Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gabonafélék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gabonafélék. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. július 2., szombat

Folyamatosan zajlik a betakarítás

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken, a száraz, meleg időjárás és az aszály ellenére az ország kenyere biztosított - közölte az Agrárminisztérium (AM) vezetője a tárca szombati közleménye szerint.

    Nagy István a közösségi oldalára feltöltött videóban arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi árpa aratásával június közepén kezdődtek meg a betakarítási munkálatok a földeken, és a legtöbb helyen a hónap végére már végeztek is a begyűjtéssel.     
    A miniszter szerint félő, hogy a több hónapja tartó csapadékhiány miatt az elmúlt éveknél alacsonyabb terméshozam várható a kalászos gabonából. Az aszály legsúlyosabban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti. A Dunántúlon a kritikus fázisokban a növények több esőt kaptak, ezért ezeken a területeken kedvezőbb a helyzet.
    A kárbejelentéssel érintett területek nagysága június végére elérte a 230 ezer hektárt. A kialakult helyzetben az agrárkárenyhítési rendszer fontos segítséget jelent az ágazat szereplői számára. Az eddigi aszálybejelentések 80 százaléka az őszi vetésű kalászosokra vonatkozik. Az agrártárca útmutatója segíti az eligazodást a kárenyhítő juttatás igénylésében - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
    Nagy István a közlemény szerint arról is beszélt, hogy az őszi búza betakarítását is elkezdték már a gazdálkodók, igaz országosan még csak 5 százalékos a készültség. Békés megyében haladtak eddig a legjobban a termelők a munkálatokkal. Emellett a szalma betakarítása is megkezdődött, a megnövekedett kereslet miatt. A búza mellett a repce aratása is zajlik, egyelőre azonban országosan mindössze hektáronként 1,5 tonnás termésátlaggal.
    A miniszter hangsúlyozta, továbbra is óriási szükség van a csapadékra, mert ha két héten belül nem jön meg az eső, akkor kukorica- és napraforgótermés komoly veszélybe kerülhet. Nagy István köszönetét fejezte ki a gazdáknak, akik munkája révén friss és egészséges élelmiszer kerülhet mindennap a magyar családok asztalaira. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint 20 millió ember ellátására képes - emlékeztetett Nagy István a közlemény szerint. (F:MTI)

2021. december 26., vasárnap

Mindennapi kenyerünk...


A gyűjtögető életmódot folytató ősember a magvakat először természetes formájában, majd a tűz megismerésével megpörkölve rágcsálta el. Hamarosan rájött arra, hogy a rágás fáradságát megtakaríthatja, ha vízzel megfőzve kását készít. Egyszerűbbé vált munkája, amikor felfedezte, hogy a sokáig puhuló magvakat meg is lehet őrölni, vízzel pedig lepény készíthető belőlük. A régészek gyakran találtak olyan nagyméretű lapos edényeket, amelyekben feltehetően lepényt lehetett sütni.

A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.

A Pallas nagy lexikona szerint „A jó házikenyér készítése a következő: Miután a kenyérsütés előestéjén megszitáltuk a használandó lisztet, ezt teknőbe vagy cseréptálba helyezzük s közepén kezünkkel gödröt csinálva, beleöntjük a langyos vízzel elkevert kovászt, melyet kevés liszttel lágyan elkeverünk s letakarva a következő reggelig langyos helyen hagyjuk. Másnap 3 órával a sütés előtt egy kevés élesztőt teszünk az este megkészített kovászhoz, sót, köménymagot v. ánizst s körülbelül 8 l. liszthez 4 l. vizet. Ezen anyagot jó negyedóráig egyenletesen dagasztva, ha búzaliszttel dolgozunk a tálban kelesztjük lágymeleg helyen 24-26 C fokon 45 percig, ha rozslisztből készítjük a kenyeret azonnal kiszakasztjuk s a meglisztelt kenyérruhát a kosárban elhelyezve, beletesszük s ott megkelni hagyjuk. A jól megkelt kenyér még egyszer oly magas a kelés után mint előtte, mire kemencében két órai egyenletes hőfoknál kell megsütni”.  

A kenyér az idők folyamán a legfontosabb élelmiszer lett és értelmezésében az életfenntartás összes szükségletét jellemezte. Gondoljunk csak a kenyérrel és sóval történő vendégfogadás szokására, a kenyere javát megevő idős emberre, vagy a kenyérgondokkal küszködő szegényekre.

2021. december 22., szerda

Élelmiszerpazarlás...


A globális élelmiszer-ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada végzi hulladékként, amely körülbelül 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente. Élelmiszer-hulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden állomásán: a termelés és a szállítás közben, az áruházban és a háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia és infrastruktúra hiánya miatt jellemzően a földeken, a betakarítást követően és a feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszer-hulladék. Amikor az étel a kukába kerül, nemcsak magát az ételt dobjuk ki, hanem minden olyan erőforrást is (előállítás költsége, szállítás, tároláshoz szükséges energia, csomagolás stb.), ami a kamráig, hűtőig való eljuttatáshoz kellett. Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír.

 Az EU-ban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer vész kárba, illetve válik hulladékká. Változtatnia kell táplálkozási szokásainkon, ha meg akarunk birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A tudósok ennek jegyében a tengeri élelmiszerek arányának növelését ajánlják, valamint felhívják a figyelmet a laboratóriumban előállított húsban, illetve a rovarokban rejlő lehetőségekre. Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új, ösztönző elemeket.

Mintegy 1,8 millió tonna, fejenként hozzávetőleg 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon, amely 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő. Globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe. Az élelmiszer-veszteség évente nagyjából 990 milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak. Számítások szerint hazánk 15 milliárd forintot, egy átlagos magyar család 50 ezer forintot takaríthatna meg a feleslegesen megvásárolt élelmiszereken.

Míg napjainkban világszerte hatalmas élelmiszer pazarlás zajlik, egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer feleslegek megmentése is. Az Élelmiszerbank két fő célja, hogy csökkentse az élelmiszer pazarlást és mérsékelje a nélkülözést. A korábbi eredmény közel kétszeresét, 9300 tonna élelmiszert mentett meg az egyesület, amivel több mint 300 000 rászorulónak tudtak segítséget nyújtani.

2021. december 9., csütörtök

Mezőgazdasági kibocsátás 2021-ben

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben 13 százalékkal nőtt. A termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, az árak 16 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 6,5 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,5 százalékkal nagyobb lett, a szolgáltatásoké változatlan maradt - közölte csütörtökön az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Hozzátették: a gyümölcsfélék, az állatok és az állati termékek termelése bővült, a többi mezőgazdasági termékcsoporté csökkent, vagy nem változott.
    Tavalyhoz képest az ágazat bruttó hozzáadott értéke 10 százalékkal bővült, volumene 5,6 százalékkal szűkült. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 3,5 százalékkal csökkent.
    A KSH adatai szerint a termelési tényezők jövedelme 7,6, a vállalkozói jövedelem 12 százalékkal növekedett.
    A növénytermesztésen belül az első adatok szerint a gabonafélék mennyisége összességében 10 százalékkal kisebb lett, a kukoricatermelés 23 százalékos visszaesését csupán az árpa (14 százalék) és a búza (4,1 százalék) termesztésének növekedése ellensúlyozta. A repce termésmennyisége 20 százalékkal lett kevesebb termőterületének csökkenése miatt, a napraforgóé nem változott, a fehérjenövényeké és a dohányé nőtt, így az ipari növények mennyisége összességében 6,3 százalékkal zsugorodott. A takarmánynövények volumene 4,6, a kertészeti termékeké 3,7, a burgonyáé 18 százalékkal csökkent. Az egyéb növényi termékek mennyisége változatlan maradt. A gyümölcsfélék mennyisége 10 százalékkal nőtt, elsősorban az alma jó terméseredményének köszönhetően. A tavaszi fagyok megnehezítették a barackfélék termesztését. A szőlő mennyisége az előző évhez képest nem változott.
    Az állattenyésztésen belül az élő állatok termelése 4,9 százalékkal nagyobb lett. Az állati termékek termelése 3,5 százalékkal emelkedett, a nyers tehéntejé szintén bővült, a többi terméké változatlan maradt.
    A folyó termelőfelhasználás volumene nem változott, ára összességében 15 százalékkal emelkedett. Az első adatok alapján a ráfordítások közül az állatgyógyászat és az állati takarmányok volumenében következett be 1-1 százalékos növekedés, a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás csökkent, a többi ráfordítás változatlan maradt - tette közzé a KSH. (F:mti)

2021. július 9., péntek

A gabonatárolás korszerűsítése

A korszerű gabonatárolás a töredékére csökkenthetné a veszteséget, de a belföldi tározók nagy részét évtizedek óta nem fejlesztették - közölte a K&H csütörtökön az MTI-vel.

A pénzintézet szerint a gabonatárolás fejlesztését a csökkenő hozamok indokolják. Mint írták, az előrejelzések alapján a terméshozamok világszerte 20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az évszázad végére, miközben 11 milliárd embert kell majd eltartani. Ma a termés 10-20 százaléka kárba vész, a kutatások mégis inkább a termés növelésére összpontosítanak - tették hozzá.     Magyarországon az aratás utáni veszteség több tízezer tonna, de a közleményben idézett szakértői javaslat szerint hűtéssel és folyamatos monitorozással hosszú ideig épen tartható a gabona, a kár pedig a tizedére, vagy még lejjebb csökkenthető. A hatékony tároláshoz ugyanakkor nélkülözhetetlenek a korszerű digitális eszközök - hangsúlyozták.     Az K&H Csoport agrár üzletágának vezetője szerint kis ráfordítással is jelentős eredményeket lehetne elérni. Tresó István az állami forrásokra is felhívta a gazdák figyelmét, hiszen jövőre 951 milliárd forint jut agrártechnológiai fejlesztésekre, ami majdnem 40 milliárddal több, mint az idei keret - írták. (F:mti)

2020. február 27., csütörtök

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2019

Gabonából 2019-ben – az előzetes adatok alapján – 53 ezer hektárral nagyobb területen több mint félmillió tonnával termett több 2018-hoz képest. Az időjárási anomáliák nagy hatással voltak az egyes gabonafélék terméseredményeire.A KSH értékelés megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/fobbnoveny/2019/index.html

2020. február 14., péntek

A kenyér...

A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A kenyér eredete mondákban, eposzokban, vallásos szövegekben írásos formában megtalálható a mezopotán, asszír, egyiptomi, görög, római írásokban. Megjelenik a fáraók sírjainak díszes falán, a görög frízek életképeiben. A keresztény vallás különös tiszteletet adott a kenyérnek. A vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér – az ostya – Jézus testét szimbolizálta.
A kenyér az idők folyamán a legfontosabb élelmiszer lett és értelmezésében az életfenntartás összes szükségletét jellemezte. Gondoljunk csak a kenyérrel és sóval történő vendégfogadás szokására, a kenyere javát megevő idős emberre, vagy a kenyérgondokkal küszködő szegényekre.
Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.
A magyarok már az őshazában a téli szállások környékén étkezési célra gabonát termesztettek. A lepénykészítés fárasztó munkáját asszonyok végezték. A Pékek Világszövetsége 2001-ben kijelölte október 16-át a Kenyér Világnapjaként. 2004 óta Magyarországon is kisebb-nagyobb rendezvényekkel ünneplik.

2019. november 30., szombat

Fuzárium...

Nagyításhoz kattintson a képre
A Fusarium egy mikroszkopikus gomba, a gabonatermesztők között jól ismert gombanemzettség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A fonalas gombák a növényeket széleskörűen fertőzik, leginkább a gabonaféléket (kukorica, búza, rozs). A legtöbb ismert mikroszkopikus gomba toxinját (az Aspergillus-fajok által termelt aflatoxinok mellett) a fuzáriumok termelik, ezek a toxinok a gombák anyagcseretermékei. Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.
Letölthető anyag
Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei című tanulmány

 (F:Nébih)

2019. november 13., szerda

Videó böngésző...

Mérgezett Föld - első változat

A puszta világa

A KENYÉR - teljes film

Dr. Kalmár Gergely: Ősgabonák

57 fán 300 gyümölcsfajta - egy hobbikertész sikerei (2009)

Dinnyeszüret Dombegyházán, 2019-ben

Kerti madarak és hangjaik

TOP 13 Erős állatok

Állattartás

Nem fogod elhinni, hogy mit tehetsz ezekkel a gépekkel! # 3

Lenyűgöző traktor videók. - Csodálatos mezőgazdasági technológia.

A világ legnagyobb könyve Szinpetriben

7 magyar elhagyatott falu

Mezőkövesd dédszüleink idejében.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vás...

Gyulai Iván: Kertész vagyok (elméleti alapok)

Levéltetű elleni biológiai védekezés - Levéltetű házi praktika - Megyeri...

Tanácsok az élethez.

Lópatkolás - Gajdán Márton , kovácsmester

Ételt csak okosan!

Hazai arborétumok

Erdők Világnapja 2019: Erdők és Oktatás

Érdekes virágok

SZÍNES PILLANATOK - BÍRÓ ERNŐ FESTMÉNYEI -

9. A tokaji aszú (onlineoktatás)

Mezőgazdaság, a legfontosabb hivatás a világon!

Havas tájak

Gazdász himnusz

Magyar szürkemarha

Ember- és környezetkímélő kertművelés - Gyulai Iván ökológussal

4 trükk a bőséges paradicsom terméséért

Hogyan tanultunk meg gyümölcsfákat metszeni?

Védjük meg a moníliától a gyümölcsfákat

A Méhek világa

Dr. Birkás Márta előadása 

Így nézhetnek ki a traktorok 2040-ben (videó)

Automatikus aratás és 3D-s szervizelés 1000 kilométerről (videó)

 

2019. november 7., csütörtök

A kenyér...


Nagyításhoz kattintson a képre
A kenyér a Föld nagy részén az egyik legfontosabb emberi táplálék. Gabonaalapú étel; gabonalisztből vízzel és sóval dagasztott, kovásszal vagy élesztővel kelesztett, különféle alakú és méretű, kemencében kisütött vagy forró felületen, kőlapon megsütött ennivaló. Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.
A magyarok már az őshazában a téli szállások környékén étkezési célra gabonát termesztettek. A lepénykészítés fárasztó munkáját asszonyok végezték. A lepényből – azaz a kovásztalan kenyérből – fejlődött ki a kovászos kenyér.

A kenyérről találunk feljegyzéseket a mezopotán, asszír, egyiptomi, görög, római írásokban is, melyek már akkor igen változatosak voltak: a kovász nélküli, forró kövön sütött lepényféleségtől kezdve az Egyiptomban már 3000 évvel ezelőtt használatos kelesztett kenyérig. Ízük, formájuk szintén gazdag választékot mutatott: egy fennmaradt egyiptomi kenyér például bumeránghoz hasonló alakú volt, a görög Hippokratész pedig 2000 évvel ezelőtti munkájában 17 féle kenyeret sorolt fel.

Nagyanyáink kenyerei kovászos kenyerek voltak, hetente egyszer sütötték. Az alapanyagokat, a búza- vagy rozslisztet és a kovászt már előző este előkészítették, majd másnap élesztőt és sót adva hozzá kidagasztották, megkelesztették és megsütötték. Ezek a kenyerek általában nagyok, körülbelül 3 kilósak voltak, és kemencében sültek úgy 3 órát.

2019. augusztus 15., csütörtök

Befejeződött az aratás

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása.
Őszi búzából jó, közepes lett a termés, a 952 ezer hektáros termőterületről 5,27 t/ha átlaghozammal 5 millió tonnás összterméssel számolhatunk, a termény minősége a fehérje és sikértartalmat tekintve jó. Az őszi árpánál a 2018-as és az öt éves átlagot is meghaladva, 218 ezer hektárról 5,49 t/ha átlaghozammal 1,2 millió tonnás össztermés realizálódott. Repcénél a területcsökkenés miatt a 296 ezer hektáros termőterületről 2,95 t/ha átlaghozammal a tavalyinál 12 százalékkal gyengébb, ugyanakkor az öt éves átlagnál 5 százalékkal jobb, 874 ezer tonnás lett az össztermés. (F: AM)

2019. június 27., csütörtök

Csúszik az aratás...

Minimum két hetet csúszik az aratás az idén. Elsősorban azért, mert a hűvös május miatt még nem érett a termés. A csapadékhiány kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre. A késő tavaszi csapadékos időjárás miatt a növényvédelmi munkák is késtek, sok helyen későn tudták csak elvégezni a gyomirtást. A május elejei csapadék jót tett, de annak eloszlása és mennyisége régiónként eltért. Az árpa betakarításával kezdődő aratási idény hagyományosan Péter-Pál környékén, vagyis június utolsó hetében kezdődne.

2019. június 7., péntek

Precíziós Gazdálkodási Nap

Ezen a napon a meghívott előadók olyan tudást szeretnének megosztani Önökkel, melyet akár rövid időn belül saját gazdaságukban is bevezethetnek.
Időpont: 2019. június 12. 8:30- 15:00 között.
Helyszín: Magtár Kft. Rendezvénycsarnok (5000 Szolnok, Kombájn út 2.)