Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ökoszisztéma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ökoszisztéma. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 16., csütörtök

Erdő...

 A legnagyobb faállomány  Dél-Amerika, Közép-Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi erdőiben mérték. Ezek a régiók együttesen a Föld összes fájának több mint 40 százalékát tartalmazzák, nagyrészt azért, mert a trópusi erdők hatalmas területeket borítanak be, annak ellenére, hogy valamivel alacsonyabb a faállomány-sűrűségük, mint a fentebb említett északi területeken. Csak az amazonasi esőerdő több százmilliárd fát tartalmaz, így a bolygó egyik leggazdagabb erdei ökoszisztémájáról van szó.

2025. február 9., vasárnap

Halgazdaságok...

A halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint és a következő hetekben további döntések várhatók - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra, amelyre összesen 90 pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A minisztérium közölte, a támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre.

Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja - zárul a közlemény.

mti

2023. november 25., szombat

Erdővédelem...

Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

    A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb "szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
    Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
    Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
    2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna  szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
    Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
    A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon - Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
    Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:  az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
    A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
    A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig - jegyzik meg az elemzésben.
    Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség - írták.
    Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul - figyelmeztettek.(F:MTI)

2023. november 11., szombat

Hulló falevél...

A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.

https://humusz.hu/hirek/kukaba-gyurt-oszi-lombok-bezsakolt-elovilag/31103

2023. október 23., hétfő

Jövő ?!

  • 75%-át a szárazföldi területeknek, és 66%-át a tengereknek és óceánoknak, alapvetően átalakította az emberi tevékenység.
  • 47%-kal csökkentek az ökoszisztémák kiterjedését és állapotát jelző globális mutatók a becsült természetes alapvonalhoz képest, és évtizedenként további 4%-ot meghaladó csökkenés várható.
  • 28%-ra zsugorodott az őslakos népek tulajdonában lévő, vagy általuk kezelt területek mérete, beleértve ebbe a védett természeti területek 40%-át, valamint a 37%-át az összes fennmaradó, kevés emberi beavatkozással terhelt területeknek.
  • 60 milliárd tonna megújuló és nem megújuló erőforrást nyerünk ki évente a természetből. Ez a 1980-as értékhez képest 100%-os növekedést jelent.
  • 15%-kal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás a 1980 óta.
  • 85%-a eltűnt a vizes élőhelyeknek 1700 és 2000 között. A fogyatkozásuk üteme jelenleg 3-szor gyorsabb, mint ahogyan az erdők fogyatkoznak.

 https://sites.greenpeace.hu/ipbes-jelentes-osszefoglalo/

2023. július 14., péntek

Civil szervezeti pályázatok

Az Agrárminisztérium (AM) 40 millió forint értékben támogatja a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött, közhasznú társadalmi szervezeteket - közölte az AM pénteken az MTI-vel.

    A pályázat célja ezen szervezetek szakmai munkájának támogatása, közreműködésének biztosítása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben meghatározott célkitűzésekhez illeszkedő, illetve bizonyos állami feladatok átvállalásából adódó szakmai programok eredményes megvalósításában.
    A támogatható tevékenységek és megvalósítható célok között szerepel a természeti erőforrások és értékek, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az életközösségek működőképességének megőrzése, illetve a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása - írták.
    A 2023. évi pályázati felhívásra 76 szervezet nyújtotta be pályázati dokumentációját, amelyből 52 darab felelt meg a formai értékelés szempontjainak. A tartalmi értékelésre befogadott pályázatok közül 23 civil szervezet részesül támogatásban, akik az általuk kidolgozott és benyújtott projektek megvalósításával járulnak hozzá a pályázati felhívásban rögzített természetvédelmi célok eléréséhez. A pályázati döntés az AM honlapján érhető el - olvasható a közleményben. (f:mti)

2022. december 5., hétfő

Talaj Világnap

Nagyításhoz kattintson a képre

12.5  Talaj Világnap. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre.

2022. október 11., kedd

Erdőtüzek Európában

Nagyításhoz kattintson a képre

Az erdőtüzek levegő- , víz- és talajszennyezést okoznak . Idővel történő ismétlésük, különösen aszály esetén, veszélyeztetheti az erdei ökoszisztéma jövőjét. A tűzvészek a globális felmelegedés okai és következményei is .

2022. szeptember 3., szombat

Földhasználat

Nagyításhoz kattintson a képre
A földhasználat és a gazdálkodási gyakorlatok jelentős hatással vannak a természeti erőforrásokra, például a vízre , a talajra , a növény- és állatvilágra . A földhasználatra vonatkozó információk felhasználhatók a természeti erőforrások, például a sótartalom és a vízminőség kezelésére szolgáló megoldások kidolgozására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete jelentése szerint a talajpusztulás súlyosbodik, ha a tervezés hiányos vagy rosszul kivitelezett, amikor a jogszabályi vagy pénzügyi ösztönzők rossz döntésekhez vezetnek a térségben. földforrások - például rövid távú termelés céljából. Az eredmény gyakran a helyi lakosság nagy részének nyomorúsága és a hasznos ökoszisztémák pusztulása volt . Az ilyen rövidlátó megközelítéseket a földforrások integrált tervezésével és kezelésével kell felváltani, ahol a helyi felhasználó áll a figyelem középpontjában. Ez biztosítja a talaj hosszú távú minőségét az emberi szükségletek kielégítésére, a földhasználattal kapcsolatos társadalmi konfliktusok megelőzését vagy megoldását, valamint a biológiai sokféleségű ökoszisztémák megőrzését .

2022. március 18., péntek

Beporzók tárlata...

Európa legnagyobb, méhekről és egyéb beporzókról szóló tárlata nyílik meg március végén a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTTM); a tárlat interaktívan, rovarperspektívából fogja bemutatni a beporzók munkáját.

    Az MTTM a Tehetsz méh többet! program alapítóival együttműködve hívja fel a figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan következményeire, hogy jó példát mutasson a velük való együttélésre - közölték az MTI-vel csütörtökön a szervezők.
    A kiállítás elsősorban az iskolás korosztályt célozza meg: a fiatalok akár biológia óra keretében ellátogatva ismerkedhetnek meg a méhek és más beporzók munkájával és a mézfogyasztás jótékony hatásaival.
    A szervezők tájékoztatása szerint a mintegy 200 négyzetméteres kiállítási területet a Tehetsz méh többet! program szakmai csapata rendezi be a múzeum támogatásával, a világ vezető filmes látványtervezőinek segítségével.
    "Olyan tárlat létrehozását tűztük célul, amely a legmodernebb vizuális eszközök segítségével a mai tizenéves korosztály érdeklődését is fel tudja kelteni a téma iránt. Ezért a koncepcióról és a látványvilágról szakmai egyeztetéseket folytattunk a kanadai Ontario Science Centre-rel, amely külföldön élen jár a tudományos ismeretterjesztésben" - idézi a közlemény Bernert Zsoltot, a MTTM főigazgatóját.
    A kiállítás felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek és más beporzók pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, egyes számítások szerint évente több mint 200 milliárd dollárra tehető munkájuk értéke.
    "Világszinten drasztikusan csökkent a méhek száma az elmúlt húsz évben, jó példa erre az Egyesült Államok, ahol a gazdák egy év alatt összesen 2 milliárd dollárt fizettek ki a méhészeknek, hogy átmenetileg méheket telepítsenek a földjükre. Magyarországon szerencsére nem ilyen rossz a helyzet, az elmúlt tíz évben kiugróan nem csökkent, de nem is nőtt a méhállomány. A mezőgazdasági és ökoterületek beporzása azonban egyre inkább a méhészektől függ" - mondja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
    Nem szabad megfeledkezni a többi beporzóról sem - emlékeztet a szakember -, ugyanis rengeteg olyan növény van, amelyet a mézelő méhek nem tudnak beporozni. Világszerte húszezer beporzó faj él, a számuk folyamatosan csökken, de a mézelő méhekkel ellentétben őket nem lehet szaporítani, és idővel ki fognak halni.
    "Sokan még nem hiszik el, de ennek beláthatatlan következményei lesznek, ugyanis a Földön található összes növény kétharmada igényli a rovarok munkáját" - idézi a közlemény Bross Pétert. (F:MTI)

2022. március 11., péntek

Digitális Nap

A digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen.

A rendezvény időpontja: 2022. március 18. 9:30 - 16:30

A rendezvény helyszíne: Komárom, Selye János Egyetem

 

2021. december 22., szerda

Erdőgazdálkodás...


Nagyításhoz kattintson a képre

Földünkön 4,06 milliárd hektár erdő található, ami 0,52 hektár erdőt jelentene fejenként. Mindent egybevetve – az erdőírtást és -telepítést is – világszerte 4,7 millió hektár erdő tűnt el 2010 óta. A szárazföldi területek közel harmadát borítja erdő, ami alapanyagot, munkát, pihenést és megnyugvást, továbbá létbiztonságot jelent emberek millióinak.

A 15-ös számú Fenntartható Fejlődési Cél a szárazföldi ökoszisztémák megóvására, helyreállítására és fenntartható kezelésére szólít fel a „földi élet” támogatásért. Az erdei erőforrások jelentés révén a FAO fontos mérőszámokkal és információval szolgál ezen globális célkitűzés felügyelete alá eső területeiről és a fenntartható erdőgazdálkodás terjedéséről. Napjainkban 2,05 milliárd hektár erdőre (a teljes terület több mint fele) vonatkozik gazdálkodási terv.

Az erdész szakma legfontosabb alapelve a fenntarthatóság. Háromszáz évvel ezelőtt, a szakma kialakulásakor, e fogalom alatt elsősorban a gazdasági fenntarthatóságot értették, mára azonban az erdő védelmi, ökológiai és turisztikai funkcióinak fenntarthatósága is legalább annyira fontossá vált, mint az adott erdőterületről kitermelhető faanyag állandósága.

Magyarországon az erdőgazdálkodás legelterjedtebb változata az ún. vágásos üzemmód, aminek velejárója a mindannyiunk által jól ismert vágásterület. A vágásterületről az idős erdő fáit mind kitermelték, esetleg néhány hagyásfa-csoport meghagyásával. Ha a fák kitermelése egy lépésben történik, tarvágásról beszélünk, ha több éves visszatérésekkel két-három lépésben, akkor fokozatos felújító vágásról.

Távlati célkitűzések közt szerepel, az erdőterület 25%-ra növelése. Ebbe a tevékenységbe alapvetően az erdő folyamatos növekedése által megtermelt famennyiség kitermelése, használata tartozik. A fahasználaton túl az erdőgazdálkodás egyéb mellékhasznot is szolgáltat, mely szintén az erdőgazdálkodás témakörében jelenik meg. Ezt szaknyelven erdei mellékterméknek, a velük kapcsolatos tevékenységet pedig erdei mellékhasználatnak nevezik. Az erdei mellékhaszonvételek közt említhető a gomba, moha, díszítőanyag, gyanta, erdei gyümölcs, gubacs, agancs, gyógynövény gyűjtése, méztermelés, fűz- és nádtermelés.

2021. december 2., csütörtök

Okoserdő technológia

Együttműködési megállapodást kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp Kft. az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésére a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére - közölte az egyetem az MTI-vel szerdán.

    A tájékoztatás szerint a Soproni Egyetem által létrehozott "Okoserdő" technológia a digitalizáció eszközeivel támogatja az erdők felkészítését a klímaváltozásra: az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi sokkal pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.
     Az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft.-vel kötött stratégiai megállapodással olyan hálózati lefedettség és eszközpark válik elérhetővé, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén lévő leárnyékolt, eldugottabb völgyszakaszokból is biztonságosan érkezhet információ. A megállapodás szerint az Albacomp a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával együttműködve, az egyetem szakmai követelményrendszere alapján okosszenzorokat fejleszt és gyárt erdők monitorozásához, a Tanulmányi Erdőgazdaság által biztosított erdőterületen gyűjtött adatokból épített adatbázist pedig a Soproni Egyetem rendelkezésére bocsátja elemzésre, kiértékelésre - írták.
    A megállapodást az egyetem nevében Fábián Attila rektor, az Albacomp részéről Minárovits Márton ügyvezető, valamint Sándor Gyula a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója írta alá.(F:mti)

2021. július 4., vasárnap

Az erdők szerepe

Az erdők kiemelt szerepet töltenek be a társadalom testi és lelki egészségének megőrzésében, miközben kezelésük, az erdőkkel való szabályozott gazdálkodás megvalósítható modellt jelent a fenntartható gazdaság számára - hangsúlyozta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár szombaton Szurdokpüspökiben, a Muzsikál az erdő eseménysorozat részeként rendezett Mátrai Művészeti Napokon.

    Emlékeztett arra, hogy a mátrai falvakból olyan kezdeményezés nőtt ki az elmúlt két évtizedben, ami a járvány utáni helyzetben aktuálisabb, mint valaha, hiszen egészségünk megőrzése mellett az ember és a természet közötti harmónia fontosságát hirdeti.
    A helyettes államtitkár szerint akik rendszeres vendégei a rendezvénynek, akik meghallják a zenét az erdőben, azok számára nyilvánvaló, hogy az erdei ökoszisztéma puszta létezésének jó hatása van mentális állapotunkra.
    A járványidőszakban az erdők biztonságosan látogathatók maradtak, tömegek kerestek kikapcsolódást a kirándulóhelyeken, az erdők látogatottsága országosan 25-30 százalékkal növekedett. Egyre többen döbbentek rá, hogy az egészséges élethez hozzátartozik a szabadban eltöltött idő - jegyezte meg Szentpéteri Sándor.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy az Agrárminisztérium éppen ezért kiemelten támogatja azokat az ökoturisztikai fejlesztéseket, amelyek az ország minden szegletében, bárki számára elérhetően egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak az erdőkben. Csak az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben 50 új erdei szálláshelyet és erdei iskolát létesítettek, több mint 100-at pedig jelentős mértékben korszerűsítettek, felújítottak.
    A helyettes államtitkár rámutatott arra: az erdei iskolákban folyó oktatás egyik fontos célkitűzése, hogy az évente résztvevő mintegy 100 ezer gyermek számára bemutassa az erdők kezelésének fenntarthatósági vonatkozásait. Ebből a gondolatkörből táplálkoznak a Muzsikál az erdő szakmai ismeretterjesztő programjai is és ennek meg is van a stabil alapja, hiszen Magyarországon az erdei ökoszisztémát egységében kezelő, annak minden elemét figyelembe vevő erdőgazdálkodás folyik.
    A meglévő erdők megőrzése mellett az Agrárminisztérium kiemelt célja a fával borított területek arányának növelése. "Nemcsak az erdőtelepítések területén sikerült növekvő trendet elindítanunk, hanem a települések számára is fontos lehetőséget kínálunk. A Településfásítási Program első ütemében 12 ezer, a most indult második ütemben további 24 ezer sorfát biztosítunk a 10 ezer fő alatti települések részére" - fogalmazott Szentpéteri Sándor. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat támogatásával futó programban így mintegy 1500 település zöldülhet ki az országban.
    A Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok 2004 nyarán szerveződött első alkalommal. A program létrehozója és azóta is főszervezője Szabó Lajos, a Muzsikál az Erdő Alapítvány elnöke. A rendezvénysorozat a kezdeti 3-4 napos eseményből nőtte ki magát a Mátrában 9 napos 9 helyszínen zajló eseményfolyammá. 2013-ban elindult az ország más régióiban szervezett rendezvények sora is, 2016-tól pedig határon túli rendezvénynapokat is szerveznek.
    A Muzsikál az erdő rendezvénysorozat fő célja az erdő és a zene, a művészet erejével a fenntarthatóságra nevelés, a helyi közösségek megerősítése, a helyi értékek, a fenntartható gazdálkodás felkarolása, a helyi termékek fogyasztása, a Kárpát-medencei hagyományok megőrzése, az erdők növény- és állatvilágának megismertetése.
    Idén az eseménysorozat 18. évadát rendezik meg. A július 3. és 11. között zajló Mátrai Művészeti Napokon az erdei séták mellett klasszikus és népzenei erdei koncerteket, sporteseményeket, kézműves gyermekprogramokat tartanak. A helyszíneken helyi termelőknek is bemutatkozási lehetőséget biztosítanak.
    A rendezvény részletes programja a https://muzsikalazerdo.hu oldalon olvasható. (F:mti)

2021. június 5., szombat

Környezetvédelmi céljaink megvalósítása

A kormány megkülönböztetett figyelmet fordít természeti értékeink és környezetünk megóvására, ezért az elmúlt években jelentős lépéseket tudtunk tenni a környezetvédelmi céljaink megvalósítása terén, beleértve a levegőminőség-védelmi intézkedéseket, a környezeti kármentesítést, a mezőgazdaságban keletkező fóliahulladék problémájának megoldását, az állami erdők hulladékmentesítését vagy akár a környezeti nevelést segítő programokat - hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Világnap alkalmából a tárca szombati közleményében.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává. Az idei Környezetvédelmi Világnapon az ENSZ meghirdeti az Ökoszisztémák Helyreállításának Évtizedét - írták.
 Az agrárminiszter a világnap kapcsán a kormányzati intézkedéseket ismertetve kiemelte, hogy a környezetvédelmi fejlesztések sorában nagy hangsúlyt fordítottunk a hulladékgazdálkodás egy speciális területére. A kormány támogatásának köszönhetően a jövőben mintegy 280 millió forintból kiépül a mezőgazdasági termelőknél képződő fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszere. Hozzátette, mindez azért is jelentős, mert Magyarországon évente 10 ezer tonna mennyiségben képződik mezőgazdasági fóliahulladék, amelyre az új begyűjtő rendszer könnyű, hatékonyabb, olcsóbb és a körforgásos gazdaság elvárásainak megfelelő, környezetbarátabb megoldást kínál a gazdáknak az agrofóliától való megszabaduláshoz. Nagy István jelezte, hogy még ebben az esztendőben körülbelül 100 konténert helyeznek ki különböző vidéki helyszíneken. Továbbá, a közeljövőben az egész országot lefedő fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek majd, amelyek egy magyar szabadalmat használva költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a fóliahulladékból új termékeket gyártani: így például műanyag rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, gyeprácsokat - áll a közleményben.
 Az Agrárminisztérium aktív szereplője a természeti környezet megóvását segítő programoknak: így például az állami erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban mintegy 6000 köbméter kommunális hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a "Tisztítsuk meg az országot!" program keretében. A kezdeményezésnek köszönhetően a nemzeti park igazgatóságok összesen 5258 köbméter hulladéktól tisztították meg a sűrűn látogatott turistautakat, tanösvényeket, valamint kiemelt természetvédelmi jelentőségű területeket, fokozottan védett fajok élőhelyeit a tavalyi évben - ismertették.
 A tárcavezető elmondta, hogy a levegő tisztaságának megóvása érdekében 2020-ban elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program is, amely meghatározza az elkövetkezendő időszak levegőminőségének javulását. A kormány célja ugyanis, hogy a program végrehajtásának időszaka alatt 50 százalékkal csökkenjenek a lakosság környezeti és egészségi kockázatai. Az elmúlt időszakban új mobil mérőállomásokkal, mérő- és laborműszerekkel bővült az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, és megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképei, illetve intézkedési tervei is.
 Az agrárminiszter kitért arra is, hogy az egymásra épülő fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, a természeti értékek bemutatására és a szemléletformálásra, hogy védendő értékeinket minél többen megismerjék. Ezért az Agrárminisztérium számos programmal segíti az oktatási intézményeket is. Jelenleg évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon.
 Nagy István a közleményben hangsúlyozta, 1093 ökoiskola működik Magyarországon, vagyis a diákok mintegy harmada ökoiskolában tanulhat. Szintén nagyon népszerű a magyarországi Zöld Óvodák Hálózata is, amelynek már több mint 1000 intézmény a tagja, így minden negyedik óvodás Zöld Óvodába járhat. A járvány utáni enyhítések keretében újranyitottak az erdőgazdaságok erdei iskolái, ahol évente mintegy százezer gyermek sajátíthatja el a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos ismereteket. Június közepén az ország 9 térségében indulnak az Erdei Vándortáborok is, amelyek keretében több ezer iskolás kerül közvetlen kapcsolatba a természettel.
 A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 2019-ben indult útjára az Országos Iskolakert-fejlesztési Program, amelynek keretében eddig 167 intézmény mintegy 20 000 diákjának figyelmét hívhattuk fel környezetünk megóvásának fontosságára. Az Iskolakert-fejlesztési program a tavalyi esztendőben 74 millió forintra emelt kerettel folytatódott, és már óvodakertekre is kiterjedt a felhívás. Kifejtette, a környezeti nevelési programok között fontos szerepet tölt be a "BISEL - Gumicsizmás Természetvédelem" elnevezésű verseny is, melynek az idei tanévre szóló felhívását ma, a Környezetvédelmi Világnapon hirdetjük meg - áll a közleményben. (F:mti)

2020. november 29., vasárnap

Agrárdigitalizáció...

A precíziós gazdálkodás nem csak a növénytermesztésben van jelen, a kertészeti-, szőlészeti-, gyümölcs- és állattenyésztési ágazatokban is megjelennek adatalapú fejlesztések. A Föld népessége 2050-re várhatóan túllépi a 9 milliárd főt, ami a jelenlegi fogyasztási szokások mellett az eddigieknél is nagyobb terhet ró majd bolygónk ökoszisztémájára. Az édesvíz szerepe a következő évtizedekben gazdaságilag is felértékelődik, ahogy a minél hatékonyabb öntözési rendszerek kialakítására tett törekvések is. A digitális megoldások az eddiginél pontosabb képet nyújtanak környezetünkről, arra gyakorolt hatásunkról, és segítenek racionális gazdálkodási gyakorlatok kialakításában. A jövő gazdasága és mezőgazdasága információra épül, és a precíziósnak, digitálisnak vagy okosnak hívott mezőgazdaság jelentéséhez a jövedelmezőség javításán kívül az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság is hozzátartozik.

2020. július 30., csütörtök

EU Natura 2000

Nagyításhoz kattintson a képre
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa természetes élőhelyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint jó állapotban való megőrzöttségét.

2020. június 10., szerda

INPUT program

Az INPUT program célja, hogy díjmentesen igénybe vehető rendezvényekkel, képzésekkel, mentorálással és nemzetközi utazásokkal segítsen Titeket megismerkedni a startupok és innovációk világával, ezzel elősegítse a hazai startup ökoszisztémák fejlődését és ösztönözze az innovatív vállalkozások létrejöttét, majd külpiacra jutását.
További információ: inputprogram.com