Természeti katasztrófák

 

Csernobil

 

Természeti katasztrófák...

 

Globális kockázatok...

 

Gombák pusztulása

A gombafajok közel harmadát fenyegeti a kihalás veszélye az erdőirtás és a mezőgazdasági terjeszkedés miatt - derül ki a Veszélyeztetett Fajok Vörös Listájának legfrissebb jelentéséből. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legújabb értékelése szerint a vizsgált gombafajok mintegy harmada, pontosan 1300-ból 411 faj áll a kihalás szélén. A gombák - amelyek a második legnagyobb tudományos 'királyságot' alkotják az állatvilág után - kulcsfontosságú szerepet játszanak olyan folyamatokban, mint a szerves anyagok lebontása, az emlősök emésztése és az erdők megújulása. Egyes gombák kipusztulása az életközösségek radikális átalakulásához, a biodiverzitás radikális csökkenéséhez, sőt ökológiai katasztrófahelyzethez is vezethet.

Tisza Élővilágának Emléknapja

 02.1 Tisza Élővilágának Emléknapja 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

Globális kockázatok

Nagyításhoz kattintson a képre
 

Természeti katasztrófák(2022)

Nagyításhoz kattintson a képre

Erdőtüzek...

Idén ez idáig mintegy félmillió hektárnyi terület vált tüzek martalékává, s a leégett területek 61 százaléka erdő, amelynek regenerálódása éveket vesz igénybe. A tüzek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozza - közölte az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja az erdőtüzekről szóló jelentésében pénteken.

A bizottsági közlemény kiemeli: a klímaváltozás évről évre erőteljesebben érezteti hatásait, az egyre gyakrabban jelentkező erdőtüzekkel szemben a hagyományos tűzoltó módszerek gyakran eszköztelennek bizonyulhatnak.
    A tűzidény hagyományosan június végén kezdődik, az idén ekkorra már mintegy 130 ezer hektárnyi területet pusztítottak el a lángok. A tűzesetek már nem csak a déli tagállamokat érintik, hanem egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Közép- és Észak-Európa számára is - állapítja meg a kutatóközpont elemzése. Hangsúlyozza: az EU-ban a tűzvészek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozza, ezért a tűzvészek kockázatával  kapcsolatos figyelemfelhívó és oktató kampányok kulcsfontosságúak a katasztrófák megelőzése szempontjából.
    A jelentés kiemeli azt is, hogy az erdőtüzek szempontjából 2019 bizonyult az egyik legrosszabbnak az elmúlt évek közül, de 2020-ban is jelentős kiterjedésű természeti területek estek a tűz áldozatául. Az uniós országok fokozottabb ellenőrzése ellenére, tavaly mintegy 340 ezer hektár égett le Európában.
    A tavalyi adatokat ismertetve a jelentés közli: a legtöbb erdőtűz Romániában pusztított, őt Portugália, Spanyolország és Olaszország követi. Télen a Duna-deltában és a Pireneusokban, tavasszal pedig főként a balkáni térségben fordultak elő tűzesetek. Nyáron és ősszel leginkább a földközi-tengeri országok területei estek áldozatul.
    Tavaly a legnagyobb, kontrollálatlan erdőtűz az EU-n kívül, Ukrajnában, a csernobili atomreaktor közelében pusztított.
    A kutatók kiemelik: a nehezen fékezhető erdőtüzek nagymértékben sújtották az európai Natura 2000 hálózat védett területeit, 136 331 hektáron okoztak károkat, amely a 2020-ban leégett teljes terület mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez némileg kisebb terület, mint 2019-ben, de meghaladta az elmúlt 9 év átlagát.
    A jelentés kitér arra is, hogy a 2020-as tűzidényben több ember vesztette életét, mint 2019-ben. Spanyolországban a tüzek hat emberéletet követeltek, köztük négy tűzoltóét. A Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatás térképezési modulját tavaly 17 alkalommal aktiválták, a szolgáltatást azonban 2021-ben már ennél is többször kellett igénybe venni.
    Az Európai Bizottság kutatóközpontjának szakemberei emlékeztetnek rá: a rescEU révén 2019-ben tűzoltórepülőgép-flottával bővítették az uniós polgári védelmi mechanizmust, amely megerősítette a tagállamok által tűzidényben igénybe vehető, segítségnyújtásra mozgósítható kapacitásokat.(F:mti)

Csernobil...

Nagyításhoz kattintson a képre

A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat. A csernobili katasztrófa áldozatainak pontos száma nem ismert, a baleset és következményeinek sajátosságai miatt pontosan nem számítható ki.

Természeti katasztrófák 2020-ban

 

Kárenyhítési lehetőségek...

Fazekas: keresik a természeti csapásokból eredő mezőgazdasági károk enyhítésének lehetőségeit
InfoRádió / MTI

Az idei tapasztalok szerint a jelenlegi eszközrendszer sem az Európai Unió, sem a tagországok szintjén nem képes kellő anyagi segítséget nyújtani a hosszan elhúzódó természeti csapások nagy számú károsultjának - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken Kunhegyesen, a Tisza-tavi Polgármesterek Randevúján rendezett pódiumbeszélgetésen.

A szaktárca vezetője szerint az egyik módszer az Európai Unió keretein belül olyan kárenyhítési rendszer kidolgozása lenne, amelynek lényege: ha valamelyik tagállamot nagy természeti katasztrófa éri, akkor azt célzottan komoly pénzeszközökkel tudják segíteni.

Emellett az ügyben nemzeti megoldások is kellenek, így Magyarországnak is szüksége volna egy kárenyhítési alapra - tette hozzá Fazekas Sándor, megjegyezve: noha a jó szándék mindenkiben megvan, ennek pénzzel való feltöltésénél határt szab a gazdaság jelenlegi állapota.

Jelezte: egy másik lehetőségként munkacsoport dolgozik azon, hogy banki forrásokat bevonva előtakarékossággal vagy kiterjesztett biztosítási rendszerrel hogyan lehetne erre a célra pénzt gyűjteni. Egy, a bankok bevonását firtató kérdésre azt válaszolta, ez sem egyszerű kérdés, mert azt is látni kell, hogy most egy gazdasági válság legalján vagyunk, és ez a nemzetközi pénzvilágot is megviselte.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változata kapcsán a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a töltések erősítését és magasítását főleg az ország északi és északkeleti részén mindenképpen folytatják, mert ennek a munkának a költsége még mindig kevesebb, mint a kárenyhítésre kiadott pénz.