A legnagyobb faállomány Dél-Amerika, Közép-Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi erdőiben mérték. Ezek a régiók együttesen a Föld összes fájának több mint 40 százalékát tartalmazzák, nagyrészt azért, mert a trópusi erdők hatalmas területeket borítanak be, annak ellenére, hogy valamivel alacsonyabb a faállomány-sűrűségük, mint a fentebb említett északi területeken. Csak az amazonasi esőerdő több százmilliárd fát tartalmaz, így a bolygó egyik leggazdagabb erdei ökoszisztémájáról van szó.
2026. július 16., csütörtök
2025. november 19., szerda
2025. február 9., vasárnap
Halgazdaságok...
A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint és a következő hetekben további döntések várhatók - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra, amelyre összesen 90 pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A minisztérium közölte, a támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre.
Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja - zárul a közlemény.
2023. november 25., szombat
Erdővédelem...
Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.
A
legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb
kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal,
Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb
"szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak
jelentősége globális.
Az elemzés szerint a Chloris Geospatial
projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással
meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel,
hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019
között.
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb,
nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna
szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a
szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019
között megkötött.
2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben
tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel
gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a
világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4
milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami
valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
Az
Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb
mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna
szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel
toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a
biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet
veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus
fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
A Kongói
Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára,
2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő
föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb
föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon -
Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország
közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd
tonnát).
Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India
mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő: az elemzett évek alatt több
mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált
időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország,
Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás,
mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb
szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna
szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
A tüzek és aszályok ellenére
egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat
produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a
nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
A Chloris adatai
szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció
mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben
rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig
elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a
frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű
cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig -
jegyzik meg az elemzésben.
Az ember okozta kibocsátások azonnali
és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már
elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az
erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi
és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb
alkalmazására van szükség - írták.
Az elemzésben arra is
kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább
fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó
szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet.
Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje
is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul -
figyelmeztettek.(F:MTI)
2023. november 11., szombat
Hulló falevél...
https://humusz.hu/hirek/kukaba-gyurt-oszi-lombok-bezsakolt-elovilag/31103
2023. október 23., hétfő
Jövő ?!
- 75%-át a szárazföldi területeknek, és 66%-át a tengereknek és óceánoknak, alapvetően átalakította az emberi tevékenység.
- 47%-kal csökkentek az ökoszisztémák kiterjedését és állapotát jelző globális mutatók a becsült természetes alapvonalhoz képest, és évtizedenként további 4%-ot meghaladó csökkenés várható.
- 28%-ra zsugorodott az őslakos népek tulajdonában lévő, vagy általuk kezelt területek mérete, beleértve ebbe a védett természeti területek 40%-át, valamint a 37%-át az összes fennmaradó, kevés emberi beavatkozással terhelt területeknek.
- 60 milliárd tonna megújuló és nem megújuló erőforrást nyerünk ki évente a természetből. Ez a 1980-as értékhez képest 100%-os növekedést jelent.
- 15%-kal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás a 1980 óta.
- 85%-a eltűnt a vizes élőhelyeknek 1700 és 2000 között. A fogyatkozásuk üteme jelenleg 3-szor gyorsabb, mint ahogyan az erdők fogyatkoznak.
2023. október 6., péntek
2023. július 14., péntek
Civil szervezeti pályázatok
Az Agrárminisztérium (AM) 40 millió forint értékben támogatja a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött, közhasznú társadalmi szervezeteket - közölte az AM pénteken az MTI-vel.
A
pályázat célja ezen szervezetek szakmai munkájának támogatása,
közreműködésének biztosítása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben
meghatározott célkitűzésekhez illeszkedő, illetve bizonyos állami
feladatok átvállalásából adódó szakmai programok eredményes
megvalósításában.
A támogatható tevékenységek és megvalósítható
célok között szerepel a természeti erőforrások és értékek, valamint az
ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az életközösségek
működőképességének megőrzése, illetve a biológiai sokféleség
csökkenésének megállítása - írták.
A 2023. évi pályázati
felhívásra 76 szervezet nyújtotta be pályázati dokumentációját, amelyből
52 darab felelt meg a formai értékelés szempontjainak. A tartalmi
értékelésre befogadott pályázatok közül 23 civil szervezet részesül
támogatásban, akik az általuk kidolgozott és benyújtott projektek
megvalósításával járulnak hozzá a pályázati felhívásban rögzített
természetvédelmi célok eléréséhez. A pályázati döntés az AM honlapján
érhető el - olvasható a közleményben.
(f:mti)
2022. december 5., hétfő
Talaj Világnap
12.5 Talaj Világnap. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre.
2022. október 11., kedd
Erdőtüzek Európában
Az erdőtüzek levegő- , víz- és talajszennyezést okoznak . Idővel történő ismétlésük, különösen aszály esetén, veszélyeztetheti az erdei ökoszisztéma jövőjét. A tűzvészek a globális felmelegedés okai és következményei is .
2022. szeptember 3., szombat
Földhasználat
2022. március 18., péntek
Beporzók tárlata...
Az
MTTM a Tehetsz méh többet! program alapítóival együttműködve hívja fel a
figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan
következményeire, hogy jó példát mutasson a velük való együttélésre -
közölték az MTI-vel csütörtökön a szervezők.
A kiállítás
elsősorban az iskolás korosztályt célozza meg: a fiatalok akár biológia
óra keretében ellátogatva ismerkedhetnek meg a méhek és más beporzók
munkájával és a mézfogyasztás jótékony hatásaival.
A szervezők
tájékoztatása szerint a mintegy 200 négyzetméteres kiállítási területet a
Tehetsz méh többet! program szakmai csapata rendezi be a múzeum
támogatásával, a világ vezető filmes látványtervezőinek segítségével.
"Olyan
tárlat létrehozását tűztük célul, amely a legmodernebb vizuális
eszközök segítségével a mai tizenéves korosztály érdeklődését is fel
tudja kelteni a téma iránt. Ezért a koncepcióról és a látványvilágról
szakmai egyeztetéseket folytattunk a kanadai Ontario Science Centre-rel,
amely külföldön élen jár a tudományos ismeretterjesztésben" - idézi a
közlemény Bernert Zsoltot, a MTTM főigazgatóját.
A kiállítás
felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek és más beporzók pótolhatatlan
szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, egyes
számítások szerint évente több mint 200 milliárd dollárra tehető
munkájuk értéke.
"Világszinten drasztikusan csökkent a méhek
száma az elmúlt húsz évben, jó példa erre az Egyesült Államok, ahol a
gazdák egy év alatt összesen 2 milliárd dollárt fizettek ki a
méhészeknek, hogy átmenetileg méheket telepítsenek a földjükre.
Magyarországon szerencsére nem ilyen rossz a helyzet, az elmúlt tíz
évben kiugróan nem csökkent, de nem is nőtt a méhállomány. A
mezőgazdasági és ökoterületek beporzása azonban egyre inkább a
méhészektől függ" - mondja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti
Egyesület elnöke.
Nem szabad megfeledkezni a többi beporzóról
sem - emlékeztet a szakember -, ugyanis rengeteg olyan növény van,
amelyet a mézelő méhek nem tudnak beporozni. Világszerte húszezer
beporzó faj él, a számuk folyamatosan csökken, de a mézelő méhekkel
ellentétben őket nem lehet szaporítani, és idővel ki fognak halni.
"Sokan
még nem hiszik el, de ennek beláthatatlan következményei lesznek,
ugyanis a Földön található összes növény kétharmada igényli a rovarok
munkáját" - idézi a közlemény Bross Pétert. (F:MTI)
2022. március 11., péntek
Digitális Nap
A rendezvény időpontja: 2022. március 18. 9:30 - 16:30
A rendezvény helyszíne: Komárom, Selye János Egyetem
2021. december 22., szerda
Erdőgazdálkodás...
Földünkön 4,06 milliárd hektár erdő található, ami 0,52 hektár erdőt jelentene fejenként. Mindent egybevetve – az erdőírtást és -telepítést is – világszerte 4,7 millió hektár erdő tűnt el 2010 óta. A szárazföldi területek közel harmadát borítja erdő, ami alapanyagot, munkát, pihenést és megnyugvást, továbbá létbiztonságot jelent emberek millióinak.
A 15-ös számú Fenntartható Fejlődési Cél a szárazföldi ökoszisztémák megóvására, helyreállítására és fenntartható kezelésére szólít fel a „földi élet” támogatásért. Az erdei erőforrások jelentés révén a FAO fontos mérőszámokkal és információval szolgál ezen globális célkitűzés felügyelete alá eső területeiről és a fenntartható erdőgazdálkodás terjedéséről. Napjainkban 2,05 milliárd hektár erdőre (a teljes terület több mint fele) vonatkozik gazdálkodási terv.
Az erdész szakma legfontosabb alapelve a fenntarthatóság. Háromszáz évvel ezelőtt, a szakma kialakulásakor, e fogalom alatt elsősorban a gazdasági fenntarthatóságot értették, mára azonban az erdő védelmi, ökológiai és turisztikai funkcióinak fenntarthatósága is legalább annyira fontossá vált, mint az adott erdőterületről kitermelhető faanyag állandósága.
Magyarországon az erdőgazdálkodás legelterjedtebb változata az ún. vágásos üzemmód, aminek velejárója a mindannyiunk által jól ismert vágásterület. A vágásterületről az idős erdő fáit mind kitermelték, esetleg néhány hagyásfa-csoport meghagyásával. Ha a fák kitermelése egy lépésben történik, tarvágásról beszélünk, ha több éves visszatérésekkel két-három lépésben, akkor fokozatos felújító vágásról.
Távlati célkitűzések közt szerepel, az erdőterület 25%-ra növelése. Ebbe
a tevékenységbe alapvetően az erdő folyamatos növekedése által
megtermelt famennyiség kitermelése, használata tartozik. A fahasználaton
túl az erdőgazdálkodás egyéb mellékhasznot is szolgáltat, mely szintén
az erdőgazdálkodás témakörében jelenik meg. Ezt szaknyelven erdei
mellékterméknek, a velük kapcsolatos tevékenységet pedig erdei
mellékhasználatnak nevezik. Az erdei mellékhaszonvételek közt említhető a
gomba, moha, díszítőanyag, gyanta, erdei gyümölcs, gubacs, agancs,
gyógynövény gyűjtése, méztermelés, fűz- és nádtermelés.
2021. december 2., csütörtök
Okoserdő technológia
Együttműködési megállapodást kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp Kft. az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésére a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére - közölte az egyetem az MTI-vel szerdán.
A
tájékoztatás szerint a Soproni Egyetem által létrehozott "Okoserdő"
technológia a digitalizáció eszközeivel támogatja az erdők felkészítését
a klímaváltozásra: az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő
nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi sokkal
pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató
beavatkozások tervezését és végrehajtását is.
Az Albacomp RI
Rendszerintegrációs Kft.-vel kötött stratégiai megállapodással olyan
hálózati lefedettség és eszközpark válik elérhetővé, amellyel a
Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén lévő leárnyékolt, eldugottabb
völgyszakaszokból is biztonságosan érkezhet információ. A megállapodás
szerint az Albacomp a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával együttműködve,
az egyetem szakmai követelményrendszere alapján okosszenzorokat
fejleszt és gyárt erdők monitorozásához, a Tanulmányi Erdőgazdaság által
biztosított erdőterületen gyűjtött adatokból épített adatbázist pedig a
Soproni Egyetem rendelkezésére bocsátja elemzésre, kiértékelésre -
írták.
A megállapodást az egyetem nevében Fábián Attila rektor,
az Albacomp részéről Minárovits Márton ügyvezető, valamint Sándor Gyula a
Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója írta alá.(F:mti)
2021. július 4., vasárnap
Az erdők szerepe
Az erdők kiemelt szerepet töltenek be a társadalom testi és lelki egészségének megőrzésében, miközben kezelésük, az erdőkkel való szabályozott gazdálkodás megvalósítható modellt jelent a fenntartható gazdaság számára - hangsúlyozta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár szombaton Szurdokpüspökiben, a Muzsikál az erdő eseménysorozat részeként rendezett Mátrai Művészeti Napokon.
Emlékeztett
arra, hogy a mátrai falvakból olyan kezdeményezés nőtt ki az elmúlt két
évtizedben, ami a járvány utáni helyzetben aktuálisabb, mint valaha,
hiszen egészségünk megőrzése mellett az ember és a természet közötti
harmónia fontosságát hirdeti.
A helyettes államtitkár szerint
akik rendszeres vendégei a rendezvénynek, akik meghallják a zenét az
erdőben, azok számára nyilvánvaló, hogy az erdei ökoszisztéma puszta
létezésének jó hatása van mentális állapotunkra.
A
járványidőszakban az erdők biztonságosan látogathatók maradtak, tömegek
kerestek kikapcsolódást a kirándulóhelyeken, az erdők látogatottsága
országosan 25-30 százalékkal növekedett. Egyre többen döbbentek rá, hogy
az egészséges élethez hozzátartozik a szabadban eltöltött idő -
jegyezte meg Szentpéteri Sándor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy
az Agrárminisztérium éppen ezért kiemelten támogatja azokat az
ökoturisztikai fejlesztéseket, amelyek az ország minden szegletében,
bárki számára elérhetően egészséges kikapcsolódási lehetőséget
biztosítanak az erdőkben. Csak az állami erdőgazdaságok az elmúlt
évtizedben 50 új erdei szálláshelyet és erdei iskolát létesítettek, több
mint 100-at pedig jelentős mértékben korszerűsítettek, felújítottak.
A
helyettes államtitkár rámutatott arra: az erdei iskolákban folyó
oktatás egyik fontos célkitűzése, hogy az évente résztvevő mintegy 100
ezer gyermek számára bemutassa az erdők kezelésének fenntarthatósági
vonatkozásait. Ebből a gondolatkörből táplálkoznak a Muzsikál az erdő
szakmai ismeretterjesztő programjai is és ennek meg is van a stabil
alapja, hiszen Magyarországon az erdei ökoszisztémát egységében kezelő,
annak minden elemét figyelembe vevő erdőgazdálkodás folyik.
A
meglévő erdők megőrzése mellett az Agrárminisztérium kiemelt célja a
fával borított területek arányának növelése. "Nemcsak az erdőtelepítések
területén sikerült növekvő trendet elindítanunk, hanem a települések
számára is fontos lehetőséget kínálunk. A Településfásítási Program első
ütemében 12 ezer, a most indult második ütemben további 24 ezer sorfát
biztosítunk a 10 ezer fő alatti települések részére" - fogalmazott
Szentpéteri Sándor. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési
Hálózat támogatásával futó programban így mintegy 1500 település
zöldülhet ki az országban.
A Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti
Napok 2004 nyarán szerveződött első alkalommal. A program létrehozója
és azóta is főszervezője Szabó Lajos, a Muzsikál az Erdő Alapítvány
elnöke. A rendezvénysorozat a kezdeti 3-4 napos eseményből nőtte ki
magát a Mátrában 9 napos 9 helyszínen zajló eseményfolyammá. 2013-ban
elindult az ország más régióiban szervezett rendezvények sora is,
2016-tól pedig határon túli rendezvénynapokat is szerveznek.
A
Muzsikál az erdő rendezvénysorozat fő célja az erdő és a zene, a
művészet erejével a fenntarthatóságra nevelés, a helyi közösségek
megerősítése, a helyi értékek, a fenntartható gazdálkodás felkarolása, a
helyi termékek fogyasztása, a Kárpát-medencei hagyományok megőrzése, az
erdők növény- és állatvilágának megismertetése.
Idén az
eseménysorozat 18. évadát rendezik meg. A július 3. és 11. között zajló
Mátrai Művészeti Napokon az erdei séták mellett klasszikus és népzenei
erdei koncerteket, sporteseményeket, kézműves gyermekprogramokat
tartanak. A helyszíneken helyi termelőknek is bemutatkozási lehetőséget
biztosítanak.
A rendezvény részletes programja a https://muzsikalazerdo.hu oldalon olvasható. (F:mti)
2021. június 5., szombat
Környezetvédelmi céljaink megvalósítása
A kormány megkülönböztetett figyelmet fordít természeti értékeink és környezetünk megóvására, ezért az elmúlt években jelentős lépéseket tudtunk tenni a környezetvédelmi céljaink megvalósítása terén, beleértve a levegőminőség-védelmi intézkedéseket, a környezeti kármentesítést, a mezőgazdaságban keletkező fóliahulladék problémájának megoldását, az állami erdők hulladékmentesítését vagy akár a környezeti nevelést segítő programokat - hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Világnap alkalmából a tárca szombati közleményében.
Az
Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a
környezetvédelem világnapjává. Az idei Környezetvédelmi Világnapon az
ENSZ meghirdeti az Ökoszisztémák Helyreállításának Évtizedét - írták.
Az
agrárminiszter a világnap kapcsán a kormányzati intézkedéseket
ismertetve kiemelte, hogy a környezetvédelmi fejlesztések sorában nagy
hangsúlyt fordítottunk a hulladékgazdálkodás egy speciális területére. A
kormány támogatásának köszönhetően a jövőben mintegy 280 millió
forintból kiépül a mezőgazdasági termelőknél képződő fóliahulladék
szakszerű gyűjtési rendszere. Hozzátette, mindez azért is jelentős, mert
Magyarországon évente 10 ezer tonna mennyiségben képződik mezőgazdasági
fóliahulladék, amelyre az új begyűjtő rendszer könnyű, hatékonyabb,
olcsóbb és a körforgásos gazdaság elvárásainak megfelelő,
környezetbarátabb megoldást kínál a gazdáknak az agrofóliától való
megszabaduláshoz. Nagy István jelezte, hogy még ebben az esztendőben
körülbelül 100 konténert helyeznek ki különböző vidéki helyszíneken.
Továbbá, a közeljövőben az egész országot lefedő
fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek majd, amelyek egy magyar
szabadalmat használva költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a
fóliahulladékból új termékeket gyártani: így például műanyag
rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, gyeprácsokat - áll a
közleményben.
Az Agrárminisztérium aktív szereplője a természeti
környezet megóvását segítő programoknak: így például az állami
erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban mintegy 6000 köbméter kommunális
hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a "Tisztítsuk
meg az országot!" program keretében. A kezdeményezésnek köszönhetően a
nemzeti park igazgatóságok összesen 5258 köbméter hulladéktól
tisztították meg a sűrűn látogatott turistautakat, tanösvényeket,
valamint kiemelt természetvédelmi jelentőségű területeket, fokozottan
védett fajok élőhelyeit a tavalyi évben - ismertették.
A
tárcavezető elmondta, hogy a levegő tisztaságának megóvása érdekében
2020-ban elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program is,
amely meghatározza az elkövetkezendő időszak levegőminőségének
javulását. A kormány célja ugyanis, hogy a program végrehajtásának
időszaka alatt 50 százalékkal csökkenjenek a lakosság környezeti és
egészségi kockázatai. Az elmúlt időszakban új mobil mérőállomásokkal,
mérő- és laborműszerekkel bővült az Országos Légszennyezettségi
Mérőhálózat, és megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai
zajtérképei, illetve intézkedési tervei is.
Az agrárminiszter
kitért arra is, hogy az egymásra épülő fejlesztések mellett kiemelt
figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, a természeti értékek
bemutatására és a szemléletformálásra, hogy védendő értékeinket minél
többen megismerjék. Ezért az Agrárminisztérium számos programmal segíti
az oktatási intézményeket is. Jelenleg évente 200 ezer gyermek vesz
részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai
létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon.
Nagy
István a közleményben hangsúlyozta, 1093 ökoiskola működik
Magyarországon, vagyis a diákok mintegy harmada ökoiskolában tanulhat.
Szintén nagyon népszerű a magyarországi Zöld Óvodák Hálózata is,
amelynek már több mint 1000 intézmény a tagja, így minden negyedik
óvodás Zöld Óvodába járhat. A járvány utáni enyhítések keretében
újranyitottak az erdőgazdaságok erdei iskolái, ahol évente mintegy
százezer gyermek sajátíthatja el a fenntartható gazdálkodással
kapcsolatos ismereteket. Június közepén az ország 9 térségében indulnak
az Erdei Vándortáborok is, amelyek keretében több ezer iskolás kerül
közvetlen kapcsolatba a természettel.
A tárcavezető arra
emlékeztetett, hogy 2019-ben indult útjára az Országos
Iskolakert-fejlesztési Program, amelynek keretében eddig 167 intézmény
mintegy 20 000 diákjának figyelmét hívhattuk fel környezetünk
megóvásának fontosságára. Az Iskolakert-fejlesztési program a tavalyi
esztendőben 74 millió forintra emelt kerettel folytatódott, és már
óvodakertekre is kiterjedt a felhívás. Kifejtette, a környezeti nevelési
programok között fontos szerepet tölt be a "BISEL - Gumicsizmás
Természetvédelem" elnevezésű verseny is, melynek az idei tanévre szóló
felhívását ma, a Környezetvédelmi Világnapon hirdetjük meg - áll a
közleményben. (F:mti)
2020. november 29., vasárnap
Agrárdigitalizáció...
2020. július 30., csütörtök
EU Natura 2000
2020. június 10., szerda
INPUT program
További információ: inputprogram.com















