Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hozam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hozam. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 10., hétfő

Aszálykezelési stratégiák

 

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

2025. május 2., péntek

Zászlóslevél...

A kalászosok levélzetében kiemelt szerepe van a zászlóslevélnek. Normális működése esetén a kalászba szállított asszimiláták (cukrok, aminosavak, növényi olajok, stb…) közel 70 %-át adja. Ezért a egészségének és épségének megőrzése kötelező a nagy termés érdekében. Ha bármilyen stressz éri (leperzselődik, vetésfehérítők, levéltetvek, kórokozók károsítják), akkor a levélfelület pusztulásának mértékétől függően akár 40-60 %-os termésveszteség is felléphet. A gazdaságos búzatermesztésnél nem kockáztathatjuk a zászlóslevél egészségét, meg kell védeni!

2024. november 19., kedd

Búza átlagtermés...


 A búza az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növény a világon. 2021-ben a búzát több mint 120 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 700 millió tonnát. A világ legnagyobb búza termelői közé tartozik Kína, India, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben ez az első öt ország az éves termés több mint felét (52%) adták a világ búza termelésének.

2024. augusztus 29., csütörtök

Termésátlagok...

Hazánk termésátlagai az elemzői becslések szerint a következők:

  • repce: 2,72 t/ha
  • tavaszi árpa: 4,75 t/ha
  • őszi árpa: 5,72 t/ha
  • tritikálé: 4,43 t/ha
  • búza: 5,67 t/ha
  • durum: 5,1 t/ha
  • silókukorica: 26,2 t/ha
  • napraforgó: 2,7 t/ha
  • szója: 2,5 t/ha
  • szemeskukorica: 6,46 t/ha
  • cukorrépa: 57,2 t/ha
  • (F:Mezőhír)

2023. november 3., péntek

Kárenyhítő juttatás

A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2018–2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.

2023. április 27., csütörtök

Agrárbiztosítások...

Átrendezik az agrárbiztosítások piacát a tavalyi súlyos aszály miatti káreseményeket követő rekordméretű kárkifizetések, a biztosítók szerződések tömegét mondták fel ennek következtében - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel csütörtökön.

    A szövetség adatai szerint a biztosítók tavaly mintegy 52,9 milliárd forintnyi mezőgazdasági kárt fizettek ki, ami 45 százalékkal haladta meg a 36,4 milliárd forintnyi agrárbiztosítási díjbevételüket.
    Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője a közleményben rámutatott: az egyes biztosítók eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet különféle káresemények esetén. A feltételek az idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, ami sok esetben bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását.
    A közlemény emlékeztet: a termelők már 12 éve élhetnek a biztosítási díjtámogatással, aminek összegét az Agrárminisztérium (AM) az idén 14,3 milliárd forintra emelte. A támogatás feltétele, hogy az addigra megkötött növénybiztosításaik után a támogatást legkésőbb június 9-ig külön igényeljék a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben.
    Az igénylés benyújtására még másfél hónap áll rendelkezésre, ezért az új, idei évre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni - figyelmeztet a szakértő.
    A támogatott mezőgazdasági biztosításokat négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják ki a gazdálkodók.
    A FBAMSZ ismerteti: a mezőgazdasági díjtámogatási konstrukció vonzó a gazdálkodók számára, mivel magas a várható visszatérítési arány, valamint az érintett biztosítások önrésze csupán 20 százalékos. A megítélt juttatás teljes összegére ugyanakkor csak azok jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással rendelkeznek, ami nélkül csak a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.     
    A közleményben idézik az Agrárközgazdasági Intézet adatait, amelyek szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát. A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ezt alátámasztja, hogy az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.
    Az FBAMSZ közleménye szerint a mezőgazdasági biztosítások területén még van tere a fejlődésnek, a statisztikák alapján a hazai gazdálkodók csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete.(F:MTI)

2022. február 22., kedd

KSH értékelés

Árpából történelmi rekordtermést, búzából minden korábbinál nagyobb hozamot takarítottak be 2021-ben. A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett - összegezte a tavalyi gabonatermés adatait hétfőn kiadott előzetes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Tavaly nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját.
    A kukoricát is beleszámítva jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12 százalékkal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben.
    A búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent az előző évi 937 ezer hektárról, ennek ellenére a megelőző évinél több, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6,0 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016-2020 átlagát.
    A kukorica betakarított területe ismét 1 millió hektár fölé emelkedett, az előző évinél 6,3 százalékkal nagyobb volt, 1 millió 43 ezer hektár,  a 6,3 millió tonna betakarított termés azonban az előző évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22 százalékkal elmaradt. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus-szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a múlt évi jelentősen elmaradt. A tavalyi termésátlag 6,0 tonna volt hektáronként, ami az előző évhez viszonyítva 30 százalékkal, 2016-2020 átlagánál pedig 26 százalékkal alacsonyabb - állapította meg a KSH.
    Árpából az előző évit alig meghaladó termőterületen 1,699 millió tonna termett 14,5 százalékkal több az előző évinél, a termésátlag hektáronként 6,39 tonna volt, több, mint eddig bármikor. (F:mti)

2021. december 22., szerda

Gyümölcstermesztés...

Nagyításhoz kattintson a képre

Gyümölcstermesztésre a hazai klíma kiválóan alkalmas. Néhány déli gyümölcs kivételével szinte minden gyümölcsnek megfelelőek hazánk környezeti adottságai. Gyümölcsök vonatkozásában legjelentősebb az alma, a szilva, a meggy, és az őszibarack, de a körte, kajszi, dió és egyéb ültetvények is vannak. Magyarországon a gyümölcs ültetvényekben a termésmennyiség csökkenése, illetve nagy mértékű ingadozása tapasztalható. Az utóbbi időszakban az új telepítésű gyümölcsösök mennyisége elmaradt a kívánatos mértéktől. Ez a gyümölcsösök elöregedését, korszerűtlen fajtaszerkezetét eredményezi, ami mennyiségi és minőségi romlást eredményez annak ellenére, hogy az ökológiai adottságaink kedvezőek a termesztésre.

2021. július 7., szerda

Elkezdődött az aratás

Elkezdődött az aratás Békés megyében, őszi árpából kiváló, őszi búzából azonban közepes-gyenge évre számítanak a gazdák - tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága szerdán az MTI-t.


Békésben őszi búzából 85 ezer, őszi árpából 23 ezer, őszi káposztarepcéből 16 ezer, tritikáléból 3 ezer, rozsból 300 hektárt vetettek.

    Mint az aratási koordinációs bizottság ülésén elhangzott, az őszi árpával vetett területek 90 százalékán már befejeződött az aratás, nagyon jó (7,1 tonna/hektár) a termésátlag, de van, ahol 8-10 tonnát is betakarítottak hektáronként.
    Őszi búzából a szélsőséges időjárás miatt a szokásosnál mintegy két héttel később, nemrég kezdődött meg az aratás, szerényebb, közepesnél talán jobb termésre számítanak, a termés egyelőre 5-8 tonna között mozog hektáranként.
    Káposztarepcéből a területek 10 százalékát takarították be, gyengébb, mint közepes termés várható, az átlagtermés 2,7 tonna/hektár.
    Tavaszi árpa 1300 hektáron terem, az aratás 30 százalékon történt meg, eddig 5 tonna hektáronként a termésátlag.
    A felvásárlási árakról elmondták: az árpáért tonnánként 54-56 ezer forintot, a repcéért 175-185 ezret fizetnek. A takarmány minőségű őszi búzáért jelenleg 58-60 ezer, az étkezési minőségűért 62-64 ezer forintot adnak tonnánként.
    A bizottsági ülésen elhangzott: becslések szerint tavalyhoz képest 100-120 milliméterrel kevesebb csapadék van idén a földben, a kukoricában és a napraforgóban már kezd megjelenni az aszálykár.
    Raktározási problémák nincsnek Békésben.(F:mti)

2020. október 26., hétfő

Termésátlagok alakulása...

Az emlékezet csalhat, a számok nem. Kigyűjtöttük a NAIK AKI legfrissebb statisztikai jelentéséből, hogy hogyan is alakultak az idei termésátlagok. A felmérés október 8-án készült, ezért a kukoricából még csak részadatokat tartalmaz.Mint az az alábbi táblázatból kiderül, a kukoricán kívül kevés növény tudott labdába rúgni idén. https://mezohir.hu/2020/10/26/nem-sok-novenynek-kedvezett-2020-termesatlagok-feketen-feheren/

2020. augusztus 20., csütörtök

Szakértői esetek 1.


Szakmai problémák, érdekellentétek voltak, vannak és lesznek.
1./ Előzmény

Nevezett (XY) személy az alábbi gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben kérte a mezőgazdasági igazságügyi szakértő szakmai állásfoglalását:

-        A Bodrogközben 2006-os évben mennyi a műtrágyázott kaszálókról betakarítható termésátlag?  A terület amelyen gazdálkodást folytatok a Tiszakarádi főcsatorna mellett található.

-        Éven belül végezhető-e két alkalommal kaszálás ugyanazon területről?

-        Hogyan befolyásolja a hektáronként felhasznált 150 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya  a terméshozamot a gyepgazdálkodás tekintetében?

-        A bálázást VICON RF 125 típusú bálázóval báláztunk. Kérném a szakvéleményben megállapítani, hogy ezen bálázóval milyen súlyú bála készíthető? (Bálaméret: 120 cm x 125 cm)

A feltett kérdések megválaszolása előtt indokolt a Bodrogközi kistérségről rövid jellemzést adni:

2./ A Bodrogköz agroökológiai jellemzői

Az egyes tájak, kisebb-nagyobb földrajzi egységek mezőgazdasági potenciáljának vizsgálatakor gyakran kerül előtérbe a „hátrányos helyzetű” vagy „kedvezőtlen adottságú” jelző. Az elemzések során kiderül, hogy azok a térségek érdemlik ki a fenti minősítést, amelyekben a hagyományos mezőgazdálkodási mód nem, vagy csak fokozott erőfeszítéssel alkalmazható.
Ilyen jellegzetes kistáj megyénkben a Bodrogköz.

A múlt század második felében végrehajtott ármentesítő munkálatok előtt a Bodrogköz nagyobb része a szó igazi értelmében vett ártéri síkság volt, amelyet a Tisza és a Bodrog áradásai csaknem minden évben elöntöttek. A terület alig 10%-a volt árvízmentes.
Az időközben elvégzett ármentesítő munkálatok nyomán a Bodrogköz képe lényegesen megváltozott.
Ennek ellenére a terület sajátos fejlődéstörténeti, geológiai, domborzati és vízrajzi viszonyai napjainkban is kedvezőtlenül hatnak a gazdálkodásra.

A Bodrogközben nagyon sok elhagyott medret, mederszakaszt lehet látni. Ezek nagyobb részét a Tisza, kisebb hányadát pedig a Bodrog alakította ki. Nagyon sok elhagyott mederrészlet, morotva található. Ezek valósággal behálózzák a Bodrogköz középső részét.
A Bodrogköz felszínének 90%-a 95-100 m tengerszint feletti magasságú, túlnyomó részben síkság. A területen futóhomok felszínek, elhagyott folyómedrek, övzátonyok, folyóhátak, folyóhátak közötti mélyebb fekvésű területek, lapos ártéri sík tarkítják. A felszíni formát tekintve a Bodrogköz középső része a legváltozatosabb.
Az időszakos belvizek levezetésére több mint 500 km-es csatornahálózat épült.
Az emberi beavatkozások közül a Bodrogközben kétségtelenül a folyószabályozások, lecsapolások és vízrendezések gyakorolták a legnagyobb hatást a táj arculatára.

A legnagyobb területi kiterjedésben (45%) az agyagos mechanikai összetételű savanyú, erősen savanyú kémhatású, az V., vagy VI. talaj minőségi kategóriába sorolt réti talajok fordulnak elő.
A vályog, agyagos vályog vagy agyag mechanikai összetételű, savanyú kémhatású öntés réti talajok részaránya 15%. A VI. vagy VII. talajminőségi kategóriába tartoznak.
Az állandó felszín közeli talajvizű síklápok 7%-os területi kiterjedésűek, termékenységük korlátozott, VIII. talaj minőségi kategóriába tartoznak.
Ugyancsak gyenge termékenységűek (VIII. kategória) az agyagos vályog, helyenként vályog fizikai féleségű nyers öntéstalajok, amelyek területi részaránya jelentős (22%).
A nyirokszerű, agyagos vályog, VI. talaj minőségi kategóriába sorolt barna földek 5%-ot képviselnek.
A magasabb térszínek homokos üledékein gyenge termékenységű (VIIIJ kovárványos barna erdőtalajok képződtek, 5%-os kiterjedésben.
A humuszos homoktalajok kiterjedése 1%.

Az 1980-as évek első felében megkezdett, majd félbehagyott Bodrogközi komplex térségi melioráció jelentős változást eredményezett a területhasználatban.
Az 1990-es évektől a tsz-ek átalakulása a területhasználatokat is befolyásolta, a nagy táblák feldarabolása és kiosztása a mezőgazdasági használatot vissza vetette, nőtt az elhanyagolt, műveletlen területek aránya.
A Tiszalöki vízlépcső üzembe helyezését követően a Tisza folyó vízszintje a duzzasztás hatására megemelkedett. A vízlépcső duzzasztó hatása  a Tiszán Dombrádig, míg a Bodrogon az országhatáron túl is érzékelhető. A folyók középvízállásai a duzzasztással befolyásolt partszakaszon megemelkedtek, ezért a part menti 1-1,5 km-es sávban lévő talajvizes kutak nyugalmi vízszintjei is 1-1,5 m-el magasabbak a vízlépcső hatására.
A térség árvédelme miatt a megépített árvédelmi töltések a gravitációs vízkivezetést akadályozzák, a víztestekről csak szivattyús átemelés lehetséges a befogadó Bodrog és Tisza folyóba.
(Felhasznált forrásmunkák: 1./ Kupi Károly-Belényesi Márta: A Bodrogköz agroökológiai körzetesítése; 2./ Dr. Lóki József-Dr. Félegyházi Enikő: A Bodrogköz kialakulása és mai felszíne; 3./ 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység. Megjegyzés: A hivatkozott forrásmunkák az interneten fellelhetőek.)

3./ A felvetett kérdésekre adott válaszok

-                    a./ A Bodrogközben 2006-os évben mennyi a műtrágyázott kaszálókról betakarítható termésátlag?  A terület amelyen gazdálkodást folytatok a Tiszakarádi főcsatorna mellett található.
A válaszom alátámasztására felhasználtam Dr. Tasi Julianna: A gyep tápanyagellátása című anyagát, amely az interneten is megtekinthető. Lásd. 1. sz. melléklet.

A táblázat adatai alapján a gyep alaptermése, száraz viszonyok között 5 t/ha zöld, azaz 1,25 t/ha széna.
Amennyiben a területen műtrágya felhasználás történik, ennek hatására jelentős terméstöbblettel számolhatunk (10 t/ha) és a tervezett termés 15 t/ha zöld, amely 3,75 t/ha szénának felel meg.

Szándékosan a kedvezőtlen, száraz viszonyok közötti körülményeket emeltem ki, holott az említett főcsatorna melletti területekre sokkal inkább az „üde” viszonyok jellemzőek.

Saját tapasztalataim:
§  Több éve figyelem a térségben (Karcsa) telepített Szarvasi energiafű ültetvény állapotát. Itt is szembetűnően magasabb, erősebb fejlettségű, élénkebb zöld színű az energiafű állomány a főcsatorna menti 70-100 m-es sávban. Ez véleményem szerint a talaj vízszint kedvezőbb alakulásával áll szoros összefüggésben.
§  2010. évben az áradások, gátátvágás és irányított vízkivezetéssel érintett gyepterületeken mintegy 15-20 esetben végeztem kárszakértést a megye különböző térségében. Ennek során a legelők esetében 2,8 – 3,0 t/ha szénaértékkel (11,2 -12 t/ha zöld) , a kaszálók esetében 3,0-3,2 t/ha széna (12 – 12,8 t/ha zöld) hozammal számoltam. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közelben lévő vízfolyás a környezet talajvízszintjét emeli, ezen kívül a mikroklímát is kedvezően befolyásolja, amely együttesen pozitívan hat a gyeptermés növelésére.

Válasz: Bodrogközben, a tiszakarádi főcsatorna mentén  átlagos évjáratban, műtrágya

használatával 2,8-3,2 t/ha széna megtermelhető.


-        b./ Éven belül végezhető-e két alkalommal kaszálás ugyanazon területről?
Kaszálással a gyep egy vagy több növedékét is hasznosíthatjuk. Az első növedék (anyaszéna) adja a legnagyobb mennyiséget. A kaszálók növényzetét jórészt olyan szálfűvek alkotják, amelyek kevéssé tűrik a taposást, rágást. Természetesen itt is megtalálhatók alacsonyabb növésű füvek.
A kaszálás időpontját a mezőgazdasági gyakorlatban az időjárás és a domináns fűfajok fejlettségi állapota határozza meg.
Hazánkban általában évente kétszer –május végén-június elején, valamint augusztus közepén- kaszálnak.

Válasz: Bodrogközben, a tiszakarádi főcsatorna mentén átlagos évjáratban, végezhető két alkalommal kaszálás ugyanazon területen.

c./ Hogyan befolyásolja a hektáronként felhasznált 150 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya  a terméshozamot a gyepgazdálkodás tekintetében?

Erre a kérdésre alapvetően választ ad a szakvélemény 1. sz. melléklete.
Ezen túlmenően, -alátámasztás céljából- csatolom a 2. sz. mellékletet, amely alapján a gyepgazdákodás hatékonyságát és gazdaságosságát a N-műtrágya használata alapvetően befolyásolja.
Elméletileg és gyakorlati tapasztalatok alapján is bizonyított, hogy 1 kg N-hatóanyagra minimum 100 kg terméstöbblet jut. 
A N-műtrágya használatával nő a termésmennyiség (fűhozam),  nő a pázsitfüvek borítottsági aránya, növekszik a takarmány fehérje tartalma és a szervesanyagok emészthetősége.

Válasz: A N-műtrágya használata a gyep fűhozamát kaszáló és legelő esetében egyaránt lényegesen növeli. A gyakorlatban 1 kg N-hatóanyag minimum 100 kg terméstöbbletet jelent. A műtrágya gyors hatású, átlagosan háromszoros termésnövekedést jelent, hatékonysága a szerves trágyákénál nagyobb, gazdaságos adagban nem szennyező. (lsd. 3. sz. melléklet)

Megjegyzés: a hivatkozott 2-3 . sz. mellékletet Dr. Tasi Julianna: A gyep tápanyagellátása című anyaga tartalmazza, amely az interneten is megtekinthető.

d./ A bálázást VICON RF 125 típusú bálázóval báláztunk. Kérném a szakvéleményben megállapítani, hogy ezen bálázóval milyen súlyú bála készíthető? (Bálaméret: 120 cm x 125 cm)
A hivatkozott bálázó műszaki paramétereit a 4. sz. melléklet szemlélteti. Fix-kamrás, hengeres bálázó-gép.

Számítási alapadatok:
-        hagyományos rétiszéna súly: 75-95 kg/m3; számításnál figyelembe vett: 85 kg/m3,
-        bálázott(tömörített) r.széna: 170 kg/m3, átlagosan kétszeres tömörítéssel számolva,
-        Vicon RF 125 hengeres bála: 1,42 m3/darab
-        Vicon RF 125 géppel előállított bála súlya: 241 kg/bála (1,42 m3 x 170 kg/m3)

Válasz: A Vicon RF 125 bálázóval a takarmány minőségétől függően 230-250 kg/bála, átlagosan 240 kg/hengeres bálák készítésére nyílik mód.

4./ Ö s s z e f o g l a l ó

A Bodrogköz mezőgazdasági gazdálkodási szempontból alapvetően és lényeges jegyekben eltér a megye általános helyzetétől.
Ebből kifolyólag a felvetett kérdésekre adandó válaszok csak a kistérségi, helyi körülmények és sajátosságok figyelembe vételével állapíthatóak meg.
Téves következtetések levonására nyújt lehetőséget, amennyiben a bodrogközi gazdálkodás kérdéseit a megyei átlagszámok alapján kívánjuk meghatározni.
(ki/2011. február 17)