Hortobágyi Nemzeti Park 50.

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
    A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
    A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek.
    A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
    A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat - vadlovak, őstulkok - mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít.
    Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el - olvasható a közleményben.(F:MTI)

NP rendezvények

Állatsimogatóval, tojáskereséssel, kézműves programmal, esti távcsöves bemutatóval, nyuszivonattal, erdei élménytáborral és húsvéti kincskereséssel várják a látogatókat országszerte a nemzeti parkok és az állami erdőgazdaságok. Indulás előtt érdemes felkeresni az adott helyszín honlapját, ahol tájékozódni lehet az éppen aktuális eseményekről - hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    A nemzeti parkok vasárnaptól hétfőig egyedi programokkal és kézműves foglalkozásokkal várják látogatóikat. Az ország keleti felén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában látványetetések, állatsimogató, tojáskeresés, húsvéti kézműves program és sok más meglepetés várja az állatok rajongóit.
    Aki aktívabb programot keres, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében egy kényelmes elektromos kerékpártúra keretében tekintheti meg a legelő szürkermarha gulyákat, a Hortobágy-folyót, a Hortobágy-halastavi bemutatóterületet és a halastavak madárvilágába kap betekintést.
    Kicsit északabbra az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság díjnyertes Kincskereső játékösvénye invitálja kalandos kincsvadászatra a családokat. Összetett program-kavalkáddal készül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is, amely egyéb helyszínek mellett az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Lombkorona ösvényén a tojásrakó madárvilág után kutató programmal nyitja meg a hétvégét.
    Az ország középső részén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság várja a hagyományvadászokat. A tojásfestés és kézműveskedés mellett választ kapunk olyan kérdésekre, minthogy miért nyúlfarkfű a nyúlfarkfű, élnek-e nyulak a Sas-hegyen. A Csaj-tavi túrán pedig az látható, ahogy a nádasokban hazánk szinte összes gémféléje költ.
    A Duna vonalától nyugatra a Balaton-felvidéki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság programkínálatából érdemes szemezgetni, vagy azokat összefűzni. Gyalog és kerékpártúrák mellett kulturális programok, természetismereti- és kézműves foglalkozások, a kisebbeket pedig népi fajátékok várják.
    Az ünnepi asztalról húsvétkor sem hiányozhatnak a finom falatok. Natúr és fűszeres sonkák, kolbászok, kézműves sajtok, valódi gyümölcsből kifőzött lekvárok, a gyermekek kedvenc szörpjei, magyar pálinkák és így tovább. Ezek kóstolását, vásárlását ajánlja az Agrárminisztérium az igazgatóságok húsvéti termelői piacain. A Nemzeti Parki Termék Védjegy ugyanis a vásárlók és fogyasztók számára garanciát jelent, hogy a termék az adott régióból származik, környezetkímélő módon előállított, jó minőségű, és az adott területhez, kulturális örökséghez, helyi hagyományokhoz és értékekhez közvetlenül kapcsolódik.
    Az állami erdőgazdaságokhoz tartozó ökoturisztikai központok is színes programokkal készülnek a húsvétra. A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő Budakeszi Vadaspark csütörtökön játékos foglalkozásokkal és ismeretterjesztő előadásokkal nyitja meg az ünnepet. A szervezők pénteken az iskoláskorú gyerekek részére kézműves játszóházzal, regisztrációhoz kötött állatbemutatóval és éjszakai szakvezetéssel készülnek. Húsvét hétfőn tojáskeresgélő programmal és meglepetésekkel várják a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A túrát kedvelőknek is akad kikapcsolódási lehetőség, hiszen az Erdőajándéka Erdei Iskola gyönyörű erdei környezetben egész napos izgalmas erdei programot szervez a Hármashatár-hegyen.
    Az Egererdő Zrt.-hez tartozó Mátravasúton vasárnap, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton pedig hétfőn  "Nyuszi Peti" kíséri végig az utazókat. A szervezők vasárnap  nyuszisimogatóval is készülnek a Szalajka-ház végállomásnál, hétfőn tojáskereséssel és kézműves foglalkozással várják a látogatókat a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban.
    A Bakonyerdő Zrt. Festetics Imre Élményközpontban a látogatók vasárnap tojásvadászaton vehetnek részt, de lesz kvízjáték, húsvéti tojás készítés - tojásírással és berzseléssel -, valamint báránysimogató.  
    Péntektől hétfőig Vérteserdő Zrt. kezelésében lévő Agostyáni Arborétum ünnepi nyitvatartás szerint fogadja a látogatókat. A gyerekek húsvéti kincskeresésen vehetnek részt.
    A SEFAG Zrt.-hez tartozó Zselici Csillagparkban  esti távcsöves bemutatót tartanak szombaton. Vasárnap a Kefag Zrt. kezelésében lévő Kecskeméti Arborétumban Virágzó tavasz elnevezésű túrát szerveznek a családoknak. A Mecsekerdő Zrt.-hez tartozó Mecsextrém Parkban tojásvadászatot és locsolóvers versenyt tartanak.    
    A Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskolája többek között húsvéti mesesarokkal, nyuszi simogatóval, húsvéti kézműves foglalkozással várja a gyerekeket, míg a nagyobbak belekóstolhatnak a húsvéti kalácssütés rejtelmeibe is.
    Az ünnepek alatt a NEFAG Zrt. kezelésében lévő szolnoki Bagolyvár Vadaspark is nyitva tart és színes programokkal várja a családokat. (F:MTI)

Csárda Természetvédelmi Központ

Átadták a Csárda Természetvédelmi Központot Balfon - közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön az MTI-vel.

    Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak - hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.
    Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak. Ez a most felújított csárdaépület a Fertő nyugati partján régi hiányt tölt be infrastrukturális és ökoturisztikai szempontból. Ennek a társadalmi igénynek megfelelve alakították ki a nemzeti parkokban az 1000 fős szálláshely-hálózatukat, valamint az 1100 kilométer hosszúságú tanösvény-hálózatukat is - tette hozzá.
    150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el - sorolta az államtitkár.
    Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel. A természetvédelmi őrök bázisaként is funkcionáló épület kialakítása ezért is kiemelt projektnek számít, hiszen az őrök munkája kiterjed többek között a területkezelésre, pályázatírásra, monitoring tevékenységre, adatgyűjtésre, tanácsadásra, oktatási tevékenységre vagy éppen a túravezetésre - hangsúlyozta az államtitkár.
    Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg - fűzte hozzá.
    Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is - fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.(Forrás:MTI)

Nemzeti parkok hete

A legnagyobb ökoturisztikai program lesz a Nemzeti parkok hete, amely idén a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivállal együtt tartja a nyitó rendezvényét Gödöllőn - mondta a két rendezvény szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

    Rácz András az események bemutatóján a nemzeti parkokat nevezte az ökoturizmus legfontosabb intézményeinek, ezért - mint mondta - az összes igazgatóság várja a látogatókat a rendezvények alkalmából. A Nemzeti parkok hetén országszerte olyan programok is várják az érdeklődőket, amelyeken máskor nem lehet részt venni - tette hozzá.
    Az államtitkár közölte, hogy a rendezvény idejére az UNESCO lezárhatja a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum jóváhagyását, ezzel létrejöhet az ország első határon átnyúló bioszféra-rezervátuma, amely osztrák, szlovén, horvát, magyar és szerb együttműködéssel jött létre.
    A Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál főszervezője közölte, hogy a rendezvényük idén visszatér a járvány előtti rendjéhez. Székelyhidi Tamás elmondta, hogy 2019-ben 40 ezer érdeklődőt fogadtak, és abban bízik, hogy idén újra sok vendég lesz kíváncsi a diák- és családi programokra, kézműves foglalkozásokra, filmvetítésekre, koncertekre, szakmai kiállítókra.
    A fesztivál megszervezéséhez mint főtámogató 85 millió forinttal járult hozzá a Kék Bolygó Alapítvány - közölte Krakkó Ákos kommunikációs vezető. A járvány - mint fogalmazott - sok rosszat hozott, de néhány kedvező hatása is volt, hiszen a korábbiaknál több idő jutott könyvekre és filmekre. A mindennapi tapasztalatok mellett a szolgáltatók visszajelzései is igazolják, hogy van igény a tanulásra, a tájékozódásra, de a virtuális lehetőségeknél sokkal jobb, ha mindenki személyesen részesül természetközeli élményekben - tette hozzá.
    A Magyar Nemzeti Parkok Hetét szeptember 13. és 19. között rendezik meg. A nyitó hétvége eseményeit szeptember 10-től 12-ig a Gödöllői Királyi Kastélyban tartják a Nemzetközi Környezet- és Természetvédelmi Fesztivállal együtt. A rendezvény kiemelt vendége idén a 25 éves Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága. (F:mti)

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Évről évre növelik népszerűségüket a hazai nemzeti parkok. A legtöbb vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta tavaly, az igazgatóság által üzemeltetett bemutatóhelyeket mintegy 318 ezer regisztrált látogató kereste fel 2020-ban - derült ki az Agrárminisztérium (AM) és a Klímapolitikai Intézet közös kutatásából, amelynek részleteit szombaton közölték az MTI-vel.

    A közlemény szerint jelentősen, az elmúlt 10 év alatt 40 százalékkal növelte látogatói számát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A tavalyi évben minden harmadik, nemzeti parkba látogató vendég ezt a térséget választotta úticélul.
    A növekvő érdeklődés nagyban köszönhető annak, hogy az igazgatóság folyamatosan fejleszti ökoturisztikai létesítmény-hálózatát és változatos programokat kínál a szabadidő aktív eltöltésére. Emellett szálláshelyeiknek köszönhetően akár több napos kikapcsolódást is tervezhetnek az ide érkezők.
    A látogatók jelenleg 44 bemutatóhely közül választhatnak: 5 látogatóközpont és 7 kisebb látogatópont, 4 látogatható barlang, 1 tájház, 2 természetiskola, valamint 25 tanösvény mutatja be élményszerűen a Balaton világát, a térség természeti-, táji- és kulturális értékeit. A közeljövőben tovább bővül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kínálata, az északi parton a Lóczy-barlang Látogatóközpont, míg a déli parton a Berek Világa Látogatóközpont várja majd a vendégeket - írták.
 Közölték azt is, az igazgatóság kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre is, programjaikon évente több mint 50 ezer diák vesz részt. Számukra olyan különleges élményeket kínálnak, mint levendulás szappan készítése Tihanyban, vagy például kénsavas kőzetvizsgálás a geopark túrán. A kicsiket csillagásztábor várja a Pannon Csillagdában, de kipróbálhatják a könyvkötést és a kosárfonást a Kis Mesterségek Házában. Csopakon a Pele apó sétaút tábláin számos természetről szóló információ olvasható, és a park patakjában Bisel vizsgálatokat is végeznek az iskolásokkal - sorolták.
    Emlékeztettek, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben jött létre. Területe a Balaton északi partján húzódik és 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Az igazgatóság működési területe kiterjed Veszprém- és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, illetve Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre.
    A nemzeti park tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget - kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként - 2003-ban Európa Diplomás területté vált. A nemzeti park földtani, természeti és kultúrtörténeti értékeit a Bakony-Balaton UNESCO Geopark mutatja be a nagyközönség számára - áll a közleményben. (F:mti)