Takarmányozás...

 

Magyarország számára különösen fontos kérdés a takarmány-alapanyagok árának ingadozása, az importfehérje-függőség csökkentése és az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás. A jövőben várhatóan felértékelődnek az alternatív fehérjeforrások, a precíziós takarmányozás, a digitalizáció és a mesterséges intelligenciára épülő döntéstámogatás. Azok az országok és vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek gyorsan tudnak reagálni a változó piaci, biológiai és környezeti kihívásokra, miközben hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik termelésüket.

Rovarfehérje...

 

Nyershús...

 

 Növényi fehérjeforrások...

Földimogyoró...

 

A világ földimogyoró-termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül, vitaminokban gazdag magjaiból pedig fűszer és olaj. A Föld második legfontosabb olajnövénye az olajpálma után. A magban 40–50% olaj található, amely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. Felhasználása igen sokoldalú. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is alkalmazza, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva, sőt mézzel is fogyasztható. Olajpogácsája és lombja értékes állati takarmányként hasznosítható. Beltartalma: több mint 50%-a zsír, ami – a többi dióféléhez hasonlóan – nagyrészt telítetlen zsírsavakból tevődik össze; fehérjetartalma 26%, ezenkívül B- és E-vitaminokat, valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz jelentős mennyiségben.

Nyershús összetétele

 

A tojás...

 

Nyershús összetétele

 

A tojás (.)

 

A tojás jelentősége...

A tojás jellemzői...

A tojás frissesége...

Miért tojás alakú a tojás?

Szintetikus tojás...

A tojás jelölése

Tojásfogyasztás...

Tojás Világnap

Tojás tévhit...

Tojás számokban

Műtojás?!

A tojásfehérje jelentősége

 

Fehér libatop

Bár rendszeresen irtott gyomnövény, a fehér libatop ehető is; magas kalcium-, vas- és fehérjetartalmával a spenóthoz hasonlóan felhasználható levélzöldségféle lehet (csak fiatal 20–30 cm-es példányai vagy később hajtáscsúcsai). Salátának és levesnek lehet felhasználni, kissé hosszabb főzési időt igényel, mint a spenót. Összegyűjtött, megszárított és megőrölt magvai a hajdinaliszthez hasonlóan alkalmazhatóak a konyhában. Takarmányozásra is alkalmas, de ha oxálsavtartalma magasabb, nagy mennyiségben etetve a háziállatokkal akár toxikus tüneteket is okozhat. Az oxálsav főzés közben részben lebomlik, de vesekő, köszvény, hiperacidózis esetén nem javasolt a fogyasztása. A növény kisebb mennyiségben mérgező szaponinokat is tartalmaz, de ezek csak kevéssé szívódnak fel és tüneteket többnyire nem okoznak. A túlműtrágyázott talajokban növő libatop leveleiben nitrátokat halmoz fel.

Nyúlhús fogyasztás

Méltatlanul mellőzik az egyik legegészségesebb fehérjeforrást a magyarok, holott a nyúlhús kiváló táplálkozás-élettani tulajdonságokkal bír; a hazai nyúlágazat dinamikusan fejlődő trendje ugyan az idén megtört, a nyugat-európai piacokon jelentkező nyúlhiány lehetőséget teremthet az ágazat hazai szereplőinek a piacszerzésre - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nyúl Terméktanács (NTT) hétfőn publikált körképéből.  

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hazai nyúlhústermelés, a pozitív trendet csak az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet törte meg. A NAK és a Nyúl Terméktanács piaci körképe szerint az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért le, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés. A nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került - tették hozzá.
    Az első fél évben a magyarok 20 százalékos, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről számoltak be. A nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt - a szükséges fejlesztéseket követően - a magyar nyúlágazat pótolhatja - vélekedik a NAK és az NYTT.
    Magyarországon hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő.
    A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású, magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.
     A nyúlhús könnyen emészthető, zsírszegény, egészséges és ízletes fehér hús, semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz. A húsfélék közül a nyúlhús rendelkezik a legmagasabb fehérjetartalommal - hangsúlyozta a körkép összefoglalója.
    A nyúlhúsfogyasztás hazai népszerűsítése érdekében a Nyúl Terméktanács, valamint az Agrármarketing Centrum évek óta közösen folytatja országos kampányát, és célja, hogy minél több magyar fogyasztó megismerje a nyúlhús előnyeit és elkészítésének változatos módjait - emelte ki a közlemény.(F:MTI)

Ősgabonák beltartalmi értéke

Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók - hangsúlyozzák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfői közleményében, amelyben a hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívják fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából.

    Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során - olvasható a kutatóintézet MTI-hez eljuttatott közleményben.
    Magyarázatuk szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.
    Mint írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.
    Egy, a Nature című folyóiratban megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták kiválasztását.
    Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket, mint a közönséges búza.
    A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis), amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.     
    Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék ökológiai minőségben.
    "A tönke és alakor ősbúzafajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük" - ismertették az eredményeket.
    A közlemény szerint a kutatómunka fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit nemrég publikálták a szakemberek.
    Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége már csak ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.
       A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. Az élelmezési világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben - magyar határozati javaslat alapján - nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. Az élelmezési világnapot minden évben a FAO alapításának évfordulója alkalmából ünneplik.(F:MTI)

 

Agrár grafika XXVI.

Nagyításhoz kattintson a képre

Fehérje hasznosulás

Nagyításhoz kattintson a képre

Szójabab...

Nagyításhoz kattintson a képre

A tejfogyasztás jelentősége

• A tej kiváló kalcium, B vitamin forrás.

A szervezetnek szüksége van bizonyos tápanyagokra, hogy megfelelően működjön, és a tej sok tápanyagot tartalmaz.

• A tej kilenc alapvető vitamint tartalmaz, és ezért az egyik tápanyagban leggazdagabb ital
• Sok fehérjét tartalmaz

• Immunerősítő

• Jó hatással van a csontozat-ra, a fogak-ra

    

A lencse...

Nagyításhoz kattintson a képre

A főzeléklencse egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét, szabad aminosavakat, közte sok (1-2%) lizint tartalmaz. Levesként illetve főzelékként elkészítve fogyasztják. A lencseleves és a lencsefőzelék tipikus újévi fogások: a lencse fogyasztása szimbolikusan szerencsét és gazdagságot hoz arra, aki újév napján eszik belőle. 

Tojásfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Miből áll a tojás? Tojáshéjból, fehérjéből és sárgájából – mondanák sokan. A tojást feltörve viszont e három dolognál sokkal többet látunk. A kemény, pórusos tojáshéj nem ereszti át a vizet és védi a tojássárgáját. A tojáshéj színe lehet fehér, barna, zöld vagy barnásfekete és fekete, ami a tojós tyúk fajtájától függ.  Általában azonban elmondható, hogy a sötét színű tyúkok sötét tojásokat, a világos színűek fehér tojásokat tojnak. A tojáshéj szilárdsága is a tojó fajtájától, de korától és az általa elfogyasztott takarmánytól is függ. Mindez a tojás színét és ízét is befolyásolja. A héj alatt van a külső és belső papírhártya. A tojássárgája sötétebb vagy világosabb sárga színű és hártya borítja. Vízben odhatatlan és a tápanyagokat tárolja az embrió számára. Van benne koleszterin, kálium, nátrium, foszfor, A-, D-, E-, K- vitaminok, a B-vitamincsoport vitaminjai, folsav és pantoténsav, valamint az egész tojásban levő fehérje mennyiségének csaknem a fele. Egy átlagos sárgája kb. 82 kalóriát tartalmaz.  A tojásfehérje védelmező szerepet tölt be.  A tojás tömegének 60%-át alkotja és védi a tojássárgáját. Nincs benne koleszterin és zsír, viszont több, mint 3 g fehérjét,  B12-, D-, A-vitaminokat, magnéziumot, kalciumot, vasat, ként tartalmaz. A tojásfehérjében 17 kalória van.

Sertéshúsfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

A sertéshús magas fehérjetartalma miatt könnyen emészthető, és kiemelkedő helyet foglal el az emberi táplálkozásban. Fogyasztása gasztronómiai élmény, tápanyag gazdagsága miatt táplálkozásunk szerves része, fontos ásványi anyag, zsír-, fehérje- és vitaminforrásunk.

A tojás számokban

Nagyításhoz kattintson a képre