Nyugdíjban részesülők...

 

Nyugdíj...

 

Energiaellátás...

 

Ivóvízellátás...

 

Élelmiszerellátás

Magyarország élelmiszerellátása biztosított - mondta az agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.

    Hozzátette: tavaly több mint kétmillió tonnányi búzát és kukoricát exportált az ország a háborús helyzet ellenére.
    Nagy István emlékeztetett, hogy mivel Magyarország élelmiszerellátása biztosított, ezért a kormány kivezeti a gabonára és az olajosnövényekre bevezetett export bejelentési rendszert.
    Hozzátette, ezt azért kellett bevezetni tavaly márciusban, mert tartani lehetett attól, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt a magyar gabona gyorsan kiáramlik az országból.
    Az intézkedés révén azonban naprakész információ állt rendelkezésre a kiszállításra szánt terményekről.
    Kitért arra is, hogy Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett, és a vevők ezt az olcsó, "dönpingárú" terméket keresik, így a szomszédos országok nem tudják értékesíteni saját készleteiket.
    Hozzátette, hogy ezért fordulnak - a lengyel, a cseh, a román és a bolgár agrárminiszterrel közösen - az Európai Bizottsághoz, amitől azt várják, hogy stabilizálja a belső piacot.
    "Az ukrán gabona nem oda jut el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az európai gazdák kárára" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.
    Közölte azt is, hogy különbséget tesznek majd azon gabonák és olajosmagvak között, amelyek magyarországi célállomással érkeznek, vagyis szigorú minőségellenőrzésnek vetik alá ezeket a terményeket. Míg a tranzitra érkező árut a lehető leggördülékenyebb módon engedik át az országon.(F:MTI)

Mezőgazdasági géppiac

Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy a hazai agráriumot a 21. századi technológiai és fenntarthatósági kihívásokhoz igazítsa - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a CLIMMAR kongresszuson Budapesten a tárca pénteki közleménye szerint.

    Feldman Zsolt az Európai Mezőgép Forgalmazók Szövetségének eseményén kijelentette, hogy a szervező MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) és a kormány között szoros szakmai partnerség működik, mert az európai és a hazai agrárium akkor tud erősebbé válni, ha a kormányzat, a gazdálkodók és a mezőgazdaság ipari-szolgáltatási háttere képes közösen gondolkodni és együttműködni.
    A MEGFOSZ Magyarországon az edukáció kérdéskörében is példamutató tevékenységet folytat, a fiatalok számára a 'Legyél Te is agrárgépész!' programon keresztül népszerűsíti az agrárgépész szakmát és növeli a nem egyszerű munkaerő-piaci körülmények között a hivatás presztízsét - hangsúlyozta az államtitkár.
    Feldman Zsolt hozzátette, hogy az agrárium eredményességéhez szakmai oldalról nagy szükség van a mezőgazdasághoz kapcsolódó gépi szolgáltatások, illetve gépforgalmazás magas színvonalára is.
    Az agrártárca a 2023-ban induló új agrártámogatási ciklusban is erős hangsúlyt fektet a technológiai megújulásra és a digitalizációra, folytatva a 2021-ben indult nagyszabású mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programot, amelynek köszönhetőn az elmúlt években a hazai mezőgazdasági géppiac folyamatos és dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az európai és a hazai agráriumot érintő minden nehézség ellenére 2021-ben 800 millió euró értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a magyarországi gazdálkodók. Ez a trend idén sem csökkent, 2022 első felében 400 millió eurót meghaladó értékesítés volt tapasztalható.
    Az államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a precíziós gazdálkodás átállásának ösztönzése érdekében elindított program környezeti és gazdasági szempontból is komoly mérföldkő a hazai agrárium életében. Kiemelte: a versenyképesség fenntartása, az élelmezés biztonsága és a környezeti fenntarthatóság érdekében a digitalizáció, a megfelelő gépesítés, a legkorszerűbb erő- és munkagépek, illetve a precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközök használata alapkövetelménynek tekinthető.
    Feldman Zsolt rendkívüli fontosságúnak nevezte az európai élelmiszer-ellátási biztonságot és élelmiszer-szuverenitás kérdéskörét. A cél az, hogy az európai gazdaságot sújtó energiaválság és az elmúlt időszakban megszakadt ellátási, értékesítési láncok, valamint az ebből fakadó bizonytalanság mihamarabb eloszoljon a mezőgazdasági termelők számára is - hangsúlyozta a közlemény szerint.(F:MTI)

Túlfogyasztás világnapja

Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait.

    Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja.
    A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
    Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozza a WWF.
    Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk - a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint kiemelik, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
    A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
    Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
    Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
    A közleményben kiemelik, hogy az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait - vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
    Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a "Jó neked, jó a bolygónak" szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.
    A közleményben kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.(F:MTI)

Tojás termelés

Az uniós tagállamok a legutolsó 2021-es felmérés alapján mintegy 372,4 millió tyúkférőhellyel rendelkeztek, amely közel 2 százalékos növekedés az előző évhez képest. A 27 tagország adatai alapján az úgynevezett feljavított ketreces technológia aránya 48 százalék, amely lassan csökken, míg az alternatív tartásmódok aránya nő. Ami a hazai helyzetet illeti: nincsenek ellátási gondok; van, és lesz is elegendő tojás az üzletekben, ugyanis a szakemberek szerint a hazai boltokba kerülő tojás mintegy 85-90 százaléka hazai termelésből származik.

Ivóvízellátás a világon

Nagyításhoz kattintson a képre

Élelmiszerárak változása...

Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését. A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.

Tanya- és falugondnoki hálózat

A kormány célja a tanyagondnoki és a falugondnoki hálózat további erősítése, hiszen az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a számuk. Magyarországon jelenleg 1900 ilyen ellátórendszer működik, tavaly 212, idén pedig 155  új falugondnoki szolgáltatást jegyeztek be - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára csütörtökön, a Magyardombegyházán rendezett falugondnoki találkozón.    

    Az AM közleménye szerint Erdős Norbert elmondta, hogy a falugondnokok munkája sokrétű és nélkülözhetetlen a települések szempontjából. A falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás ugyanis egy olyan szociális alapszolgáltatás, amelynek célja, hogy az aprófalvak és a tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányait enyhítse, valamint az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokat nyújtson.  
    Kitért arra, hogy tavaly január 1-je óta a 800 fő alatti, az idén év elejétől pedig a 1000 főnél kisebb településen is működtethető az ellátórendszer. Hangsúlyozta, hogy az idén a falugondnoki és a tanyagondnoki hálózat működtetésére már szolgálatonként évente több mint 4 millió forint támogatás jut.
    Az államtitkár a 10 ezer fő feletti tanyás települések külterületeinek fejlesztésére szolgáló uniós LEADER programmal kapcsolatban kiemelte: a rendelkezésre álló források 2016 óta többször emelkedtek, a helyben meghirdetett pályázati felhívások keretösszegei országosan elérik a közel 66 milliárd forintot.  
    Ismertetése szerint a jelenleg is nyitott, tanyák víz- és energia-, valamint szennyvízkezelését szolgáló pályázati kiírás keretében eddig 2566 kérelem részesült támogatásban 10,48 milliárd forint összegben, amely több mint 2700 tanya korszerűsítését jelenti. (F:mti)

Élelmezésbiztonság...

A világjárvány miatt jelentősen felértékelődött az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-önrendelkezés kérdése, ezekben Magyarország jó úton jár - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón kedden, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

    A tárcavezető a "Fenntarthatóság a Covid utáni világban" című szekcióülésén elmondta, hogy a járvány világszerte drámai hatást gyakorol az emberek életére, felerősített néhány trendet hazai és globális szinten egyaránt, például a digitalizációt, az e-kereskedelmet, a helyben termelt élelmiszerek fontosságát, és a rövid ellátási láncok biztosítását.
    Kiemelte: az agrártárca és a magyar kormány az elmúlt tíz évben jelentős lépéseket tett a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében. A világjárvány azonban ezeknek a lépéseknek a felgyorsítására ösztönöz mindenkit, a probléma közös, így a megoldásokon is közösen kell dolgozni - fejtette ki.
    Kitért arra is, hogy a tárca az élelmezési rendszerek fenntarthatóságát célzó nemzeti menetrend összeállításáról indított párbeszédet a társminisztériumokkal, az élelmezési lánc szereplőit, kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket is bevonva. Ez alapján kijelenthető: Magyarországon a szakmai és a politikai világ egyaránt elkötelezett a fenntarthatósági célok iránt - mondta. Regionális tanácskozás is lesz a fenntartható élelmiszerekről, az októberi V4+4 agrárminiszteri találkozón. Itt a résztvevők szerint koordinált fellépésre van szükség az élelmiszerpazarlás csökkentése, a regionális szintű rövid ellátási láncok ösztönzése, oktatási anyagok kidolgozása, és a jó gyakorlatok regionális cseréje területein - mutatott rá.
    A járvány az élelmiszeripart is érzékenyen érintette, jelentősen átalakultak a fogyasztási-vásárlási szokások. Népszerűbbé váltak az otthoni, a saját készítésű élelmiszerek. A járvány rámutatott arra is, hogy a biztonságos, stabil élelmiszerellátás kulcsfontosságú- hangsúlyozta a miniszter. Közös felelősségnek és legfőbb feladatnak nevezte azoknak a megoldásoknak a megtalálását, amelyek biztosítják az egyensúlyt a környezet, a klímavédelmi törekvések és a mezőgazdaság versenyképessége között. Ebben még sok a teendő, Magyarországon és az EU-ban is - vélekedett.
    Nagy István felidézte: a fenntarthatóság három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet, bármelyik pillér meggyengülése a teljes rendszer bizonytalanságát és gyengülését okozhatja. A fenntarthatóság csak úgy lehet erős és rugalmas, ha mindhárom pillére erős, és rugalmas - húzta alá. A járvány egyik nagy tanulsága az, ha az emberek megértik a tervezett intézkedések értelmét, akkor hajlandóak változtatni mindennapi szokásaikon - mondta, megjegyezve, hogy ehhez konstruktív párbeszédre van szükség.
    A Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expó és rendezvénysorozat kiemelt szerepet játszik ebben a folyamatban, a beszélgetésekből, szakmai vitákból új tervek, elképzelések, vagyis egy biztonságosabb jövő születik - összegezte Nagy István.(F:mti)

Gyomnövények...

A folytonosan változó talajhasználatnak és termesztési intenzitásnak, mi több a szakadatlan behurcolásoknak következtében a Kárpát-medencében élő növénytermesztőknek más és más gyomnövényekkel kellett megküzdeniük a történelem egymást felváltó korszakaiban.
https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2020/05/szantofold/napjaink-gyomkerdesei-es-a-herbicidhasznalat-v-resz

Városon kívül

Élelmiszeripari helyzetkép

Az agrárkamara elkészítette az élelmiszeripari helyzetképet.A lakosság élelmiszer-ellátása folyamatos, a jövőben is az lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – az április 1-jei információk alapján – helyzetelemzést készített az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem helyzetéről, a jelenlegi koronavírusjárvány-helyzet tükrében.(agrotrend.hu)  https://www.agrotrend.hu/hireink/az-agrarkamara-elkeszitette-az-elelmiszeripari-helyzetkepet