A városi fák különösen kedvezőtlen körülmények között élnek. Gyökérzónájuk gyakran tömörödött, oxigénhiányos talajban helyezkedik el, a csapadékvíz gyorsan elvezetődik a burkolt felületekről, és a sóterhelés télen tovább rontja a feltételeket. A légszennyezés és a hősziget-hatás tovább növeli a stresszterhelést. Ezek a tényezők együttesen drasztikusan csökkentik a fák vitalitását és élettartamát.
A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat.
|
||
|
A
jelentés szerint 2020-ban a születéskor várható átlagos élettartam 80,4
év volt az Európai Unióban. A nőknél az átlagos várható élettartam 83,2
év, a férfiaknál 77,5 év volt. Az előző évhez képest a férfiak
életkilátása egy évvel, a nőké 0,8 évvel csökkent - közölték.
Az
adatok szerint tavalyelőtt a várható élettartam az EU 27 tagállamából
23-ban csökkent. Kivételt csak Dánia, Észtország, Finnország és Ciprus
képez. A várható élettartam legnagyobb csökkenését Spanyolországban
regisztrálták (1,5 év 2019-hez képest), majd Belgiumban és Bulgáriában
(mindkettőben 1,3 év), majd Olaszországban, Lengyelországban és
Romániában (1,2 év).
A jelentéstevők megjegyezték: 2020-ban 5
millió 184 ezer 077 ember halt meg az unióban, szemben a 2019-es 4
millió 653 ezer 033 halálesettel. A halálozási arány ezer főre vetítve
elérte a 11,6-ot, 1,2-vel haladta meg a 2019-es adatokat. A halálesetek
megnövekedett számáért a koronavírus-járvány felelős - tették hozzá.
A
vizsgált időszakban a születéskor várható legmagasabb élettartammal
rendelkező uniós régiók Franciaországban, Spanyolországban,
Olaszországban és Görögországban voltak. A sor elején a francia Korzika
szigete található (84,0 év), majd a spanyolországi Baleár-szigetek (83,9
év) és a görögországi Epirusz régió (83,8) következett. A
legalacsonyabb, 72,8 éves várható élettartammal rendelkező uniós régiók
mind Bulgáriában voltak.
A nemek közötti bontás szerint a nők
várható élettartama szintén a franciaországi Korzika szigetén volt a
legmagasabb (87,0 év), majd a spanyol Galícia régióban (86,7 év). A
Loire és Midi-Pyrénées francia régiókban, a finn Aland-szigeteken és a
görögországi Epirusz régióban egyaránt 86,4 év várható átlagos
élettartamot regisztráltak. A férfiak születéskor várható élettartamának
legmagasabb szintjét (81,4) a görögországi Epirusz régióban, a
közép-olaszországi Umbria régióban és a spanyolországi Baleár-szigeteken
állapították meg.
A jelentésből Magyarország esetében az derült
ki, hogy a születéskor várható átlagos élettartam az 1980-ban
regisztrált 69,1-ről 75,7-re emelkedett 2020-ra, azonban 2019-ben elérte
a 76,5 évet is. A nők várható élettartama 1980-ban 72,8 év volt,
2019-ben 79,7, 2020-ban pedig 79 évre módosult. A férfiak esetében a
várható élettartam 1980-ben 65,5 év volt, 2019-ben 73,1, amíg 2020-ban
72,3 év volt Magyarországon.
A születéskor várható élettartam az
elmúlt évtizedekben számos tényező miatt gyorsan nőtt. Ezek közé a
csecsemőhalandóság csökkentése, az életszínvonal emelkedése, a jobb és
egészségesebb életmód, valamint az oktatás, az egészségügy és az
orvostudomány fejlődése tartozik. A hivatalos statisztikák azt mutatják,
hogy a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan
több mint két évvel emelkedett - tette hozzá az Eurostat.(F:MTI)
