Balatoni Borrégió...

 

Ökológiai Kulturális Hét

Kulturális és művészeti eszközökkel mutatja be a Balaton és térségének ökológiai összefüggéseit a Balatorium címmel megrendezendő Ökológiai Kulturális Hét augusztus 19. és 27. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat részeként - tájékoztatták a szervezők az MTI-t kedden.

    Mint felidézik, az EKF rendezvénysorozat kiemelt ökológiai-művészeti-kulturális projektje a PAD Alapítvány koncepciója alapján és szervezésében jön létre, a szervezők a lehető legtöbb megközelítésben, zenén, beszélgetéseken, workshopokon, lassú tájbejárásokon, művészeti aktivitásokon és gasztronómiai programokon keresztül mutatják meg a Balaton sérülékenységét. A programok Örvényesen, Tihanyban, a Balaton Limnológiai Kutató Intézetben és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művésztelepén, valamint Salföldön, a Bánya Teraszon lesznek.
    Az Ökológiai Kulturális Hét augusztus 19-én, szombaton a Balatorium Menüvel, egy ökológiai szemléletű gasztronómiai eseménysorozattal kezdődik: a vendéglátóhelyek olyan étel- és italkóstolókkal készülnek, amelyek szemléltetik a balatoni régió ökológiai kihívásait a konyhai alapanyagoktól kezdve a tóban lezajló folyamatokon keresztül az élelmiszerellátási láncok környezeti kérdéséig.
    Ugyancsak augusztus 19-én, szombaton 15 órától tartják a Salföldi Bányában a Balaton Hangjai lemezbemutató koncertjét Deva, a Jazzbois, a Wave of Sound, Onakom és Hegedűs Józsi részvételével. A Balatorium projekt keretében megvalósuló anyagra a Balaton hangmintáit felhasználva 12 hazai előadó írt számokat, a koncertek előtt pedig az érdeklődők beszélgethetnek ökológusokkal, valamint részt vehetnek egy lassú tájbejáráson is.  
    Augusztus 25-én, pénteken nyílt napot tart Tihanyban az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, ahol a látogatók betekinthetnek a napi munkafolyamatokba, bejárhatják a laboratóriumokat és a műemlék épületegyüttest, valamint megismerhetik a tó őshonos és invazív fajait is - áll a közleményben.
    A Magyar Képzőművészeti Egyetem szintén augusztus 25-én tart nyílt napot a tihanyi művésztelepen. A kortárs képzőművészeti program célja, hogy a látogatók megismerhessék a tihanyi belső tó partján található Somogyi József művésztelep történetét és hétköznapjait, valamint betekinthessenek az egyetem hallgatóinak alkotói folyamataiba. A két tihanyi helyszín össze is kapcsolódik, vezetett sétát tartanak a Limnológiai Kutató Intézetből, a Balaton partjáról a Művésztelepig.
    Augusztus 26-án és 27-én, szombaton és vasárnap az örvényesi szabadstrandon számos programmal készülnek a szervezők, az érdeklődők beszélgetéseken, workshopokon és gyermekprogramokon ismerkedhetnek meg a tó ökológiai kihívásaival, nádból és más természetes anyagokból készült vízi járművekkel is hajózhatnak, valamint az erre a hétvégére kialakított "megfigyelőállomáson" szakértőkkel és művészekkel beszélgethetnek ökológiai kérdésekről.
    A parton sétákra és a környéken található Balatonbarát kert projekt mintaveteményes bejárására invitálják a résztvevőket, valamint ellátogat a strandra a MOME is, ahol a vendégek megtudhatják, hogy az egyetemisták miként ötvözték az ökológiai folyamatokat a dizájnnal installációk és adatvizualizációk formájában, és milyen edukációs tananyagot fejlesztettek középiskolai hallgatóknak a Bakony-Balaton Környezetvédelem Oktatóközponttal közösen.
    A részletes programok a https://veszprembalaton2023.hu/esemeny/balatorium-okologiai-es-kulturalis-het internetes oldalon találhatók.

Halfesztivál...

Halas ételkülönlegességekkel, koncertekkel, táncelőadásokkal és gyermekprogramokkal is várják az érdeklődőket a pénteken kezdődő siófoki Halfesztiválon.

    A Balaton-parti város központjában rendezett háromnapos esemény gasztrokínálatából szakmai zsűri választja ki 2022 legjobb halas street foodját, amelyet bárki megkóstolhat - olvasható a szervezőknek az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
    Azt írták, hogy a fesztivál mintegy húsz programja között lesz halpiknik, főzőverseny, játszóház, interaktív halas mese foglalkozás, több táncbemutató és táncház is.
    A vendégeket olyan neves előadók, illetve zenekarok szórakoztatják, mint például Palya Bea, az Ismerős arcok vagy a Margaret Island.
    A siófoki Halfesztivált 2013-ban a korábbi tojásfesztiválok sikerein felbuzdulva hívták életre. Az egy évtizeden át évente megrendezett, mára megszűnt tojásfesztivál ugyanis bizonyította, Siófokon nemcsak nyári, hanem őszi rendezvények iránt is van igény.
    A város a témájában autentikusabb Halfesztivállal hagyományt kívánt teremteni, célja a Balaton és a hal népszerűsítése.
    A fesztiválról bővebb információk a www.kikksiofok.hu oldalon olvashatók.(F:MTI)

Balatoni borrégió árai...

A magyarországi borrégiók közül a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények és az ingatlanok; itt csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő, a lakóingatlanokért pedig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly - közölte a Takarék csoport az elemzői által összeállított Takarék Index adatait csütörtökön az MTI-vel.

    A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.
    Az ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
    Kitértek arra: a borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, több mint háromszorosukra, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, 52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben.
    A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település követett - Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el - közölték.
    Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket az elemzés szerint. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4 százalék volt.
    Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban - Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji - 22 borvidék található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék.(F:MTI)

Vizes Élőhelyek Napja

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk a Vizes Élőhelyek Napját.