Szakértői esetek 1.

Szakmai problémák, érdekellentétek voltak, vannak és lesznek.

1./ Előzmény

Nevezett (XY) személy az alábbi gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben kérte a mezőgazdasági igazságügyi szakértő szakmai állásfoglalását:

-        A Bodrogközben 2006-os évben mennyi a műtrágyázott kaszálókról betakarítható termésátlag?  A terület amelyen gazdálkodást folytatok a Tiszakarádi főcsatorna mellett található.

-        Éven belül végezhető-e két alkalommal kaszálás ugyanazon területről?

-        Hogyan befolyásolja a hektáronként felhasznált 150 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya  a terméshozamot a gyepgazdálkodás tekintetében?

-        A bálázást VICON RF 125 típusú bálázóval báláztunk. Kérném a szakvéleményben megállapítani, hogy ezen bálázóval milyen súlyú bála készíthető? (Bálaméret: 120 cm x 125 cm)

A feltett kérdések megválaszolása előtt indokolt a Bodrogközi kistérségről rövid jellemzést adni:

2./ A Bodrogköz agroökológiai jellemzői

Az egyes tájak, kisebb-nagyobb földrajzi egységek mezőgazdasági potenciáljának vizsgálatakor gyakran kerül előtérbe a „hátrányos helyzetű” vagy „kedvezőtlen adottságú” jelző. Az elemzések során kiderül, hogy azok a térségek érdemlik ki a fenti minősítést, amelyekben a hagyományos mezőgazdálkodási mód nem, vagy csak fokozott erőfeszítéssel alkalmazható.

Ilyen jellegzetes kistáj megyénkben a Bodrogköz.

A múlt század második felében végrehajtott ármentesítő munkálatok előtt a Bodrogköz nagyobb része a szó igazi értelmében vett ártéri síkság volt, amelyet a Tisza és a Bodrog áradásai csaknem minden évben elöntöttek. A terület alig 10%-a volt árvízmentes.

Az időközben elvégzett ármentesítő munkálatok nyomán a Bodrogköz képe lényegesen megváltozott.

Ennek ellenére a terület sajátos fejlődéstörténeti, geológiai, domborzati és vízrajzi viszonyai napjainkban is kedvezőtlenül hatnak a gazdálkodásra.

A Bodrogközben nagyon sok elhagyott medret, mederszakaszt lehet látni. Ezek nagyobb részét a Tisza, kisebb hányadát pedig a Bodrog alakította ki. Nagyon sok elhagyott mederrészlet, morotva található. Ezek valósággal behálózzák a Bodrogköz középső részét.

A Bodrogköz felszínének 90%-a 95-100 m tengerszint feletti magasságú, túlnyomó részben síkság. A területen futóhomok felszínek, elhagyott folyómedrek, övzátonyok, folyóhátak, folyóhátak közötti mélyebb fekvésű területek, lapos ártéri sík tarkítják. A felszíni formát tekintve a Bodrogköz középső része a legváltozatosabb.

Az időszakos belvizek levezetésére több mint 500 km-es csatornahálózat épült.

Az emberi beavatkozások közül a Bodrogközben kétségtelenül a folyószabályozások, lecsapolások és vízrendezések gyakorolták a legnagyobb hatást a táj arculatára.

A legnagyobb területi kiterjedésben (45%) az agyagos mechanikai összetételű savanyú, erősen savanyú kémhatású, az V., vagy VI. talaj minőségi kategóriába sorolt réti talajok fordulnak elő.

A vályog, agyagos vályog vagy agyag mechanikai összetételű, savanyú kémhatású öntés réti talajok részaránya 15%. A VI. vagy VII. talajminőségi kategóriába tartoznak.

Az állandó felszín közeli talajvizű síklápok 7%-os területi kiterjedésűek, termékenységük korlátozott, VIII. talaj minőségi kategóriába tartoznak.

Ugyancsak gyenge termékenységűek (VIII. kategória) az agyagos vályog, helyenként vályog fizikai féleségű nyers öntéstalajok, amelyek területi részaránya jelentős (22%).

A nyirokszerű, agyagos vályog, VI. talaj minőségi kategóriába sorolt barna földek 5%-ot képviselnek.

A magasabb térszínek homokos üledékein gyenge termékenységű (VIIIJ kovárványos barna erdőtalajok képződtek, 5%-os kiterjedésben.

A humuszos homoktalajok kiterjedése 1%.

Az 1980-as évek első felében megkezdett, majd félbehagyott Bodrogközi komplex térségi melioráció jelentős változást eredményezett a területhasználatban.

Az 1990-es évektől a tsz-ek átalakulása a területhasználatokat is befolyásolta, a nagy táblák feldarabolása és kiosztása a mezőgazdasági használatot vissza vetette, nőtt az elhanyagolt, műveletlen területek aránya.

A Tiszalöki vízlépcső üzembe helyezését követően a Tisza folyó vízszintje a duzzasztás hatására megemelkedett. A vízlépcső duzzasztó hatása  a Tiszán Dombrádig, míg a Bodrogon az országhatáron túl is érzékelhető. A folyók középvízállásai a duzzasztással befolyásolt partszakaszon megemelkedtek, ezért a part menti 1-1,5 km-es sávban lévő talajvizes kutak nyugalmi vízszintjei is 1-1,5 m-el magasabbak a vízlépcső hatására.

A térség árvédelme miatt a megépített árvédelmi töltések a gravitációs vízkivezetést akadályozzák, a víztestekről csak szivattyús átemelés lehetséges a befogadó Bodrog és Tisza folyóba.

(Felhasznált forrásmunkák: 1./ Kupi Károly-Belényesi Márta: A Bodrogköz agroökológiai körzetesítése; 2./ Dr. Lóki József-Dr. Félegyházi Enikő: A Bodrogköz kialakulása és mai felszíne; 3./ 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység. Megjegyzés: A hivatkozott forrásmunkák az interneten fellelhetőek.)

3./ A felvetett kérdésekre adott válaszok

-                    a./ A Bodrogközben 2006-os évben mennyi a műtrágyázott kaszálókról betakarítható termésátlag?  A terület amelyen gazdálkodást folytatok a Tiszakarádi főcsatorna mellett található.

A válaszom alátámasztására felhasználtam Dr. Tasi Julianna: A gyep tápanyagellátása című anyagát, amely az interneten is megtekinthető. Lásd. 1. sz. melléklet.

A táblázat adatai alapján a gyep alaptermése, száraz viszonyok között 5 t/ha zöld, azaz 1,25 t/ha széna.

Amennyiben a területen műtrágya felhasználás történik, ennek hatására jelentős terméstöbblettel számolhatunk (10 t/ha) és a tervezett termés 15 t/ha zöld, amely 3,75 t/ha szénának felel meg.

Szándékosan a kedvezőtlen, száraz viszonyok közötti körülményeket emeltem ki, holott az említett főcsatorna melletti területekre sokkal inkább az „üde” viszonyok jellemzőek.

Saját tapasztalataim:

§  Több éve figyelem a térségben (Karcsa) telepített Szarvasi energiafű ültetvény állapotát. Itt is szembetűnően magasabb, erősebb fejlettségű, élénkebb zöld színű az energiafű állomány a főcsatorna menti 70-100 m-es sávban. Ez véleményem szerint a talaj vízszint kedvezőbb alakulásával áll szoros összefüggésben.

§  2010. évben az áradások, gátátvágás és irányított vízkivezetéssel érintett gyepterületeken mintegy 15-20 esetben végeztem kárszakértést a megye különböző térségében. Ennek során a legelők esetében 2,8 – 3,0 t/ha szénaértékkel (11,2 -12 t/ha zöld) , a kaszálók esetében 3,0-3,2 t/ha széna (12 – 12,8 t/ha zöld) hozammal számoltam. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közelben lévő vízfolyás a környezet talajvízszintjét emeli, ezen kívül a mikroklímát is kedvezően befolyásolja, amely együttesen pozitívan hat a gyeptermés növelésére.

Válasz: Bodrogközben, a tiszakarádi főcsatorna mentén  átlagos évjáratban, műtrágya

használatával 2,8-3,2 t/ha széna megtermelhető.

-        b./ Éven belül végezhető-e két alkalommal kaszálás ugyanazon területről?

Kaszálással a gyep egy vagy több növedékét is hasznosíthatjuk. Az első növedék (anyaszéna) adja a legnagyobb mennyiséget. A kaszálók növényzetét jórészt olyan szálfűvek alkotják, amelyek kevéssé tűrik a taposást, rágást. Természetesen itt is megtalálhatók alacsonyabb növésű füvek.

A kaszálás időpontját a mezőgazdasági gyakorlatban az időjárás és a domináns fűfajok fejlettségi állapota határozza meg.

Hazánkban általában évente kétszer –május végén-június elején, valamint augusztus közepén- kaszálnak.

Válasz: Bodrogközben, a tiszakarádi főcsatorna mentén átlagos évjáratban, végezhető két alkalommal kaszálás ugyanazon területen.

c./ Hogyan befolyásolja a hektáronként felhasznált 150 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya  a terméshozamot a gyepgazdálkodás tekintetében?

Erre a kérdésre alapvetően választ ad a szakvélemény 1. sz. melléklete.

Ezen túlmenően, -alátámasztás céljából- csatolom a 2. sz. mellékletet, amely alapján a gyepgazdákodás hatékonyságát és gazdaságosságát a N-műtrágya használata alapvetően befolyásolja.

Elméletileg és gyakorlati tapasztalatok alapján is bizonyított, hogy 1 kg N-hatóanyagra minimum 100 kg terméstöbblet jut. 

A N-műtrágya használatával nő a termésmennyiség (fűhozam),  nő a pázsitfüvek borítottsági aránya, növekszik a takarmány fehérje tartalma és a szervesanyagok emészthetősége.

Válasz: A N-műtrágya használata a gyep fűhozamát kaszáló és legelő esetében egyaránt lényegesen növeli. A gyakorlatban 1 kg N-hatóanyag minimum 100 kg terméstöbbletet jelent. A műtrágya gyors hatású, átlagosan háromszoros termésnövekedést jelent, hatékonysága a szerves trágyákénál nagyobb, gazdaságos adagban nem szennyező. (lsd. 3. sz. melléklet)

Megjegyzés: a hivatkozott 2-3 . sz. mellékletet Dr. Tasi Julianna: A gyep tápanyagellátása című anyaga tartalmazza, amely az interneten is megtekinthető.

d./ A bálázást VICON RF 125 típusú bálázóval báláztunk. Kérném a szakvéleményben megállapítani, hogy ezen bálázóval milyen súlyú bála készíthető? (Bálaméret: 120 cm x 125 cm)

A hivatkozott bálázó műszaki paramétereit a 4. sz. melléklet szemlélteti. Fix-kamrás, hengeres bálázó-gép.

Számítási alapadatok:

-        hagyományos rétiszéna súly: 75-95 kg/m3; számításnál figyelembe vett: 85 kg/m3,

-        bálázott(tömörített) r.széna: 170 kg/m3, átlagosan kétszeres tömörítéssel számolva,

-        Vicon RF 125 hengeres bála: 1,42 m3/darab

-        Vicon RF 125 géppel előállított bála súlya: 241 kg/bála (1,42 m3 x 170 kg/m3)

Válasz: A Vicon RF 125 bálázóval a takarmány minőségétől függően 230-250 kg/bála, átlagosan 240 kg/hengeres bálák készítésére nyílik mód.

4./ Ö s s z e f o g l a l ó

A Bodrogköz mezőgazdasági gazdálkodási szempontból alapvetően és lényeges jegyekben eltér a megye általános helyzetétől.

Ebből kifolyólag a felvetett kérdésekre adandó válaszok csak a kistérségi, helyi körülmények és sajátosságok figyelembe vételével állapíthatóak meg.

Téves következtetések levonására nyújt lehetőséget, amennyiben a bodrogközi gazdálkodás kérdéseit a megyei átlagszámok alapján kívánjuk meghatározni.

(ki/2011. február 17)