A Mezőgazdasági Könyvtár december 11-12-i programjai

 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár december 11-i és 12-i programjain.

Természetfilmklub december 11-án 18 órától. 

A magyar puszta - 3. rész
12 hónap az erdőn - 9. rész

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

December 12-én 15 órától Növényismereti séta a Budai Arborétumban.

A sétát vezeti: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

Gyülekezés, indulás: a Budai Arborétum alsó kertjének főbejáratánál (Villányi úti nagykapunál)
(1118 Budapest, Villányi út 29-43.)

 

Természetfilmklub...

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár Természetfilmklub november 13-án 18 órakor kezdődő vetítésén. 

A magyar puszta - 3. rész
12 hónap az erdőn - 9. rész

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

Természetfilmklub...

 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár Természetfilmklub szeptember 11-én 18 órakor kezdődő vetítésén.

A magyar puszta 1.
12 hónap az erdőn, 7. rész

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

Árvai Sándor

 

89 éves korában meghalt Árvai Sándor, akit a pusztai élet elkötelezett képviselőjeként a „Hortobágy Örökös Pásztora” címmel ismertek el.Árvai Sándor életét és elhivatottságát Cséke Zsolt örökítette meg „A Hortobágy Örökös Pásztora” címmel készült dokumentumfilmjében.

Madárvonulás...

 

A madárvonulás az egyik leglátványosabb természeti jelenség, amit a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon is jól megfigyelhetünk ezekben a hetekben.A pusztákra hatványozottan igaz, hogy a víz magát az életet jelenti. A sokáig szárazon álló és így szinte teljesen kihalt mocsaraink a március közepi csapadék hatására megteltek vízzel, s nagyon gyorsan igazi tavaszi madárzsongás alakult ki a területen. Látványosan megindult a jellemző tavaszi partimadár-húzás.

Természetvédelem...

A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre - mondta az agrárminiszter pénteken a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

    Nagy István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.
    Az operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73 százalék - mondta a miniszter.
    Nagy István jelezte, hogy a fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak: a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut természetvédelmi fejlesztésekre.
    A tárcavezető ismertette, a 2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat, ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott.
    Az ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem "az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is". Egyúttal köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának, hogy "mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz".
    A klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan "elemi érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme" - jelentette ki az agrárminiszter.
    Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben, maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része.
    Nagy István egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot.
    A 62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat - mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió 650 ezret.
    Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak - jelezte.
    Aradi Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról.
    A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be.(F:MTI)

Hortobágyi Nemzeti Park 50.

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
    A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
    A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek.
    A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
    A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat - vadlovak, őstulkok - mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít.
    Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Hortobágyi lovasnapok

A mátai lovaspályán rendezett díjugrató- és fogathajtó versenyekkel, lovasbemutatókkal ma megkezdődik a hortobágyi lovasnapok háromnapos programsorozata, a puszta legnagyobb nyári rendezvénye.

    A lovasnapokat két év kényszerpihenő után rendezik meg ismét, a szervezők szerint legfőbb céljuk a Hortobágyra jellemző pásztorkultúra múltjának és jelenének, továbbá a mátai ménes lótenyésztő munkájának és fogatgyűjteményének megismertetése.
    Az 54. alkalommal megrendezett lovasnapokon hatszáz lovas mintegy ezer lóval versenyez a pusztán, a lovasprogramok mellett négyszáz táncos szórakoztatja a vendégeket, a gyerekeket különféle kézműves programokkal várják, és nem lesz hiány a bográcsokban rotyogó hagyományos pusztai ételekből sem: a három nap alatt mintegy négy mázsa szürkemarha- és rackahúsból készülnek a pásztorételek a Kilenclyukú híd lábánál.
    Az országos és nemzetközi díjugrató verseny mellett csikós bajnokságot is tartanak, szombaton pedig startol a Hortobágyi Vágta, a Nemzeti Vágta regionális selejtező futama, amelynek győztesei indulhatnak az őszi budapesti megmérettetésen.
    A fogathajtó show idén is nagy közönségsikerre számíthat, mint ahogy az élő zenére történő méneshajtás: az anyakanca-ménes és az idén született csikók a naplementében kápráztatják el a közönséget a zenés nyargalással.  
    Az idén 50 éves táncházmozgalom tiszteletére nagyszabású szabadtéri táncházzal készülnek a szervezők a hortobágyi lovas arénában. A programhoz csatlakozva, a Bürkös zenekar muzsikájára indul a Kárpát-medencei táncház, ahol a közönséget is táncra perdítik.
    A gyereklovasfaluban gólyalábasokkal, bábelőadásokkal, mesemondással, színházi előadásokkal, gyermektáncházzal és vattacukorfelhőkkel várják a legfiatalabbakat, a kézművesváráson pedig hatvan népművész, népi iparművész, kézműves kínálja majd a portékáit.
    A hortobágyi lovasnapokon fellép a Muzsikás Együttes is: a zenekar húzza majd a táncházmozgalom népszerű dalait, amelyekre kicsik és nagyok, idősek és fiatalok éjszakába nyúlóan rophatják a táncot a Hortobágyon.(F:MTI)

Kihajtás a Hortobágyon

A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretében indították el a pusztai legelőkre szombaton az állatokat a Hortobágyon. Elsőként a rackanyájat hajtották át a Kilenclyukú hídon, de felsorakozott az érdeklődők előtt a lovas fogatok mellett a hatos szürkemarha- és a ritkaságszámba menő négyes bivalyfogat is.

    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a pásztorok életének mindig egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György-napja: ekkor hajtották ki az állatokat a téli szálláshelyükről.
    Az ország legnagyobb, a borjakkal együtt mintegy 2800 szürkemarhából álló gulyáját legeltetik a Hortobágy általuk kezelt kilencezer hektáros területén, a teljes puszta területének csaknem tíz százalékán - mondta el az igazgató a helyszínen az MTI-nek.
    Hozzátette: a marhákon kívül 1500 racka tapossa a gyepet a pusztán, a nóniuszménesük pedig 260 lóból áll. A csikók születése hamarosan befejeződik, így ők is csatlakozhatnak rövidesen a kint legelő méneshez.
    Medgyesi Gergely Árpád jelezte: bár hosszú ideje nem volt eső a pusztán, a hortobágyi legelők nagyon erősek tápanyagban, így megfelelő eledelhez jut minden állat a puszta különböző területein.
    Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, a pásztorokat a kitartás, a felelősség és a munka szeretete jellemzi.
    A tárgyiasult eszközök közül "sok használati tárgy, ruházat valahol itt született a Hortobágy folyó partján" - utalt a máig fellelhető, pusztából származó eszközökre az államtitkár.
    A szombati Szent György-napi kihajtási ünnepen fellépett a Debreceni Népi Együttes, majd bemutatták a közönségnek a Hortobágy eddigi és új örökös pásztorait, a számadók pedig - akiknek az őszi behajtáskor kell számot adniuk a nyájak szaporulatáról - átvették megbízóleveleiket.
    A Hortobágy folyó partján lévő vásártéren kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akik megkóstolhatták a bográcsokban készült pusztai ételeket is.(F:MTI)

Hortobágyi hídi vásár

Tizenegy gulyás- és öt bojtár páros méri össze felkészültségét a 25. országos gulyásversenyen és pásztortalálkozón - jelentették be a szervezők a találkozó megnyitóján szombaton, a hortobágyi pusztai állatparkban.

    Nagy István agrárminiszter beszédében "a magyar mezőgazdaság élő örökségének" nevezte a pusztai állattartás hagyományait, amire "építhetjük a jövőnket".
    A tárcavezető szerint a mai pásztorok fontos feladata, hogy továbbvigyék ezt az élő örökséget.
    Nagy István azt mondta, a pásztorok három jellemvonása "az erő, a bátorság és a hit".
    "2021-ben sem kell más, csak erő, bátorság és hit, és sikeresek leszünk" - tette hozzá a miniszter.  
    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a gulyásversenyt a hagyományos, pünkösd-közeli időpontban a járványhelyzet miatt nem tudták megtartani, mint ahogy számos más pusztai rendezvény is elmaradt.
    Ezért első alkalommal szervezték meg augusztus 20-22. között a Pusztán Ünnep! elnevezésű programsorozatot, ahol mindenből - lovasprogramok, hídivásár, kihajtás, gulyásverseny, pusztai eledelek - kapnak egy kis ízelítőt a látogatók.
    A pusztai állatparkban tartott megnyitón mások mellett felvonult a mátai csikósok fogata, a hatos ökörfogat, a négyes bivalyfogat, ott voltak Hortobágy örökös pásztorai, bemutatták műsorukat a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncosai, miközben a háttérben legelt a szürkemarha gulya: 196 tehén 180 borjával.
    A pásztor- és bojtár párosok számos versenyszámban, köztük a két legnehezebbnek ítélt, kötéllel történő marhakifogásban, illetve a gémeskútból történő vízhúzásban mérik össze tudásukat.
    Borics Imre, a gulyásversenyek hortobágyi alapítója a megnyitón bejelentette: a pásztorok jutalmazására 500 ezer forint alaptőkével alapítványt hozott létre, amelyhez bárki csatlakozhat. Szeretnék ezzel is elismerni azt az óriási munkát, amit a gulyások évközben végeznek a pusztán - fűzte hozzá.(F:mti)
   

Videó böngésző...

Mérgezett Föld - első változat

A puszta világa

A KENYÉR - teljes film

Dr. Kalmár Gergely: Ősgabonák

57 fán 300 gyümölcsfajta - egy hobbikertész sikerei (2009)

Dinnyeszüret Dombegyházán, 2019-ben

Kerti madarak és hangjaik

TOP 13 Erős állatok

Állattartás

Nem fogod elhinni, hogy mit tehetsz ezekkel a gépekkel! # 3

Lenyűgöző traktor videók. - Csodálatos mezőgazdasági technológia.

A világ legnagyobb könyve Szinpetriben

7 magyar elhagyatott falu

Mezőkövesd dédszüleink idejében.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vás...

Gyulai Iván: Kertész vagyok (elméleti alapok)

Levéltetű elleni biológiai védekezés - Levéltetű házi praktika - Megyeri...

Tanácsok az élethez.

Lópatkolás - Gajdán Márton , kovácsmester

Ételt csak okosan!

Hazai arborétumok

Erdők Világnapja 2019: Erdők és Oktatás

Érdekes virágok

SZÍNES PILLANATOK - BÍRÓ ERNŐ FESTMÉNYEI -

9. A tokaji aszú (onlineoktatás)

Mezőgazdaság, a legfontosabb hivatás a világon!

Havas tájak

Gazdász himnusz

Magyar szürkemarha

Ember- és környezetkímélő kertművelés - Gyulai Iván ökológussal

4 trükk a bőséges paradicsom terméséért

Hogyan tanultunk meg gyümölcsfákat metszeni?

Védjük meg a moníliától a gyümölcsfákat

A Méhek világa

Dr. Birkás Márta előadása 

Így nézhetnek ki a traktorok 2040-ben (videó)

Automatikus aratás és 3D-s szervizelés 1000 kilométerről (videó)