinkon átlagosan évi 112 milliárd köbméter víz érkezik az országba, és ennél valamivel több, 117 milliárd köbméter távozik. Ez kb. két és fél balatonnyi éves deficit az ország vízmérlegében.

A vízvesztés jelentős részben éppen azért jelentkezik, mert a folyóink ártereit úgy alakítottuk ki, hogy a vizek minél hamarabb átvonuljanak az országon, és minden fölösleges nedvességet minél hamarabb a folyóinkba vezessünk.

További részletek:
https://telex.hu/belfold/2022/08/19/arpad-kor-arpad-hazi-kiralyok-arviz-csatornarendszer-asza