Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hortobágy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hortobágy. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. július 31., csütörtök

Árvai Sándor

 

89 éves korában meghalt Árvai Sándor, akit a pusztai élet elkötelezett képviselőjeként a „Hortobágy Örökös Pásztora” címmel ismertek el.Árvai Sándor életét és elhivatottságát Cséke Zsolt örökítette meg „A Hortobágy Örökös Pásztora” címmel készült dokumentumfilmjében.

2023. január 15., vasárnap

Hortobágyi Nemzeti Park 50.

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
    A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
    A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek.
    A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
    A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat - vadlovak, őstulkok - mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít.
    Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el - olvasható a közleményben.(F:MTI)

2022. szeptember 23., péntek

Nemzeti Parkok...

Nagyításhoz kattintson a képre
 A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. Magyarországon az 1850/1972. és 1851/1972. számú OTvH határozattal hozták létre az első Nemzeti Parkot. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt.

2022. július 15., péntek

Hortobágyi lovasnapok

A mátai lovaspályán rendezett díjugrató- és fogathajtó versenyekkel, lovasbemutatókkal ma megkezdődik a hortobágyi lovasnapok háromnapos programsorozata, a puszta legnagyobb nyári rendezvénye.

    A lovasnapokat két év kényszerpihenő után rendezik meg ismét, a szervezők szerint legfőbb céljuk a Hortobágyra jellemző pásztorkultúra múltjának és jelenének, továbbá a mátai ménes lótenyésztő munkájának és fogatgyűjteményének megismertetése.
    Az 54. alkalommal megrendezett lovasnapokon hatszáz lovas mintegy ezer lóval versenyez a pusztán, a lovasprogramok mellett négyszáz táncos szórakoztatja a vendégeket, a gyerekeket különféle kézműves programokkal várják, és nem lesz hiány a bográcsokban rotyogó hagyományos pusztai ételekből sem: a három nap alatt mintegy négy mázsa szürkemarha- és rackahúsból készülnek a pásztorételek a Kilenclyukú híd lábánál.
    Az országos és nemzetközi díjugrató verseny mellett csikós bajnokságot is tartanak, szombaton pedig startol a Hortobágyi Vágta, a Nemzeti Vágta regionális selejtező futama, amelynek győztesei indulhatnak az őszi budapesti megmérettetésen.
    A fogathajtó show idén is nagy közönségsikerre számíthat, mint ahogy az élő zenére történő méneshajtás: az anyakanca-ménes és az idén született csikók a naplementében kápráztatják el a közönséget a zenés nyargalással.  
    Az idén 50 éves táncházmozgalom tiszteletére nagyszabású szabadtéri táncházzal készülnek a szervezők a hortobágyi lovas arénában. A programhoz csatlakozva, a Bürkös zenekar muzsikájára indul a Kárpát-medencei táncház, ahol a közönséget is táncra perdítik.
    A gyereklovasfaluban gólyalábasokkal, bábelőadásokkal, mesemondással, színházi előadásokkal, gyermektáncházzal és vattacukorfelhőkkel várják a legfiatalabbakat, a kézművesváráson pedig hatvan népművész, népi iparművész, kézműves kínálja majd a portékáit.
    A hortobágyi lovasnapokon fellép a Muzsikás Együttes is: a zenekar húzza majd a táncházmozgalom népszerű dalait, amelyekre kicsik és nagyok, idősek és fiatalok éjszakába nyúlóan rophatják a táncot a Hortobágyon.(F:MTI)

2022. június 11., szombat

Hortobágyi lovasnapok


Két év kényszerpihenő után ismét megrendezik júliusban a hortobágyi lovasnapokat: a háromnapos rendezvényen hatszáz lovas - mintegy ezer lóval - versenyez majd a pusztán - közölték a szervezők pénteken sajtótájékoztatón az eseménynek otthont adó mátai lovaspályán.

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője felidézte, hogy 2019-ben 22 ezer látogatója volt a lovasnapoknak, két év kényszerszünet után hasonló érdeklődésre számítanak.

    A szakember szerint a lovasnapok a Hortobágy egyik legfontosabb rendezvénye, amelyen mindenki megismerkedhet a térségre jellemző pásztorkultúra múltjával és jelenével, a mátai ménesben folyó munkával, valamint a páratlan fogatgyűjteménnyel.
    Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere felidézte azt a szoros kötődést, amely Debrecen és Hortobágy kapcsolatát évszázadokon át jellemezte, amikor még Debrecen birtoka volt a puszta. A megyeszékhely ma is fontos turisztikai értékként tekint Hortobágyra, ezért is vesz rész a lovasnapok megrendezésében - tette hozzá.
    Az idei lovasnapokon egyebek mellett díjugrató- és fogathajtó versenyek lesznek, megrendezik az országos csikósbajnokságot és a Hortobágyi vágta nevet viselő selejtező futamot, amelynek a győztesei részt vehetnek az őszi Nemzeti Vágtán.
    A lovasprogramok mellett négyszáz táncos szórakoztatja majd a vendégeket, a gyerekeket kézműves programokkal várják, és nem lesz hiány a bográcsokban rotyogó hagyományos pusztai eledelekből sem - hangzott el a sajtótájékoztatón.(F:MTI)

2022. április 24., vasárnap

Kihajtás a Hortobágyon

A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretében indították el a pusztai legelőkre szombaton az állatokat a Hortobágyon. Elsőként a rackanyájat hajtották át a Kilenclyukú hídon, de felsorakozott az érdeklődők előtt a lovas fogatok mellett a hatos szürkemarha- és a ritkaságszámba menő négyes bivalyfogat is.

    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a pásztorok életének mindig egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György-napja: ekkor hajtották ki az állatokat a téli szálláshelyükről.
    Az ország legnagyobb, a borjakkal együtt mintegy 2800 szürkemarhából álló gulyáját legeltetik a Hortobágy általuk kezelt kilencezer hektáros területén, a teljes puszta területének csaknem tíz százalékán - mondta el az igazgató a helyszínen az MTI-nek.
    Hozzátette: a marhákon kívül 1500 racka tapossa a gyepet a pusztán, a nóniuszménesük pedig 260 lóból áll. A csikók születése hamarosan befejeződik, így ők is csatlakozhatnak rövidesen a kint legelő méneshez.
    Medgyesi Gergely Árpád jelezte: bár hosszú ideje nem volt eső a pusztán, a hortobágyi legelők nagyon erősek tápanyagban, így megfelelő eledelhez jut minden állat a puszta különböző területein.
    Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, a pásztorokat a kitartás, a felelősség és a munka szeretete jellemzi.
    A tárgyiasult eszközök közül "sok használati tárgy, ruházat valahol itt született a Hortobágy folyó partján" - utalt a máig fellelhető, pusztából származó eszközökre az államtitkár.
    A szombati Szent György-napi kihajtási ünnepen fellépett a Debreceni Népi Együttes, majd bemutatták a közönségnek a Hortobágy eddigi és új örökös pásztorait, a számadók pedig - akiknek az őszi behajtáskor kell számot adniuk a nyájak szaporulatáról - átvették megbízóleveleiket.
    A Hortobágy folyó partján lévő vásártéren kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akik megkóstolhatták a bográcsokban készült pusztai ételeket is.(F:MTI)

2022. február 1., kedd

Vizes Élőhelyek Napja

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk a Vizes Élőhelyek Napját.

2021. augusztus 21., szombat

Hortobágyi hídi vásár

Tizenegy gulyás- és öt bojtár páros méri össze felkészültségét a 25. országos gulyásversenyen és pásztortalálkozón - jelentették be a szervezők a találkozó megnyitóján szombaton, a hortobágyi pusztai állatparkban.

    Nagy István agrárminiszter beszédében "a magyar mezőgazdaság élő örökségének" nevezte a pusztai állattartás hagyományait, amire "építhetjük a jövőnket".
    A tárcavezető szerint a mai pásztorok fontos feladata, hogy továbbvigyék ezt az élő örökséget.
    Nagy István azt mondta, a pásztorok három jellemvonása "az erő, a bátorság és a hit".
    "2021-ben sem kell más, csak erő, bátorság és hit, és sikeresek leszünk" - tette hozzá a miniszter.  
    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a gulyásversenyt a hagyományos, pünkösd-közeli időpontban a járványhelyzet miatt nem tudták megtartani, mint ahogy számos más pusztai rendezvény is elmaradt.
    Ezért első alkalommal szervezték meg augusztus 20-22. között a Pusztán Ünnep! elnevezésű programsorozatot, ahol mindenből - lovasprogramok, hídivásár, kihajtás, gulyásverseny, pusztai eledelek - kapnak egy kis ízelítőt a látogatók.
    A pusztai állatparkban tartott megnyitón mások mellett felvonult a mátai csikósok fogata, a hatos ökörfogat, a négyes bivalyfogat, ott voltak Hortobágy örökös pásztorai, bemutatták műsorukat a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncosai, miközben a háttérben legelt a szürkemarha gulya: 196 tehén 180 borjával.
    A pásztor- és bojtár párosok számos versenyszámban, köztük a két legnehezebbnek ítélt, kötéllel történő marhakifogásban, illetve a gémeskútból történő vízhúzásban mérik össze tudásukat.
    Borics Imre, a gulyásversenyek hortobágyi alapítója a megnyitón bejelentette: a pásztorok jutalmazására 500 ezer forint alaptőkével alapítványt hozott létre, amelyhez bárki csatlakozhat. Szeretnék ezzel is elismerni azt az óriási munkát, amit a gulyások évközben végeznek a pusztán - fűzte hozzá.(F:mti)
   

2021. július 3., szombat

Tiszavirágzás...

Javában zajlik a tiszavirágzás, vagyis a kérészek tömeges megjelenése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, ahol több helyszínen is megfigyelhető a tiszavirágok nászrepülése - hívta fel a figyelmet az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    Azt írták: a víz felett repülő rovarfelhő egyedülálló természeti látványosság, amely mára már szinte csak a Tisza és néhány mellékfolyójának napsütötte szakaszain figyelhető meg.
    A tárca tájékoztatása szerint a tiszavirágzás mellett számos különleges és változatos élményt, látnivalót kínál a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság: egy látogatóközpont, 11 tanösvény és 17 különféle bemutatóhely segíti az élővilág megismerését. Mivel az igazgatóság folyamatosan fejleszti kínálatát, számos hortobágyi kiállítás és a látogatóközpont is megújul, melyek átmenetileg nem látogathatók.
    Azonban továbbra is sok érdekesség várja a vendégeket, köztük a Tiszakürti Arborétum, a Hortobágyi Vadaspark, a Cégénydányádi kastély és parkja, illetve Magyarország egyetlen személyszállítást végző halastavi kisvasútja - tették hozzá.
    Közölték: a tanösvények látogatása az ingyenesen letölthető Digitális Tanösvény applikáció segítségével még informatívabb lett. Az aktív kikapcsolódást keresők pedig e-bike-, szakvezetett gyalogtúrákon, szafari- és lovasprogramokon vehetnek részt, emellett akár távcsövön keresztül is megcsodálhatják a térség különleges madárvilágát.
    A Hortobágyi az ország első nemzeti parkja, 1973-ban alapították, a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába Az igazgatóság működési területén négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület található.
    A különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik, hiszen két Ramsari terület, egy bioszféra-rezervátum található itt, a Puszta pedig az UNESCO Világörökség része. A kiemelt védelem és figyelem biztosítja az élővilág változatosságának megőrzését - hangsúlyozta az AM.
    Hozzátették: 2011-ben a nemzeti park területén jelölték ki Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját, melynek célja a természetes éjszakai környezet megóvása és az éjszakai élővilág értékeinek bemutatása. A Hortobágyi-halastavon például "Az éjszaka hangjai" fantázianevű holdsétákon vehetnek részt az érdeklődők, ahol nem csak a nádi világ éjszakai életét, hanem a sötét égbolt csillagait is felfedezhetik.
    A Hortobágyi Nemzeti Park élővilága rendkívül színes. Az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, a gémektől a récékén, ludakon, nádi énekesmadarakon át a darvakig vagy akár a rétisasig számos faj élőhelye. Az igazgatóság élőhelyei ritka és különleges állatok számára is otthont adnak. Ilyen az őstulokhoz a ma élő szarvasmarha-félék közül a legjobban hasonlító hortobágyi tulok és a Przewalski-vadlovak.
    Ezek a ritka állatok a látogatóktól elzárva, a pentezugi vadlórezervátumban élnek félvad körülmények között, és a legszigorúbb védelmet élvezik. Kiemelték: ez a legnagyobb félvad körülmények között tartott állomány, a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból ugyanis 300 Pentezugban, illetve a Hortobágyi Vadasparkban található kisebb bemutató állományban él.(F:mti)