Növényi mintavétel...

 

Bábolnai Gazdanapok

 

2025. szeptember 11-13. között a megszokott színvonallal várja az érdeklődőket, a kiállítóit és a családokat a 38. Bábolnai Gazdanapok. Kiemelten, de nem kizárólag a gépesítésre és a szántóföldi növénytermesztésre fókuszálnak. 

A már megszokott tematika mellett idén különös hangsúllyal jelennek meg az öntözéstechnikával kapcsolatos eszközök, szolgáltatások. Szintén újdonságként mutatkozik be a telephigiénia-szegmens is, valamint számos szakmai konferenciát és beszélgetést tartanak, köztük a Vizet a tájba! program keretén belül egy vízgazdálkodási szakmai napot. A tradicionális lovas program mellett food truck gasztrofesztivállal és traktorfelvonulással készülnek megszólítani a nagyközönséget.

Műtrágya forgalmazás...

A műtrágya-forgalmazók 1,39 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2024-ben. Az értékesített mennyiség 28,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 24,6 százalékkal voltak alacsonyabbak, ezért a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele – a volumennövekedés ellenére – 8,1 százalékkal 208,7 milliárd forintra esett vissza 2024-ben. A kiemelt műtrágyák közül egyedül a MAP (11-53) átlagára emelkedett (+17,5 százalék) 2024-ben a 2023. évihez képest, a többi esetében az árcsökkenés mértéke 38 és 6 százalék között mozgott. Az ammónium-nitrát tonnánkénti ára 38 százalékkal volt alacsonyabb, ezt követte a karbamid (–28 százalék) és a MAS (–26,3 százalék). A legkisebb árváltozás az NPK 15-15-15-ös összetett műtrágyák esetében történt (–6 százalék). (F:AKI)

Az EU mezőgazdaságra vonatkozó előrejelzései

Az előrejelzések szerint az EU mezőgazdasági ágazata az agrár-élelmiszeripari termékek tekintetében várhatóan továbbra is nettó exportőr marad és az EU-s piacok termelése által hozzájárul a globális élelmezés-biztonsághoz. Az Unió több árucikk − például a búza, az árpa, a hús- és a tejtermékek, az olívaolaj és a bor − tekintetében önellátó, míg a kukorica és az olajos magvak tekintetében nettó importőr marad. Mint már korábban említettük az előrejelzések számos bizonytalansági tényezőtől függenek. A mezőgazdasági ágazat termelékenységének növekedését az éghajlatváltozásból eredő nyomás és a kulcsfontosságú természeti erőforrásokra − különösen a vízre és a talajra − gyakorolt negatív hatások veszélyeztetik, amelyek egyrészt korlátozzák a hozamnövekedést, másrészt az agroklimatikus zónák északabbra tolódását idézik elő, amely eltolódás első sorban a növénytermesztési ágazatokra gyakorol jelentős hatást. Az EU mezőgazdasági és erdőterületeinek nagysága az előrejelzések szerint 2035-ig stabil marad, de a különböző művelési ágak arányának relatív változása mellett.(F:NAK)

Búza átlagtermés...

 A búza az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növény a világon. 2021-ben a búzát több mint 120 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 700 millió tonnát. A világ legnagyobb búza termelői közé tartozik Kína, India, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben ez az első öt ország az éves termés több mint felét (52%) adták a világ búza termelésének.

Légi munkavégzés

Idén decemberben fog sor kerülni a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szerinti, ötévenként kötelező növényvédelmi szakmai továbbképzésre a a mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek légi-mezőgazdasági engedéllyel rendelkező pilótái részére - írta meg a Nébih. A képzést a MERÉSZ koordinálja, amely a továbbképzés lebonyolítására a Légtér Tréning Kft.-t mint felnőttképzési szervezetet kérte fel. A háromnapos továbbképzés időpontja: 2024. december 9-11. (hétfőtől szerdáig) A továbbképzés helyszíne: Budaörsi Repülőtér, 1112 Budapest, Kőérberki út 36/a, 1. emeleti oktatóterem. A továbbképzés programja-tematikája az alábbi linken érhető el.

Termék nagydíj

A Zilda tejüzem nyerte a 2024-es Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíjat, az idei Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíjat pedig az Agrova Kft. kapta.

    A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítói részére meghirdetett elismeréseket kedden adták át Hódmezővásárhelyen.
    A mágocsi Zilda tejüzem - a Makrom Kft. és szakmai partnerei, az Embrió Kft. és az MTKI Kft. - az A2A2 genotípusú szarvasmarha embrióktól, az A2-es tejből készült laktózmentes tejtermékekig pályázatáért nyerte el a Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíjat. Az együttműködő partnerek célja egy - kedvezőbb élettani hatásokkal rendelkezőn - A2 béta-kazeint tartalmazó tejet adó állomány kialakítása, valamint a tejből készített laktózmentes termékek fejlesztése volt.
    A nyíregyházi Agrova Kft. a talaj foszforkészletének feltárására használt speciális mikrobiológiai talajoltó készítmények fejlesztéséért kapta a Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíjat.
    Antal Gábor, a május 2-án kezdődő kiállítást szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója elmondta, a rendezvényen a tavalyihoz hasonló számban mutatkoznak be a mezőgazdaságban és az azt kiszolgáló ágazatokban tevékenykedő vállalkozások. A háromnapos rendezvény látogatói 220 háttér-ipari kiállítóval találkozhatnak, így bemutatkoznak tartástechnológiai, agrárinformatikai, szaporodásbiológiai, állategészségügyi- és gyógyszeripari, takarmányozási és élelmiszeripari termékeket, eszközöket, berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek is.
    Az állatkiállítók száma kétszáz körül alakul majd. Idén újra teljes lesz az állattenyésztési repertoár, így a hazai szarvasmarha, ló, sertés, kecske és juh ellenőrzött és törzstenyészetek mellett a fajtabemutatókról nem hiányoznak a szárnyasok sem.
    A kiállításhoz számos szakmai előadás és a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemmel együttműködve kétnapos konferencia is kapcsolódik a fenntarthatóságról és a jövőálló állattenyésztésről.

(F:MTI)

Kalászos szakmai nap

Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a 2023. június 13-án (kedden) tartandó martonvásári országos kalászos szakmai napra és fajtabemutatóra.

Helyszín: ATK Mezőgazdasági Intézet, 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
Behajtás a vasúti porta felől

További információ a szakmai nap programjáról: Országos kalászos szakmai nap és fajtabemutató | ATK

Peszticid használat

A jövőben a növényvédő szerek kereskedelmi használóinak minden esetben elektronikusan kell nyilvántartania a rájuk vonatkozó adatokat. Az adatgyűjtésért a nemzeti statisztikai hatóságok felelősek, és az átmeneti időszakban uniós forrásból támogatják az ez irányú adatgyűjtést. A mezőgazdasági inputokra vonatkozó adatok hozzájárulnak a mezőgazdasági termelésre vonatkozó ismereteink bővüléséhez, különös tekintettel a Közös Agrárpolitikára (KAP), az európai Zöld Megállapodásra (Green Deal) és annak részét képező Termőföldtől az asztalig-stratégiára. Az Agrarheute portál anyagát a Magyar mezőgazdaság szemlézte.

Dohányfelvásárlás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Meghirdette az idei dohányfelvásárlási árait az Universal Leaf Tobacco (ULT) Magyarország Kft., a leszerződő termelőknek fajtától függően 20-35 százalékkal magasabb alapárat, valamint kedvező prémium- és energiaár-kompenzációs rendszert ajánl a társaság - mondta a termesztés integrálásával és felvásárlásával foglalkozó amerikai tulajdonú cég agronómiai igazgatója szerdán az MTI-nek.

    Fekete Tibor elmondta, hogy a tavalyi év csalódás volt  a termeltetőnek. Az aszály, a kiszámíthatatlan és kezelhetetlenül magas energiaköltségek nagyon megnehezítették a termelők helyzetét. A felvásárlási volumen harminc százalékkal visszaesett, azaz a leszerződött mennyiséghez képest nyolcszáz tonnával kevesebb, összesen 1772 tonna dohányt tudott felvásárolni 2022-ben a társaság.
    Kifejtette, tavaly júliusban gyakorlatilag vészhelyzet alakult ki az ágazatban a nyers dohánylevelek szárításhoz szükséges gáz árának drasztikus emelkedése miatt, emiatt vállalhatatlanok lettek a korábban megkötött termeltetési szerződések. Az ULT ezért energiaár-kompenzációs rendszert dolgozott ki; ennek lényege, hogy köbméterenkénti 350 forintos gázárszint felett az egy kilogramm szárazdohány előállításához szükséges 0,8 köbméternyi gáz árának nyolcvanöt százalékát megfinanszírozta a termeltető.
    "Ez a támogatás 450 millió forint többletköltséget jelentett az ULT-nek, de ha ezt nem lépjük meg, akkor bezárunk, és nincs dohány" - fogalmazott Fekete Tibor, megjegyezve, a Virginia esetében 15 plusz 5, a Burley esetében pedig 15 százalékos áremelést építettek bele a módosított tavalyi kontraktusokba, év végére az áremelés mértéke 2021-hez képest összesen 57 százalékkal emelkedett.
    Utóbbi dohányfajtára kitérve hozzátette, ennek felvásárlását a napokban fejezik be, a várthoz képest húsz százalékkal lett kevesebb a termésmennyiség.
    Az ULT agronómiai igazgatója a 2023-as szerződésekre kitérve elmondta, a Virginiánál a minőségtől függő alapárakat húsz százalékkal emelték meg, szűkítették a minőségi-felvásárlási osztályok számát, illetve módosították az alapár feletti mennyiségi prémiumrendszert. Ennek értelmében hektáronként 1150 és 1350 kilogramm között terméshozamnál száz százalékos, 1350 és 2800 kilogramm között pedig 200 százalékos mennyiségi prémiumot fizet ki a gazdáknak a társaság.
    A Burley-fajta esetében - a kiöregedő termelői bázis és a volumencsökkenés miatt - magasabb, 35 százalékos alapár-emelést ajánl a termelőknek az ULT, a kétsávos felárrendszer pedig hasonló a másik dohányfajtához, egyedül a 2500 kilogrammos felső mennyiségi határ a különbség - közölte Fekete Tibor.
    Mint mondta, a megmaradó gázár-kompenzáció mellé bevezetik az elektromos energia felárrendszert, amelyben szintén 85 százalékos kompenzációt kaphatnak villamosenergia-költségeikre a termelők.
    A szerződéskötések a Virginia esetében a jövő hét második felében kezdődnek el, a társaság célja, hogy megtartsa a tavalyi termelői bázist - hangoztatta a szakember. Az ULT agronómiai igazgatója szerint ez azért fontos, mert tavaly 2840 hektáron megtermelt dohány az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon kevésnek számít, ha tovább csökken a terület, akkor a támogatások és ezzel az ágazat jövője kerül veszélybe.(F:MTI)

Mezőgazdasági termelői árak

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 61,0 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, az emelkedés üteme az augusztusi 2,2 százalékpont után 8,1 százalékponttal ugrott meg - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent legfrissebb adataiból.

    Az élő állatok felvásárlási ára 69,2 százalékkal lett magasabb a tavaly szeptemberinél, ami 14,1 százalékponttal nagyobb emelkedés az augusztusi 55,7 százalékosnál. Az állati termékek árának 55,0 százalékos emelkedésével az élő állatok és állati termékek együtt 64,3 százalékos éves emelkedést mutattak, ami 10,4 százalékponttal haladja meg az előző havit.
    A élő sertések felvásárlási ára 99,7 százalékkal, azaz a tavaly szeptemberinek majdnem dulájára nőtt, ami az augusztusinál 35,3 százalékponttal nagyobb emelkedés. A baromfik felvásárlási ára 55,7 százalékkal nőtt egy év alatt. A tej ára 64,8, a tojásé 51,7 százalékkal nőtt, ami 15,9 százalékponttal nagyobb emelkedés az augusztusinál.
    A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára átlagosan 59,5 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél, ami 7,0 százalékponttal nagyobb éves növekedés az augusztusinál. A legnagyobb élénkülést az olajos növények árának felszökkenése mutatta, amely 12,7 százalékpontos volt és 52,7 százalékon állt szeptemberben. A napraforgómag termelői ára 66,4 százalékkal volt magasabb mint egy éve, ami 30,9 százalékponttal meredekebb éves emelkedés az augusztusinál.
    A burgonya átlagos árszintje szeptemberben 44,5 aszázalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami 7,2 százalékponttal nagyobb éves emelkedés az előző havinál. A gabonafélék felvásárlási ára átlagosan 82,3 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél. A búza termelői ára 77,7 százalékkal, a kukoricáé 84,5 százalékkal lett magasabb a tavaly szeptemberinél. A gyümölcsök átlagára második hónapja volt alacsonyabb a tavalyinál, szeptemberben még 0,9 százalék maradt az augusztusi 1,7 százalékos csökkenésből. A gyümölcsök felvásárlási ára tavaly októbertől májusig elmaradt az egy évvel korábbitól, csak júniusban és júliusban mutatott mérsékelt emelkedést.
    Egyedül a zöldségfélék áremelkedése lassult le szeptemberben: a 39,8 százalékos éves drágulás 4,2 százalékponttal mérsékeltebb az augusztusinál.(F:MTI)

Kruppa mag

E-mail: kruppa19@t-online.hu, kruppamag@kruppamag.hu

A burgonyatermesztés jövője...

Az igényesebb fogyasztói elvárások mellett megváltozott klimatikus viszonyok és hektikus piaci körülmények között kell eredményesnek lennie a magyarországi burgonyaágazatnak, fogalmazott Feldman Zsolt Nyírteleken, az Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozás, Fajta-, Növényvédelmi és Technológiai Bemutatón - közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.

    A közleményben az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az egyik legösszetettebb technológiai hátteret igénylő mezőgazdasági kultúrának nevezte a burgonyaágazatot. Mint fogalmazott, a kormányzat mindent eszközt rendelkezésre bocsát annak érdekében, hogy kiszámítható, sikeres és eredményes legyen Magyarországon burgonyát termeszteni.
    A klimatikus viszonyok jelentős változása - különösen a burgonyatermesztés számára kulcsfontosságú nyarak melegebbé és szárazabbá válása - miatt öntözés nélkül már nemigen lehet eredményesen burgonyát termelni. Ezért az agrártárca támogatja, hogy a termelők öntözési közösségeket hozzanak létre, működésüket és beruházásaikat kiemelten támogatja.
    A közleményben az államtitkár emellett sikeresnek és eredményesnek nevezte azt a közelmúltban lezárult pályázatot, amelynek nyertesei többek között olyan tárolókapacitások bővítésére vagy kialakítására nyerhettek el támogatást, amelyek segítik a burgonya hosszú hónapokon keresztül, korszerű körülmények között történő tárolását. A Megújuló vidék, megújuló agrárium programban pedig most nyíltak meg azok a pályázati lehetőségek, amelyekkel a termelők technológiai kapacitásukat, gépparkjukat újíthatják meg.
    Van perspektívája a burgonyaágazatnak, a fogyasztók ugyanis kedvelik, keresik a burgonyát. A megváltozott fogyasztói igények egész évben egyenlő minőséget és választékot keresnek az üzletekben. Ehhez segíti hozzá a termelőket a megfelelő tárolókapacitás, gépparkjuk megújítása és a precíziós gazdálkodás eredményének kihasználása - mondta Feldman Zsolt a minisztérium közleménye szerint. (F:mti)

Műtrágya bejelentési szabályok

Egy új AM rendelet* értelmében idén májusban megváltoztak az EK-műtrágyák forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályai. A legfontosabb változás, hogy 5 évre módosult az bejelentési kötelezettség. Az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tájékoztató itt olvasható el. Fontos, hogy azoknak az EK-műtrágyáknak a bejelentési dokumentumait, amelyek hazai forgalmazását korábban nem jelentették be, vagy összetételükben változás történt, a Nébih Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság részére a fentebb ismertetett feltételek szerint kell bejelenteni. A módosítás 2021. május 22-én lépett hatályba.

Aratás régen...

A megérett szálas gabona levágásának művelete. A gyűjtögetett gabonafélék betakarítása is tulajdonképpen aratás. Az aratás és a gyűjtögetés egykori összefüggésére utal az arat és az irt szavak rokonsága is. Az aratás egyszerűbb módozatai alkalmi kisegítő munkaként és alacsonyabb szociális szint jelzőiként a földművelő kultúrákban is előfordulnak, így a lábon álló kalászból a mag tenyérrel történő kidörzsölése, a kalászok kézzel tépése és a nyűvés, a növény szárastól való kihúzása. Ezek az egyszerű aratási módok elszórtan az elmúlt száz évben is gyakorlatban voltak a magyar parasztok gazdálkodásában. Pl. a Dunántúlon a → rókafarkú köles kalászát az aratók késsel vágták le. A vágóeszközzel folytatott aratás első nyomai a Közel-Keleten i. e. 6500 körülről kerültek elő. Az emberiség aratószerszáma hosszú ideig – a tépőfésű aránylag ritka előfordulásától eltekintve – a → sarló volt. A sarlós aratás egyszerű formája nem igényelt különösebb munkaszervezést. Az arató amit learatott, kévébe is kötötte. A 18–19. sz.-i fejlettebb munkaszervezetben a sarlós arató társaival egy sorban a gabonatábla szélességében haladt. Bal kézzel megfogott egy köteg gabonát és jobb kézzel a földtől mintegy 25–30 cm-re elvágta a szárát, majd letette maga mellé (fogás). Átlagosan 2–6 arató után dolgozott egy kötöző, aki szalmakötéllel puszta kézzel vagy → kévekötő bottal kévébe kötötte a fogásokból összerakott markokat (hónalj, nyaláb, öléb). Egy marok kb. annyi levágott gabona, amennyit egy felnőtt ember lehajolva kinyújtott karjával testéhez szorítva föl tud emelni. A kévébe kötött markok száma vidékenként változott. Több körülmény befolyásolhatta – pl. az aratóeszköz, az arató személye –, általában 2–5 marok került egy kévébe. A sarlós aratás fejlettebb munkaszervezetében az aratást asszonyok, a kötözést férfiak végezték. Kis parcellákon vagy ott, ahol nem tudták biztosítani a megfelelő munkaerőt, megmaradt a régi forma, a férfiak és nők egyaránt arattak és ki-ki kévébe kötötte, amit levágott. A sarlós aratás termelékenyebb módja Ny-Mo.-on a széles pengéjű kaszasarlóval folytatott munka volt, melynek során az arató nem fogta meg a szálakat, hanem a tövükre suhintott és ezáltal a földre fektette őket. A sarlós aratásnál a szemveszteség minimális volt, gyommagvak ritkán kerültek a tiszta szem közé, de maga a munkafolyamat gyakran a nyár végéig is eltartott. – A kaszával való aratást Európában a 15. sz.-ban Németalföldön és néhány évtizeddel később Mo.-on kezdték, azonban csak a 20. sz. elejére terjedt el a kontinens egész területén. Mo.-on a D-Alföldön a 15. sz. második felében jelentkezett a kaszás aratás. Fokozatosan szorította ki a sarlós munkamódot, de csak a 19. sz. második felében a gabonakonjunktúra idején jutott túlsúlyra a Kárpát-medencében. Sőt a magas hegyi területeken – elsősorban Erdélyben – még az 1950–60-as években is sarlóval arattak (→ eszközváltás). A kaszás aratás több mozdulat pontos összehangolásából álló munkafolyamat. A kaszás arató a jobb lábával előre lép, jobb karjával a kaszát annyira fölemeli, hogy annak hegye a levágandó gabona széléig érjen, aztán erősen balfelé suhint. A jobb kéz a mell előtt keresztbe lendül, és a bal kar oldalt kinyúlik. A kasza ívalakban 2–5 cm magasan vágja el a szárat. A kaszás ezután bal lábával lép előre és megismétli a mozdulatot. A kaszás aratás többféle munkamódot és munkaszervezetet tesz lehetővé: a) Kötetlen kaszás aratás: a kaszások a gabonát rendre vágják, a földre terítik. Nem kötik kévébe, nem rakják keresztbe, hanem a villások (kettőzők) villával vagy gereblyével kisebb csomókba (csirke, petrence, rudas), majd nagyobb egységekbe (rudas, vontató, boglya) rakják és azután szállítják nyomtatni (→ nyomtatás). Kezdetben a mo.-i kaszás aratók valószínűleg ezt a munkamódot gyakorolták, amint irodalmi feljegyzésekből, dézsmajegyzékekből és defterekből kiderül. A termés gyors betakarításának szüksége, a munka racionalizálása szorította rá a parasztokat a szénamunkához hasonló gabonakezelési módra. A cséplőgép mo.-i megjelenése előtt a nyomtatással cséplő alföldi uradalmakban termelékeny volta miatt a kötetlen kaszás aratás volt szokásban, mely a D- és Közép-Alföld nagy gabonatermő területein a parasztgazdaságokban a 20. sz. második évtizedéig megmaradt. – b) Rendre vágó kévéző aratás: a gabonát rendre vágják. Kézzel, sarlóval, marokszedő horoggal, ill. villával vagy gereblyével kévékbe gyűjtik és bekötve keresztekbe rakják. Ez a munkamód a 19. sz. közepéig – különösen a tavaszi gabonáknál – elterjedtebb volt a kötetlen kaszás aratásnál, és a jelen század elején a Kárpát-medence középső területein még sokfelé gyakorlatban volt. – c) Rávágó kévéző aratás: a gabonát a kaszás rávágja, azaz úgy sújt, hogy a kaszára szerelt → takaró (csapó) segítségével a gabona nem a tarlóra, hanem az előtte álló sorra dűl. Az így keletkezett terítéket a kaszás után haladó marokverő (marokszedő, kettőző) – aki rendszerint nő – puszta kézzel, sarlóval vagy marokszedő horoggal összegyűjti és az előre elkészített szalma- vagy búza- ill. rozsszálból font kötélbe teszi. Ha párban dolgoznak, általában a kaszás köti be a kévéket. Ha harmadik személy is (kötő, kötöző) – aki rendszerint férfi – dolgozik velük, az ő dolga a kévébe kötés. Ezt az aratási módot Németalföldön már a 16. sz. végén ismerték, de a 18. sz.-ban Angliában és Franciao.-ban a gazdasági szakmunkát még szokatlan aratási eljárásnak tartották. A rávágó kévéző aratás hazánkban sem mutatható ki a 18. sz. előtt, de a 19–20. sz.-ban a magyar paraszti gazdálkodásban ez a forma tett a legelterjedtebb aratási mód. A sarlós aratást legtöbb helyen ez váltotta föl. Az aratómunkára társulók száma a gazdaságok nagyságától és munkaerejétől függött. A nagyobb gabonatermő területeken különböző munkaszervezeti formák – a kettes vagy hármas társulás többszörösei – voltak szokásban, pl. két kaszás után két marokverő és egy kötöző dolgozott. Ugyanehhez a társuláshoz gyakran kötélteregető is csatlakozott, egy fiatal fiú, aki a kötözőnek segített. A sarlós, ill. a kötetlen és a kévéző kaszás aratás különböző munkamódjai az elmúlt száz esztendő folyamán egyes területeken egymás mellett is gyakorlatban voltak. Legelőbb a búzát kezdték kaszálni, legtovább a rozsot és a zabot aratták sarlóval. Az előbbit különösen ott, ahol a zsúpszalmát sokféleképpen fölhasználták. A tavaszi búzát, a rövid szárú árpát, a kölest még ott is rendre vágták és úgy kévézték, ahol a többi gabonafélét rávágva aratták. A kötetlen és kévéző rendre vágó aratás pl. a Dunántúlon sokfelé elterjedt volt, mint a jégverte, vízöntötte gabona betakarításának szükségmegoldása. – Az aratás takarás neve az Alföld középső és déli vidékein nagyjából a kötetlen kaszás eljárás elterjedésének területén általános. Jelentéstartalma alapján szintén a gyűjtögető gazdálkodásra visszavezethető kifejezés, mely eredetileg a termés és növényi élelmiszerszükséglet beszerzését jelölte, s csak a közelmúlt századaiban szűkült le a gabonatermés betakarításának jelentésére. – Irod. Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön (Népr. Ért., 1928); Balassa Iván: A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása (Ethn. 1956); Balogh István: A gabona betakarítása a XVI–XVII. században (Ethn., 1957); Tálasi István: A termelés és a nyelv kapcsolata aratóműveleteinkben (Ethn., 1957); Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán (Népr. Közl., 1963). – 2. A hitvilág más területeihez viszonyítva igen kevés aratáshoz fűződő → hiedelem ismert. A sikeres aratást biztosító → mágikus eljárások közül legelterjedtebb r. k. vidékeken az volt, hogy → húsvétkor a megszentelt étellel futva igyekeztek haza a templomból: aki elsőnek érkezik meg, az végzi majd el a hit szerint leggyorsabban az aratást. A búzaérés kezdetének, valamint az aratás megkezdésének időpontjaihoz több, országszerte elterjedt hiedelem fűződik. Általában úgy tartották, hogy Vid napján (jún. 15.) szakad meg a búza töve, és attól kezdve nem nő, csak érik; de ismeretes volt erre a jún. 24-i dátum is (Szent Iván napja). Kemenesalján azt tartották, hogy ha korán van búzavirág, korán lesz aratás. Az aratás megkezdésével kapcsolatban több → tilalom volt ismeretes: nem kezdték újholdkor és akkor sem, ha halott volt a faluban. Kedden és pénteken sem volt jó a hit szerint megkezdeni vagy új táblába kezdeni, mert üres lenne a búza feje. Az aratás kezdésekor néhol az arató egy búzaszálat kötött a derekára, hogy az ne fájjon. A Dunántúlon sok helyen a gazda kezdi meg jelképesen az aratást. Aratás idején a megmaradt vizet nem szabad a tarlóra kiönteni, mert a kiöntő → keléses lesz. Az aratás befejezése előtt egy csomó gabonát lábon hagytak az égi madarak számára. Sokszor egy marék kalászt hagytak a tarlón, hogy a jövő esztendőben a zivatar kárt ne tegyen a vetésben. E búzacsomóról Rábagyarmat környékén azt tartották, hogy „Szent Péter lovának hagyják abrakul”. – Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (III., Pécs, 1940). (F: Magyar Néprajzi Lexikon)

Növényvédelmi felhívás 21.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 21. felhívás
A nehéz tavaszi kezdet után szerencsésen alakult a növényvédelmi év. Bár nagyon rapszodikusan, de még esőt is kaptunk. Szerencsére a kánikulai melegben és a szelektől gyorsan felszáradtak a levelek. A gombák és a baktériumok így nem fertőztek járványszerűen, a rovarok, atkák pedig „hozták a megszokott formájukat”.
Jól jellemzi a jelenlegi helyzetet Tóth Miklós kollégám mai levele: „A molyok még nagyon aktívak és még tudnak kárt okozni. A házikerti szőlőtőkéken óriási a madár és darázskár, és csak az tudja megvédeni az érő fürtöket, aki végtelen türelemmel egyenként tüll hálóba fogja azokat. A csigák hétről hétre kapnak elegendő nedvességet, így szaporodnak és szaporodik a kártételük is, az egyedileg dédelgetett növényeinket rágják le elsőként. Így nyár végéhez közeledve sem könnyebb a helyzet, de legalább víz van a talajban.”
A csigákról és a darazsakról nem tudok újat mondani, évek óta küzdünk velük (20. felhívás).
► A kései almatermésűekben és a nyárvégi őszibarackban még lehet, hogy permetezni kell a molyrágás megakadályozására (12. felhívás) és a monília ellen (16. felhívás). A napperzselés kivédésére (pl. Prosilicon lombtrágya) és a tárolási betegségek megelőzése miatt is felvehetjük még a permetezőgépet. Több permetszer is kapható melyekkel a szüret előtt „letisztíthatjuk” a gyümölcsök felületét. Ilyen pl. a Bellis (7 nap é.v.i.) és a Switch 62,5 WG (3 nap é.v.i.). Antagonista gombát tartalmaz pl. a Blossom Protect, mely bioszer.
Az alma tárolhatóságát a gyümölcsök kalciumtartalma is befolyásolja. Még pótolhatjuk, lásd a 17. felhívást.
► A szőlőben a fürtöket már nem károsíthatja a lisztharmat és a peronoszpóra, de ez utóbbi a fiatal levelek leszárításával még gondot okozhat és persze még a szürkepenész is megjöhet.
Esős, nedves és meleg időben akár az egész termést is elviheti a szőlő szürkepenészes (botritiszes) rothadása. A gomba soktápnövényű, sőt az elhalt növényi részeken is megél. Tehát, gyakorlatilag mindig jelen van a környezetünkben, csak a számára alkalmas időjárást és növényfelületet várja. Ezzel magyarázható, hogy míg a lisztharmat és a peronoszpóra járványok előzményei akár egy évre is visszanyúlnak, addig a szürkepenész berobbanását mindössze a megelőző 15-20 nap határozza meg. Éppen ezért az előrejelzése sem megoldott.
Most a fürtön jelentkezhet. A korai fertőzésnél zöld vagy savanyú rothadásnak hívjuk a betegséget. Később, ha már feltűnnek a bogyók szürkésbarna foltjai, majd a kiverődött egérszürke, bársonyos penészgyep, ott azonnal védekezni kell. A beteg fürtrészek gyors eltávolításával (késsel, bogyózó ollóval) megelőzhetjük a nagyobb kárt.
Amennyiben a gomba terjedésének kedvező napok jönnének, pl. a Chorus 75 WG (14 nap), Quadris (7 nap), Switch 62,5 WG (bor:21, csemege:35 nap), Teldor 500 SC (csemege:7 illeteve bor:14 nap), Cantus (é.vi. 28 nap), Prolectus (bor 21, csemege 14 nap), Qualy (21 nap) az engedélyezett III. kategóriás készítmények, melyek a zárójelben lévő élelmezésegészségügyi-várakozási időkkel rendelkeznek. Kis kiszerelésben már a Cabrio Top is bevethető, mely egyben lisztharmatra és peronoszpórára is engedélyezett, 35 napos é.v.i.-vel rendelkezik. Egy parazita gombát tartalmazó „bioszer” a Botector, melynek várakozási ideje a „nincs korlátozás” kategóriába tartozik. (A réztartalmú szerek közvetlenül nem hatásosak, még a 3%-os bordóilében is kicsírázik a gomba.)
► A zöldséges ágyásokba megérkeztek a poloskák is. Mintha ezekből is kevesebb lenne az idén. Az érésben lévő terményeknél mindig bajban vagyunk a növényvédelemmel. A Karate Zeon 5 CS a színeződés kezdetéig használható pl. a paradicsomban. A poloskák viszont folyamatosan támadnak. Vajon a leszüretelt paradicsom bokrokat, a rajtuk lévő félig érett sárgás-zöld termésekkel ismét felfoghatjuk, úgy mintha most indulna a színeződésük? Az Óbudai Megfigyelőkertben igennel válaszoltam és a Karatéval letakarítottam a poloskákat.
► Nagy melegben és a hirtelen változó hőmérsékleten a paradicsom nem tudja felvenni a talajból a kalciumot. Hiánya csúcsrothadás formájában jelentkezik a bogyókon. Az almához hasonlóan még itt is pótolhatjuk (17. felhívás).
A termések színeződéséért, a gyorsabb érésért és az eltarthatóságáért felelős elem a kálium. Ezen tulajdonságok erősítésével egyben az aszály és a Nap káros hatását is ellensúlyozzuk. Adagolhatjuk a talajra, de a leveleken át is felszívódik. Pl. Wuxal K 40 és Damisol Kálium levéltrágyák, magas K tartamú NPK műtrágyák, stb.
Budapest, 2020. augusztus 12. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

Figyeljen a határidőre

A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének, azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik, ettől a naptól számítódik a 15 napos bejelentési határidő, olvasható a NAK oldalán.
A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet ezen az oldalon érhető el.

Szántóföldi Szakmai Napok

Kincsünk a termőföld és Gabonától a kenyérig címmel rendhagyó online konferenciát szervezett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az online előadások, valamint a szakmai nap során vetített videók elérhetők az ÖMKi Youtube csatornájának Szántóföldi Szakmai Napok lejátszási listáján. Az előadók prezentációi ide kattintva tekinthetők meg.

Parlagfű írtás

Nagyításhoz kattintson a képre

A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről évre óriási számban jelenik meg, ami a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél. Őshazája Észak-Amerika déli területein található. Betelepülése csak az 1860-as években kezdődött meg, valószínűleg vöröshere-, esetleg búza vetőmag-, illetve burgonyaszállítmányokkal. Talajra viszonylag igénytelen, de leginkább az enyhén savanyú, homokos vályogtalajt kedveli. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomírtott, bolygatott földeken fordul elő. A parlagfű irtása jogszabály szerint kötelező. A terjedés hatékony megakadályozásához fontos a parlagfű felismerése. A parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel. A parlagfű irtását folyamatosan kell végezni. A növényt virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést.

Gondolkodjunk együtt! Ismerje meg az Agrárium Klub tevékenységét.

http://agrarpraktikum.network.hu/

Gyomnövények...

A folytonosan változó talajhasználatnak és termesztési intenzitásnak, mi több a szakadatlan behurcolásoknak következtében a Kárpát-medencében élő növénytermesztőknek más és más gyomnövényekkel kellett megküzdeniük a történelem egymást felváltó korszakaiban.
https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2020/05/szantofold/napjaink-gyomkerdesei-es-a-herbicidhasznalat-v-resz