Nagy
István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki
igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300
ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát,
biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.
Az
operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható
források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez
hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi
területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73
százalék - mondta a miniszter.
Nagy István jelezte, hogy a
fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak:
a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív
program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut
természetvédelmi fejlesztésekre.
A tárcavezető ismertette, a
2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park
igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott,
mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más
programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat,
ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott.
Az
ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az
évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem "az ezer meg
ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul
beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is". Egyúttal
köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának,
hogy "mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan
szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz".
A
klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan "elemi
érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti
környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme" -
jelentette ki az agrárminiszter.
Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti
Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz
természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi
jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett
tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben,
maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része.
Nagy István egy
felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek
természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg
2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti
parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot.
A
62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40
idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett
területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően
önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat -
mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta
csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió
650 ezret.
Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy
a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is
beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
Medgyesi Gergely
Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a
Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig
változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420
madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak - jelezte.
Aradi
Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben
emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai
állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról.
A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése