
Fékezőben a termőföldpiac: 2025-ben 14 százalékkal kevesebb tranzakció zajlott, és 16,5 százalékkal kisebb terület cserélt gazdát, mint 2024-ben. Az évtizedes áremelkedés üteme alig 1 százalék fölé lassult.

Fékezőben a termőföldpiac: 2025-ben 14 százalékkal kevesebb tranzakció zajlott, és 16,5 százalékkal kisebb terület cserélt gazdát, mint 2024-ben. Az évtizedes áremelkedés üteme alig 1 százalék fölé lassult.

Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között. Továbbra is Közép-Magyarországon (3,616 M Ft /ha) a legdrágább a termőföld, míg Észak-Magyarországon (1,86 M Ft/ha) a legalacsonyabb. A szántók hektáronkénti átlagára az előző évhez hasonlóan kismértékben, 3,4 százalékkal 2,501 millió forintra emelkedett (2023: 2,419 M Ft/ha). A termőföldpiaci kínálatban egyre nagyobb mértékben jelennek meg a kisebb méretű és vegyes minőségű termőföldek, ami jelentős hatással van az átlagárra. (F:Agrárszektor)
Érdemes az alábbi listában tájékozódni, hogy a legjobb lehetőségeket ki tudja használni:
http://hirdetmenyek.magyarorszag.hu/
A kategóriánál válassza azt, hogy „Föld”
A Forrásintézményhez írja be a „Település nevét”, ahol vásárolna
Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven július 1-jétől új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).
Az
új hiteltermék megtartja a korábbi Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO
termék minden előnyös tulajdonságát, így a futamidő továbbra is 10 év és
a hitel a teljes futamidőre ezentúl is rendkívül kedvezményes fix
kamaton, évi 1,5 százalékon vehető igénybe. A fenntarthatóságot, a
technológiaváltást célzó beruházások magasabb támogatásban részesülnek,
esetükben a támogatással csökkentett kamat mindössze évi 0,5 százalék -
ismertette a minisztérium közleménye.
A kamat-, kezelési
költség- és kezességi díjtámogatás igénybe vehető lesz - az ukrán válság
miatt - az Európai Bizottság által bevezetett átmeneti krízistámogatási
jogcímen. Ez tehermentesíti az elsődleges mezőgazdasági tevékenység
támogatására rendelkezésre álló szűkös csekély összegű egyéni támogatási
keretet és az országkeretet. Az új támogatási jogcímre történő áttérés,
az alacsonyabb támogatási keretösszeg miatt a felvehető hitel összege
legfeljebb 400 millió forint - jelezte az AM.
Mezőgazdasági
termeléshez, vagy erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházásnál a hitel
felhasználható: a szántóföldi növénytermesztéshez szükséges erő- és
munkagépek beszerzésére, öntözési beruházások finanszírozására,
tenyészállat beszerzésre, termőföld vásárlásra, mezőgazdasági
termeléssel, vagy erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásokban történő
tulajdonrész vásárlásra, illetve ezen beruházásokhoz kapcsolódó
forgóeszköz finanszírozásra. Ezen kívül a Vidékfejlesztési Programból, a
Stratégiai Tervből, vagy a Strukturális Alapok egyéb operatív
programjából támogatást elnyert beruházások kiegészítő finanszírozására,
továbbá hitelkiváltásra használható - ismertette az Agrárminisztérium. A
hitelhez az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány akár 90
százalékos mértékű kezességvállalása kapcsolódik, mindössze 0,25
százalékos éves díj mellett - tették hozzá.
A hitelterméket
továbbra is a KAVOSZ Zrt. által működtetett regisztráló irodák
forgalmazzák. Részletes információ a regisztráló irodákban és a www.kavosz.hu oldalon áll az érdeklődők rendelkezésére.(F:MTI)
Olyan fenntartható karbongazdálkodási megoldásokra van szükség, amelyek segítik a klímacélok megvalósítását, egyben biztosítják a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését, valamint az élelmezésbiztonságot - közölte az Agrárminisztérium kedden az MTI-vel azt követően, hogy a fenntartható karbongazdálkodásról tanácskoztak az EU agrárminiszterei Strasbourgban.
Magyarország
számos, egymásra épülő beavatkozással kívánja elősegíteni a
szénmegkötést, hangsúlyozta Tarpataki Tamás helyettes államtitkár a
mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján a közlemény szerint.
A
szénmegkötési célkitűzések elérésében fontos a megfelelő
talajmenedzsment és a talajadottságokat figyelembe vevő, művelési
áganként eltérő talajvédelmi intézkedések alkalmazása - írták.
A
helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország a termőföldek védelme
érdekében Talajvédelmi Cselekvési Tervet dolgozott ki, amelynek
elsődleges célja, hogy a termőföld környezeti-, klimatikus- és
talajviszonyaira alapozott, tudatos talajvédő földhasználat valósuljon
meg. Tarpataki Tamás kiemelte, hogy a fenntartható karbongazdálkodás
egyik fontos feltétele a fenntartható és többfunkciós erdőgazdálkodás -
áll a közleményben.
Alapvető fontosságú, hogy megtaláljuk a
helyes egyensúlyt a környezetre és klímára pozitívan ható
karbongazdálkodási gyakorlatok, valamint a gazdák jövedelmezősége
között. A szénmegkötési célkitűzések teljesítése nem veszélyeztetheti
sem az élelmiszerellátást, sem pedig a gazdálkodók versenyképességét és
megélhetését, zárta hozzászólását Tarpataki Tamás az AM tájékoztatása
szerint. (F:mti)
Tavaly tovább, 6,6 százalékra gyorsult a drágulás a magyar termőföldpiacon, és bár az áremelkedés üteme meghaladta a 2019-est, de továbbra is alatta maradt a korábbi évekre jellemzőnek - közölte a Takarék Csoport pénteken az MTI-vel.
Tavaly átlagosan
6,6 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos
áremelkedés után, a 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem
megkétszereződtek a reálárak - írták. A szántók ára, hektáronként
átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval
szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden
régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között
mozgott.
A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók
hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az
Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak
Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több mint egymillió
forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.
Megyei szinten a
legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25
millió forintba került egy hektárnyi szántóterület. Hasonlóan magas, 2
millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés
és Tolna megyében, ahol 2,14 millió, illetve 2,09 millió forint körül
alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor
Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019 és 2020
között.
A járások között a legdrágább a hajdúszoboszlói, ahol a
hektáronkénti szántóárak átlépték a 3 millió forintot, ezt követi a
hajdúböszörményi, átlagosan 2,89 millió forinttal. Legolcsóbban a
Pétervásárai, az Aszódi, az Edelényi és az Ózdi járás, átlagosan
hektáronként 600-750 ezer forinttal.
A szántóterületek árai
emelkedtek a legnagyobb mértékben (6,8 százalékkal) 2019-ről 2020-ra,
amelyet az erdők és fásított területek követtek 6,4 százalékos
növekedéssel. A gyümölcsösök, gyepek, rétek és legelők 5,1 és 4,5
százalékkal drágultak. Eközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése
tovább fokozódott, így 2,9 százalékkal olcsóbban lehetett azokat
megvásárolni, mint 2019-ben.
Tavaly a legdrágább művelési ágak
közé 1,85 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak,
de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,71 millió forint) és a szántók
(1,7 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és
fásított területek hektáronkénti árai 1 millió forint körül alakultak -
tájékoztatott a Takarék Csoport.
A Takarék Termőföldindex értéke
a 2019-ben mért 232,2-es szintről 247,5-re emelkedett, a fogyasztói
árindexszel korrigált érték pedig 174,6-ről 180,2-re nőtt 2020-ban.(F:mti)