2026. március 22., vasárnap
2026. március 20., péntek
2026. január 9., péntek
2025. december 19., péntek
Napenergia...
A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat.
|
||
|
2025. október 31., péntek
2023. október 8., vasárnap
2023. augusztus 23., szerda
Szalmatüzelés...
Ismét elindítja lágyszárú-tüzelőanyag felvásárló kampányát a Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft., amely az idei évben is közel 200 ezer tonna gabona-, és egyéb szalma megvásárlására készül magyarországi agrárvállalkozóktól. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, ezzel hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. Tudjon meg többet a pécsi erőmű különleges tüzelőanyagairól a biomassza.veolia.hu oldalon!
2023. január 21., szombat
2022. július 17., vasárnap
2022. február 8., kedd
Zöld Béka Díj
A legjobb fenntarthatósági jelentésért járó Zöld Béka Díjat az idén az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. nyerte, míg az első legjobb jelentésnek járó különdíjat a Sole-Mizo Zrt. kapta - közölte a díjat meghirdető Deloitte hétfőn az MTI-vel.
A
Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat a
nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó
vállalatok elismerésére.
A közleményben kiemelték, hogy az ALTEO
nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, néhány évvel ezelőtt
már megnyerte a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.
Márta
Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért
(BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke a közleményben
méltatta, hogy az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól
értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen
bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat.
A Mizo első
ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és
egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja
az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és
negatív hatások szemléletes bemutatására is - értékelte Márta Irén a
közleményben.
ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója a
közleményben kifejtette, "amellett, hogy folyamatosan növeljük a
megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát,
K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló
akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani".
Hozzátette, a cég a fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és
karbantartása mellett a mindennapokban is egyre többet tesz azért, hogy
működését mindinkább környezetbaráttá tegye.
A Sole-Mizo
ismertette, már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági
stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első
fenntarthatósági jelentés kiadása.
A Deloitte megjegyezte, az ESG
(fenntarthatósági) -jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok
számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra. (F:mti)
2021. augusztus 27., péntek
2021. május 14., péntek
A klímaváltozás hatásai...
Az emberi tevékenység, nevezetesen az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a Föld hőmérsékletének emelkedését. Döntően a fosszilis üzemanyagok (szén, olaj, földgáz) égetéséből származó szén-dioxid járul hozzá az amúgy természetes üvegházhatás növekedéséhez, de további gázok (pl. dinitrogén-oxid, metán, fluorozott szénhidrogének) is jócskán hozzáteszik a magukét. Ezen gázok döntően emberi tevékenység révén kerülnek a légkörbe. A legnagyobb kibocsátó az energiaipar (főleg a szenes és gázos erőművek), ezen felül a közlekedés (a közúti forgalmon túl beleértve a repülést, a hajózást is), az ipar és a nagyipari mezőgazdaság, állattartás. Emellett a háztartások, szolgáltatások, épületek energiahasználata, illetve az erdők pusztítása tehető felelőssé a drámai mértékű globális hőmérséklet emelkedésért.
























