Mezőgazdasági Könyvtár

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár november 25-i és 27-i programjain

November 25-én (kedd) 17 órától Korsós Zoltán zoológus 
200 éve született Xántus János, természettudós, utazó, néprajzkutató
című előadását hallgathatják meg.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik-terem (1012 Budapest Attila út 93.)

 

November 27-én (csütörtök) 17 órakor nyílik meg Pongrácz Zoltán festőművész őszi kiállítása a VárMező Galériában.

A kiállítást megnyitja: prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész
Közreműködik: Szöllősi Dávid (mandolin), Lakatos J. Péter (restaurátor, versmondó)

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár VárMező Galéria (1012 Budapest Attila út 93.)

A kiállítás december 11-ig tekinthető meg a Vármező Galéria nyitvatartási idejében (H-Sz: 9-16:30, K-Cs: 9-19, P: 9-16 óra). 

 

Mezőgazdasági Könyvtár programjai

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket november utolsó hetében a Mezőgazdasági Könyvtár programjain.

A bunyevácok paprikája - Kőszegi László fizikus, amatőr néprajzkutató előadása
2024. november 26., (kedd) 17 óra

Bálint Sándor néprajzkutató 1962-ben rámutatott, hogy „a paprika meghonosodásának körülményeit még a jövendő kutatásának kell tisztáznia”.
Az informatika fejlődése segíti a kutatást: lehetővé teszi olyan digitalizált dokumentumok elérését, amelyek korábban nehezen hozzáférhetőek voltak,
az elektronikus levelezés pedig megkönnyíti, hogy választ kapjunk egy-egy kérdésre anélkül, hogy személyesen fel kellene keressünk a könyvtárakat, archívumokat.
Előadásában Kőszegi László a paprika történetéről alkotott kép pontosítására vállalkozik.
Történeti áttekintést nyújt arról, hogy a paprika hogyan került Közép-Európába, ezen belül Magyarországra.
Megismerhetjük a paprika szó eredetét, a hazai paprikatermesztés kialakulását, és a bunyevác népcsoport ebben betöltött szerepét.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (1012 Budapest Attila út 93.)

Adventi Könyvműhely

Egyedi jegyzetfüzet, ajándékkísérő készítése - workshop november 28., (csütörtök) 17 óra.

A Könyvműhely idei utolsó alkalmán adventi workshopot tartunk, amelyen egyedi jegyzettömböt, füzetet, ajándékkísérőt készíthetnek a résztvevők.
Alapanyagokat és eszközöket biztosítunk, de lehet hozni saját szerszámot és alapanyagként díszes papírt.

A foglalkozást vezeti: Vincze Petronella.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.)

A rendezvényen a részvétel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjai, és a Mezőgazdasági Könyvtár olvasói számára olvasójegyük felmutatásával ingyenes.
További érdeklődők számára könyvtári napijegy (800 Ft) váltásához kötött. Az érdeklődőket kérjük, előzetesen regisztráljanak a vip.ella@gmail.com e-mail címen.

Adventi készülődés az Erdei Iskola Egyesülettel 2024. november 30., (szombat) 10-től 13 óráig

Adventi készülődés a Mezőgazdasági Könyvtárban (ökojátékok, kézműveskedés, lemezdomborítás, adventi hétpróba).
Az Erdei Iskola Egyesület és a Mezőgazdasági Könyvtár közös programja.

Néprajzi kiállítás...

Takarékos módi címmel nyílik néprajzi kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban csütörtökön - tájékoztatta az MTI-t a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC).

A tárlat a takarékos szemléletmód aktualitását kívánja hangsúlyozni, a paraszti kultúra példáira alapozva kilenc témakörben vezet el napjaink pozitív gyakorlatáig - olvasható a közleményben.
    Mint írták, a paraszti kultúra jellemző sajátossága volt a takarékos életmód, a tárgyak megbecsülése, használhatóságának meghosszabbítása és az újrafelhasználás. Az FMC kiemeli, hogy a természettel együtt élő parasztember háztartásában nem volt szemét: a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába, minden mást eltettek majdani felhasználásra, mert "jó lesz még valamire".     A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság, az alapvető élelem éves beosztása, a takarékos eljárások; az öltözködést ünnepi és köznapi öltözködési rend és a ruházat megóvása jellemezte. A javítás a mindennapi élet része volt, a stoppolást, foltozást, varrást maguk végezték, a talpalást, drótozást, edényfoltozást pedig specialisták. A háztartás divatjamúlt, régi vagy hibás tárgyait tovább használhatták más funkcióban, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző - írták.  Az újrahasznosításkor rongyszőnyeg keletkezett, parasztszoknyából varrt ruha, fadarabokból életre kelt játékok, de ide tartoztak a gépek alkatrészei is a technikai eszközök elterjedésével. A falusi portán hasznos anyagnak bizonyult a megjelenésekor különlegességnek számító, "mindenre jó" műanyag is. A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné, szükségtelenné degradálta, mára viszont létfontosságú, egyre inkább követendő minta - mutat rá a múzeum.
     A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok, napjaink pozitív példái. Az FMC anyagán túl megyei intézményektől, magánemberektől kölcsönzött tárgyak, valamint fényképek, filmek, tárgytörténetek színesítik a kiállítást. A tárlathoz számos program kapcsolódik, így kurátori tárlatvezetés, madárijesztő-öltöztetés, kreatív alkotódélelőtt, de egykori ételrecepteket is felfedezhetnek a látogatók.     A Takarékos módi október 6-ig látható a Ferenczy Múzeumban, a kiállítás kurátora Sz. Tóth Judit etnográfus, muzeológus.(F:MTI)

Hortobágyi Nemzeti Park 50.

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
    A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
    A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek.
    A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
    A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat - vadlovak, őstulkok - mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít.
    Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el - olvasható a közleményben.(F:MTI)