Mintavétel...

 

A mintavétel mélysége 0-30 cm. Az úgynevezett átlagminta (ezt szállítjuk be a laborba) akkor lehet reprezentatív, ha azt úgy állítjuk elő, hogy a tábla homogén részeiből 5 hektáronként 25-30 részmintát veszünk, melyeket egyesítünk. Az átlagminta tömege maximum 1-1,5 kg. A homogén táblarészek kijelölésére több lehetőségünk is van. Használhatunk különböző vegetációs indexek alapján készített térképeket (pl.: NDVI), melyek drónos vagy műholdas felvételek alapján készülnek, de a hozamtérképek is nagyban hozzájárulhatnak a táblánkon belüli „talajfoltok” lehatároláshoz. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a korábbi talajvizsgálati eredmények, a szabad szemmel látható talajfoltok, talajtérképek (kartogramok, térképmásolatok), vagy a tenyészidőszak alatti növénymegfigyelések segíthetnek az egységesnek számító területrészek lehatárolásában. Ezek után a mintavételi területeket (menedzsment zónákat) M=1:10 000 (vagy más alkalmas) méretarányú topográfiai térkép alapján célszerű kijelölni, ennek hiányában természetesen használhatók a MePAR blokktérképek, földhivatali térképmásolatok is. A mintavételi területeket (zónákat, egységeket) és a minták azonosító jelét az alkalmazott térképen kell rögzíteni (le kell határolni az egy mintához tartozó területrészeket). Természetesen a térképen fel kell tüntetni a táblák határait, jeleit és területét is. A fentiek hiányában nem lesznek visszakereshetők a mintavételi területek. Az adott átlagminta képzésére szolgáló részmintákat a terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban (1. ábra) ajánlatos megvenni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20 ponton kell azonos tömegű részmintát venni.(F:AgrárUnió)

Talaj Világnap...

 

12.5  Talaj Világnap Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre

Talajtipusok...

 

Amit a talaj el tud mondani a borról…

A talaj fontosságára való figyelemfelhívás keretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Magyar Talajtani Társasággal (MTT) együttműködve programsorozatot indít, melynek során Magyarország 22 borvidékén, egy-egy borászat közreműködésével, azok egy kiválasztott szőlőültetvényében, egy feltárt talajszelvény bemutatásán keresztül szakemberek mesélnek a dűlő talajáról és földrajzi környezetéről. Az idei évben 11 borvidék ad helyszínt a programnak, amely 2025-ben újabb 11 borászat bevonásával folytatódik.

Az idén induló programsorozat fókuszában a talaj és annak összetett hatása áll. A talaj összetételének, szerkezetének és tápanyag szolgáltató képességének megismerése a borvidékek szőlészeinek és borászainak nemcsak hasznos információt jelent, hanem iránymutatásul szolgálhat az eredményes gazdálkodáshoz. A talaj sokféleségének és sokszínűségének megismerése csak az első, de nagyon fontos lépcsőfoka ennek a törekvésnek.

A talaj adottságai teszik egyedivé, de közben beazonosíthatóvá a bort és adnak lehetőséget a borászoknak saját egyéni stílusuk kifejezésére.

További célkitűzése a programnak, hogy felhívják a szakma és a társadalom a figyelmét a hazai termőtalajok fontosságára és állapotára. A legfrissebb uniós statisztika szerint a kontinens talajainak 60-70%-a beteg, állapota, termőképessége (tehát alapvető funkciója) romlik, ami nemcsak az élelmiszerbiztonságot, hanem a természeti környezet fennmaradását is veszélyezteti. Amíg ez nem tudatosodik a társadalom minden szintjén (és nemcsak a mezőgazdaságban), addig a szakmai szervezetek nem tudnak hatékonyan fellépni a talajok védelme érdekében.

A kampánynap időpontja 2024. szeptember 28. 10:00 óra.

További részletek és a helyszínek a HNT által kiadott közleményben olvashatók.

Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Földhasználat

Nagyításhoz kattintson a képre

A földhasználat és a gazdálkodási gyakorlatok jelentős hatással vannak a természeti erőforrásokra, például a vízre , a talajra , a növény- és állatvilágra . A földhasználatra vonatkozó információk felhasználhatók a természeti erőforrások, például a sótartalom és a vízminőség kezelésére szolgáló megoldások kidolgozására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete jelentése szerint a talajpusztulás súlyosbodik, ha a tervezés hiányos vagy rosszul kivitelezett, amikor a jogszabályi vagy pénzügyi ösztönzők rossz döntésekhez vezetnek a térségben. földforrások - például rövid távú termelés céljából. Az eredmény gyakran a helyi lakosság nagy részének nyomorúsága és a hasznos ökoszisztémák pusztulása volt . Az ilyen rövidlátó megközelítéseket a földforrások integrált tervezésével és kezelésével kell felváltani, ahol a helyi felhasználó áll a figyelem középpontjában. Ez biztosítja a talaj hosszú távú minőségét az emberi szükségletek kielégítésére, a földhasználattal kapcsolatos társadalmi konfliktusok megelőzését vagy megoldását, valamint a biológiai sokféleségű ökoszisztémák megőrzését .

Talajvédelem...

Egyre gyorsabban pusztítjuk a talajt, holott mind több és több termőföldre volna szükség. A Föld népessége folyamatosan növekszik, ezáltal egyre több élelmiszerre van igény. Immár több mint hétmilliárdan fogyasztjuk a Föld alig egytizedén termesztett élelmiszernövényeket. Bolygónk felületének alig 3 százalékát borítja igazán termékeny humusz. Ha romlásnak indul a talaj, a dúsan termő vidék is hamar pusztasággá válhat.

Talajmegújító gazdálkodás

A talajmegújító gazdálkodás a talajegészség 5 alapelvére épül, azaz a minél kevesebb talajbolygatásra, az állandó talajtakarásra, a változatos vetésforgóra, az egész évben jelenlévő élő gyökerekre és az állatállomány integrációjára. Ezek közül a talajművelés csökkentése és a takarónövények alkalmazása okozza sokszor a legtöbb fejtörést. https://talajreform.hu/ajanlat/

Szántóföldi szakmai nap 2020

2020. június 17-18. Online konferencia
PROGRAMTERVEZET
Talajművelés és talajminőség (2020. június 17. 13:00-14:30)
Moderátor: Dr. Drexler Dóra, ÖMKi
13.00-13.05 Köszöntés, bevezetés
13.05-13.25 Talajművelés és talajminőség: alkalmazkodás és előrelépés – Dr. Birkás Márta, Szent István
Egyetem
Gazdálkodói tapasztalatok, kerekasztal beszélgetés
13.30-13.40 Minimum tillage a gyakorlatban a Dél-Alföldön - Szabó Csaba, Kukutyin műhely Ferencszállás
13.40-13.50 Forgatás nélküli talajművelés a homokhátságon - Gál László, Gál-Tanya Bugac Bugac
13.50-14.00 Talajművelés forgatással és anélkül Észak-Békésben - Földi Mihály, ÖMKi
Honnan meríthetek még gyakorlati információkat?
14.10-14.20 Tudásbázis a talajegészség megőrzéséért, a Best4Soil projekt gyakorlati eredményei,
Dr. Berényi Üveges Judit, ÖMKi
14.20-14:30 Hozzászólások, kérdések és válaszok, zárszó
Ökológiai fajtatesztek - gazda, molnár, pék szemszögből (2020. június 18. 13:00-14:30)
Moderátor: Fehér Judit, ÖMKi
13.00-13.10 Köszöntés, első videó bejátszás: Ökológiai őszi búza és ősgabona fajtatesztek Zselízben, a
Biocentrum Ökogazdaságban.
A videót élőben kiegészíti Palík László, Biocentrum Ökogazdaság, Zselíz
13.10-13.25 Ökológiai on-farm búza fajtatesztek legújabb eredményei, tervek a hálózat bővítésére – Földi
Mihály, ÖMKi
13.35-13.45 Második videó bejátszás: Helyi búzafajták használata, feldolgozása az Eleven Portán.
A videót élőben kiegészíti Rácz Sándor, Eleven Porta, Izsák
13.45-14.00 Tönke és alakor, mint vetésforgó diverzifikáló lehetőségek, kitekintés az EPO durumra,
Bencze Szilvia, ÖMKi
14.10-14.20 Harmadik videó bejátszás: Kenyérsütés ősgabonákból a Jenői Pékségben, Budajenőn.
A videót élőben kiegészíti Ormós Gabriella, Jenői Pékség, Budajenő
14.20-14.30: Hozzászólások, kérdések és válaszok, zárszó

Szántóföldi szakmai nap 2020 - Kincsünk a termőföld – Talajművelés és talajminőség - június 17.

0 Ft + ÁFA / jegy

jegy

(még 95 jegy elérhető)

Kosárba teszem

Kosár megnyitása

Könyvajánló...

Szabó István Mihály: Az általános talajtan biológiai alapjai
A talajtan tudományának elsődleges feladata a sokrétűen összetett és spontán módon koordinált fizikokémiai, biokémiai és biológiai talajanyagcsere molekuláris szintű feltárása és bemutatása. E talajanyagcsere, a termesztett növények vagy a természetes növénytakaró gyökérrendszereinek anyagcseréjével, számtalan anyag- és energiaáram útvonalain át szorosan egységesülve, a talaj termékenységét határozza meg. A talajtan, megkülönböztetett figyelemmel, éppen ezt a talaj– növény kometabolizmust kutatja. Szabó István Mihály immár harmadik kiadásban megjelenő nívódíjas műve a klasszikus talajtani és talajbiológiai diszciplínákat egységükben tárgyalja. Az akadémikus szerző tehát e széles témakör információanyagát egységes tantárggyá egybeépítve, a még lehetséges mértékben tömörítve foglalja egybe. A kötet elsősorban egyetemi tankönyv, de mint szakkönyv a hazai agrárszakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.

Talajvédelem

A mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem feladatai eddig is sok ponton találkoztak, bár e találkozások leginkább közös gondokat, problémás helyzeteket jelentettek.

Ilyen közös megoldandó feladat a felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően végrehajtott jogharmonizáció keretében született meg a Kormány 49/2001. (IV.3.) rendelete a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, mely az Európai Közösségek 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. E rendelet 1. számú melléklete rögzíti a "Jó mezőgazdasági gyakorlat" idevonatkozó szabályait, melyek alapvető célja a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását.

Kiadványunkban összefoglaljuk a jó mezőgazdasági gyakorlat legfontosabb tudnivalóit, részletesebben szólunk a talajok tápanyag-gazdálkodására vonatkozó szempontokról és gyakorlati tápanyag-gazdálkodási tanácsokat is igyekszünk adni. Kifejtjük továbbá a jó mezőgazdasági gyakorlat trágyatárolásra vonatkozó előírásait is. A talajvédelemmel, tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos olyan információkat adunk közre, amelyek segítségével a gazdálkodók könnyebben eleget tudnak tenni a rendeletben leírt jó mezőgazdasági gyakorlat előírásainak, hiszen ezek betartása nitrátérzékeny területeken kötelező, más területeken pedig ajánlott.

Ajánljuk a kiadványt a mezőgazdaság és környezetvédelem területén dolgozó környezetünk sorsáért felelősséget érző szakemberek figyelmébe.

Csatolt dokumentumok: A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat kiadványa (PDF)