Keresztények a világban

 

Pápalátogatások...

Nagyításhoz kattintson a képre

Kisebbségek Napja

1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – A Kisebbségek Napjává nyilvánította. Az eseményhez kötődően az ország számos helyén szerveznek ünnepségeket. A kisebbségek napján kerül átadásra a Kisebbségekért díj, amelyet a kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg.

Grafika szemle 2.

A kenyér...

A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A kenyér eredete mondákban, eposzokban, vallásos szövegekben írásos formában megtalálható a mezopotán, asszír, egyiptomi, görög, római írásokban. Megjelenik a fáraók sírjainak díszes falán, a görög frízek életképeiben. A keresztény vallás különös tiszteletet adott a kenyérnek. A vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér – az ostya – Jézus testét szimbolizálta.

A kenyér az idők folyamán a legfontosabb élelmiszer lett és értelmezésében az életfenntartás összes szükségletét jellemezte. Gondoljunk csak a kenyérrel és sóval történő vendégfogadás szokására, a kenyere javát megevő idős emberre, vagy a kenyérgondokkal küszködő szegényekre.

Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.

A magyarok már az őshazában a téli szállások környékén étkezési célra gabonát termesztettek. A lepénykészítés fárasztó munkáját asszonyok végezték. A Pékek Világszövetsége 2001-ben kijelölte október 16-át a Kenyér Világnapjaként. 2004 óta Magyarországon is kisebb-nagyobb rendezvényekkel ünneplik.

Karácsonyi kitekintő

Karácsony a világ más tájain
A Karácsony, a keresztény vallás legfontosabb ünnepe a téli napforduló pogány vallásokban gyökerező hagyományaiból alakult ki, és a kereszténység térhódításával vált eggyé Krisztus születésével.
A Karácsonyt a világ különböző részein más-más módon ünneplik. Már hozzánk egészen közel, Nyugat-Európában is eltérő szokások kapcsolódnak hozzá.
Németországban - hasonlóan az angolszász országokhoz - a Télapó hozza az ajándékokat. Míg Németországban Szentestén, addig Angliában december 25-én ajándékozzák meg egymást az emberek.
Belgiumban a "nagy ajándékozás" december 6-án, Mikuláskor van, a karácsonyfa alá kisebb dolgok kerülnek.
Finnországban a Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. A Karácsony érdekes módon összemosódott a halottak napjával: Karácsony napján a legtöbben először templomba, majd elhunyt szeretteik sírjához mennek, és gyertyát gyújtanak nekik.
Spanyolországban a Három Királyok hozzák az ajándékot
Spanyolországban az ajándékokat a három napkeleti bölcs hozza, de szintén nem december 24-án, hanem január 6-án, ami nálunk már Vízkereszt: ekkor szokták leszedni a karácsonyfát. Portugáliában viszont - érdekes módon - az angolszász hagyományokhoz hasonlóan a Télapó hozza az ajándékokat, a kéményen keresztül.
A Föld másik felén, Ausztráliában az európai hagyományokhoz hasonlóan karácsonyfát állítanak. Itt azonban az ünnep - számunkra furcsa módon - nyár közepére esik. Ezért a karácsonyi ebédet a családok a szabadban fogyasztják el.
A mélyen vallásos Mexikóban Szenteste rudakra erősített csengettyűkkel, gyertyákkal énekelve vonulnak templomba az emberek.
Az ünnep legfontosabb jelképe, a karácsonyfa szintén nem keresztény eredetű, hanem ősi szimbólum: több pogány vallásban az istenek lakhelye. A mai karácsonyfa állítás hagyománya a 18. századi Németországból származik. Hazánkba az osztrák és német rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok hozták be az 1800-as évek első évtizedeiben, és a városokban már az 1840-es években a karácsony elengedhetetlen kellékévé vált.