Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakértés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakértés. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 18., hétfő

Erdészeti hálózat

Bővíti az erdészeti ágazatban tevékenykedőknek nyújtott tájékoztatási szolgáltatásait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - tájékoztatta a kamara az MTI-t hétfőn.

    A közlemény szerint 2024 elején felállítanak egy régiós erdészeti szakértői hálózatot, amelynek elsődleges feladata, hogy tájékoztatást nyújtson az ágazat valamennyi szereplőjének, az erdőtulajdonosoktól és erdőgazdálkodóktól az erdészeti szakirányítókon és szaktanácsadókon át egészen az erdészeti termelő és szolgáltató vállalkozásokig.
    Közölték: az erdészeti szakértői hálózat a kamarai falugazdászok munkáját is segíti majd.     
    A NAK kiemelt figyelmet fordít a magánerdők rendezettségének növelésére, az erdőgazdálkodás szakmai színvonalának javítására, az eredményesebb gazdálkodás elősegítésére - ismertették.
    A tájékoztatási munkában az agrártárcával, szakmai szervezetekkel és műhelyekkel működnek együtt.
    Közölték: a NAK honlapján folyamatosan frissülő erdőgazdálkodási tudásbázist hoznak létre, illetve elindul egy ágazati szakmai hírlevél szolgáltatás is. A kamara egyes megyei ügyfélszolgálati pontjain régiós erdészeti szakértők állnak majd az érdeklődők rendelkezésére.(F:MTI)

2022. október 4., kedd

Gombafesztivál...

 Újra itt van a gombaszezon, kezdetét veszi az Őszi Gombafesztivál a Magyar Természettudományi Múzeumban! Szeretnéd megismerni a leggyakoribb ehető és mérgező gombákat?Szeretnéd, ha szakértőink segítségével meghatározásra kerülnének az általad gyűjtött gombák?
Kipróbálnád a nagygombák szabad szemmel nem látható bélyegeinek (spórák, hifák) vizsgálatát mikroszkóp alatt?
Akkor ez a program Neked szól!
Hozz minél több vadon termő gombát az eseményre, ahol együtt meghatározzuk és kiállítjuk őket, szakértő kollégáink pedig válaszolnak minden kérdésedre!
A legmutatósabb gombáidat benevezheted gombaszépségversenyre is, ahol értékes nyeremények várnak!
Játékokkal és színes programkínálattal készülünk minden korosztály számára!
Időpont:
október 14. (péntek) 9.00-17.00
október 15. (szombat) 9.00-17.00
október 16. (vasárnap) 9.00-17.00
Helyszín: 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6., Kupolacsarnok

2020. szeptember 28., hétfő

Pálinkaverseny Miskolcon

Pálinkaszakértők zsűriznek a Pálinka Nemzeti Tanács országos pálinkaversenyén a miskolci városházán. A versenyre több mint 400 féle pálinkát neveztek a főzdék, a bírálatot szeptember 28-30. között tartják, ahol 32 pálinkaszakértő kóstolja és értékeli a nevezett tételeket.

2020. augusztus 20., csütörtök

Szakértői esetek 1.


Szakmai problémák, érdekellentétek voltak, vannak és lesznek.
1./ Előzmény

Nevezett (XY) személy az alábbi gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben kérte a mezőgazdasági igazságügyi szakértő szakmai állásfoglalását:

-        A Bodrogközben 2006-os évben mennyi a műtrágyázott kaszálókról betakarítható termésátlag?  A terület amelyen gazdálkodást folytatok a Tiszakarádi főcsatorna mellett található.

-        Éven belül végezhető-e két alkalommal kaszálás ugyanazon területről?

-        Hogyan befolyásolja a hektáronként felhasznált 150 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya  a terméshozamot a gyepgazdálkodás tekintetében?

-        A bálázást VICON RF 125 típusú bálázóval báláztunk. Kérném a szakvéleményben megállapítani, hogy ezen bálázóval milyen súlyú bála készíthető? (Bálaméret: 120 cm x 125 cm)

A feltett kérdések megválaszolása előtt indokolt a Bodrogközi kistérségről rövid jellemzést adni:

2./ A Bodrogköz agroökológiai jellemzői

Az egyes tájak, kisebb-nagyobb földrajzi egységek mezőgazdasági potenciáljának vizsgálatakor gyakran kerül előtérbe a „hátrányos helyzetű” vagy „kedvezőtlen adottságú” jelző. Az elemzések során kiderül, hogy azok a térségek érdemlik ki a fenti minősítést, amelyekben a hagyományos mezőgazdálkodási mód nem, vagy csak fokozott erőfeszítéssel alkalmazható.
Ilyen jellegzetes kistáj megyénkben a Bodrogköz.

A múlt század második felében végrehajtott ármentesítő munkálatok előtt a Bodrogköz nagyobb része a szó igazi értelmében vett ártéri síkság volt, amelyet a Tisza és a Bodrog áradásai csaknem minden évben elöntöttek. A terület alig 10%-a volt árvízmentes.
Az időközben elvégzett ármentesítő munkálatok nyomán a Bodrogköz képe lényegesen megváltozott.
Ennek ellenére a terület sajátos fejlődéstörténeti, geológiai, domborzati és vízrajzi viszonyai napjainkban is kedvezőtlenül hatnak a gazdálkodásra.

A Bodrogközben nagyon sok elhagyott medret, mederszakaszt lehet látni. Ezek nagyobb részét a Tisza, kisebb hányadát pedig a Bodrog alakította ki. Nagyon sok elhagyott mederrészlet, morotva található. Ezek valósággal behálózzák a Bodrogköz középső részét.
A Bodrogköz felszínének 90%-a 95-100 m tengerszint feletti magasságú, túlnyomó részben síkság. A területen futóhomok felszínek, elhagyott folyómedrek, övzátonyok, folyóhátak, folyóhátak közötti mélyebb fekvésű területek, lapos ártéri sík tarkítják. A felszíni formát tekintve a Bodrogköz középső része a legváltozatosabb.
Az időszakos belvizek levezetésére több mint 500 km-es csatornahálózat épült.
Az emberi beavatkozások közül a Bodrogközben kétségtelenül a folyószabályozások, lecsapolások és vízrendezések gyakorolták a legnagyobb hatást a táj arculatára.

A legnagyobb területi kiterjedésben (45%) az agyagos mechanikai összetételű savanyú, erősen savanyú kémhatású, az V., vagy VI. talaj minőségi kategóriába sorolt réti talajok fordulnak elő.
A vályog, agyagos vályog vagy agyag mechanikai összetételű, savanyú kémhatású öntés réti talajok részaránya 15%. A VI. vagy VII. talajminőségi kategóriába tartoznak.
Az állandó felszín közeli talajvizű síklápok 7%-os területi kiterjedésűek, termékenységük korlátozott, VIII. talaj minőségi kategóriába tartoznak.
Ugyancsak gyenge termékenységűek (VIII. kategória) az agyagos vályog, helyenként vályog fizikai féleségű nyers öntéstalajok, amelyek területi részaránya jelentős (22%).
A nyirokszerű, agyagos vályog, VI. talaj minőségi kategóriába sorolt barna földek 5%-ot képviselnek.
A magasabb térszínek homokos üledékein gyenge termékenységű (VIIIJ kovárványos barna erdőtalajok képződtek, 5%-os kiterjedésben.
A humuszos homoktalajok kiterjedése 1%.

Az 1980-as évek első felében megkezdett, majd félbehagyott Bodrogközi komplex térségi melioráció jelentős változást eredményezett a területhasználatban.
Az 1990-es évektől a tsz-ek átalakulása a területhasználatokat is befolyásolta, a nagy táblák feldarabolása és kiosztása a mezőgazdasági használatot vissza vetette, nőtt az elhanyagolt, műveletlen területek aránya.
A Tiszalöki vízlépcső üzembe helyezését követően a Tisza folyó vízszintje a duzzasztás hatására megemelkedett. A vízlépcső duzzasztó hatása  a Tiszán Dombrádig, míg a Bodrogon az országhatáron túl is érzékelhető. A folyók középvízállásai a duzzasztással befolyásolt partszakaszon megemelkedtek, ezért a part menti 1-1,5 km-es sávban lévő talajvizes kutak nyugalmi vízszintjei is 1-1,5 m-el magasabbak a vízlépcső hatására.
A térség árvédelme miatt a megépített árvédelmi töltések a gravitációs vízkivezetést akadályozzák, a víztestekről csak szivattyús átemelés lehetséges a befogadó Bodrog és Tisza folyóba.
(Felhasznált forrásmunkák: 1./ Kupi Károly-Belényesi Márta: A Bodrogköz agroökológiai körzetesítése; 2./ Dr. Lóki József-Dr. Félegyházi Enikő: A Bodrogköz kialakulása és mai felszíne; 3./ 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység. Megjegyzés: A hivatkozott forrásmunkák az interneten fellelhetőek.)

3./ A felvetett kérdésekre adott válaszok

-                    a./ A Bodrogközben 2006-os évben mennyi a műtrágyázott kaszálókról betakarítható termésátlag?  A terület amelyen gazdálkodást folytatok a Tiszakarádi főcsatorna mellett található.
A válaszom alátámasztására felhasználtam Dr. Tasi Julianna: A gyep tápanyagellátása című anyagát, amely az interneten is megtekinthető. Lásd. 1. sz. melléklet.

A táblázat adatai alapján a gyep alaptermése, száraz viszonyok között 5 t/ha zöld, azaz 1,25 t/ha széna.
Amennyiben a területen műtrágya felhasználás történik, ennek hatására jelentős terméstöbblettel számolhatunk (10 t/ha) és a tervezett termés 15 t/ha zöld, amely 3,75 t/ha szénának felel meg.

Szándékosan a kedvezőtlen, száraz viszonyok közötti körülményeket emeltem ki, holott az említett főcsatorna melletti területekre sokkal inkább az „üde” viszonyok jellemzőek.

Saját tapasztalataim:
§  Több éve figyelem a térségben (Karcsa) telepített Szarvasi energiafű ültetvény állapotát. Itt is szembetűnően magasabb, erősebb fejlettségű, élénkebb zöld színű az energiafű állomány a főcsatorna menti 70-100 m-es sávban. Ez véleményem szerint a talaj vízszint kedvezőbb alakulásával áll szoros összefüggésben.
§  2010. évben az áradások, gátátvágás és irányított vízkivezetéssel érintett gyepterületeken mintegy 15-20 esetben végeztem kárszakértést a megye különböző térségében. Ennek során a legelők esetében 2,8 – 3,0 t/ha szénaértékkel (11,2 -12 t/ha zöld) , a kaszálók esetében 3,0-3,2 t/ha széna (12 – 12,8 t/ha zöld) hozammal számoltam. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közelben lévő vízfolyás a környezet talajvízszintjét emeli, ezen kívül a mikroklímát is kedvezően befolyásolja, amely együttesen pozitívan hat a gyeptermés növelésére.

Válasz: Bodrogközben, a tiszakarádi főcsatorna mentén  átlagos évjáratban, műtrágya

használatával 2,8-3,2 t/ha széna megtermelhető.


-        b./ Éven belül végezhető-e két alkalommal kaszálás ugyanazon területről?
Kaszálással a gyep egy vagy több növedékét is hasznosíthatjuk. Az első növedék (anyaszéna) adja a legnagyobb mennyiséget. A kaszálók növényzetét jórészt olyan szálfűvek alkotják, amelyek kevéssé tűrik a taposást, rágást. Természetesen itt is megtalálhatók alacsonyabb növésű füvek.
A kaszálás időpontját a mezőgazdasági gyakorlatban az időjárás és a domináns fűfajok fejlettségi állapota határozza meg.
Hazánkban általában évente kétszer –május végén-június elején, valamint augusztus közepén- kaszálnak.

Válasz: Bodrogközben, a tiszakarádi főcsatorna mentén átlagos évjáratban, végezhető két alkalommal kaszálás ugyanazon területen.

c./ Hogyan befolyásolja a hektáronként felhasznált 150 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya  a terméshozamot a gyepgazdálkodás tekintetében?

Erre a kérdésre alapvetően választ ad a szakvélemény 1. sz. melléklete.
Ezen túlmenően, -alátámasztás céljából- csatolom a 2. sz. mellékletet, amely alapján a gyepgazdákodás hatékonyságát és gazdaságosságát a N-műtrágya használata alapvetően befolyásolja.
Elméletileg és gyakorlati tapasztalatok alapján is bizonyított, hogy 1 kg N-hatóanyagra minimum 100 kg terméstöbblet jut. 
A N-műtrágya használatával nő a termésmennyiség (fűhozam),  nő a pázsitfüvek borítottsági aránya, növekszik a takarmány fehérje tartalma és a szervesanyagok emészthetősége.

Válasz: A N-műtrágya használata a gyep fűhozamát kaszáló és legelő esetében egyaránt lényegesen növeli. A gyakorlatban 1 kg N-hatóanyag minimum 100 kg terméstöbbletet jelent. A műtrágya gyors hatású, átlagosan háromszoros termésnövekedést jelent, hatékonysága a szerves trágyákénál nagyobb, gazdaságos adagban nem szennyező. (lsd. 3. sz. melléklet)

Megjegyzés: a hivatkozott 2-3 . sz. mellékletet Dr. Tasi Julianna: A gyep tápanyagellátása című anyaga tartalmazza, amely az interneten is megtekinthető.

d./ A bálázást VICON RF 125 típusú bálázóval báláztunk. Kérném a szakvéleményben megállapítani, hogy ezen bálázóval milyen súlyú bála készíthető? (Bálaméret: 120 cm x 125 cm)
A hivatkozott bálázó műszaki paramétereit a 4. sz. melléklet szemlélteti. Fix-kamrás, hengeres bálázó-gép.

Számítási alapadatok:
-        hagyományos rétiszéna súly: 75-95 kg/m3; számításnál figyelembe vett: 85 kg/m3,
-        bálázott(tömörített) r.széna: 170 kg/m3, átlagosan kétszeres tömörítéssel számolva,
-        Vicon RF 125 hengeres bála: 1,42 m3/darab
-        Vicon RF 125 géppel előállított bála súlya: 241 kg/bála (1,42 m3 x 170 kg/m3)

Válasz: A Vicon RF 125 bálázóval a takarmány minőségétől függően 230-250 kg/bála, átlagosan 240 kg/hengeres bálák készítésére nyílik mód.

4./ Ö s s z e f o g l a l ó

A Bodrogköz mezőgazdasági gazdálkodási szempontból alapvetően és lényeges jegyekben eltér a megye általános helyzetétől.
Ebből kifolyólag a felvetett kérdésekre adandó válaszok csak a kistérségi, helyi körülmények és sajátosságok figyelembe vételével állapíthatóak meg.
Téves következtetések levonására nyújt lehetőséget, amennyiben a bodrogközi gazdálkodás kérdéseit a megyei átlagszámok alapján kívánjuk meghatározni.
(ki/2011. február 17)

2020. április 7., kedd

Ingyenes tanácsadás

A SEED Alapítvány kezdeményezéséhez több mint 30 szakértő csatlakozott, a vállalkozások díjmentesen kaphatnak segítséget az alábbi négy területen:
- vezetői támogatás - a vezető személyének, mentális állapotának erősítése, támogatása,
- üzleti modellek, üzleti tervek újragondolása, átalakítása, újratervezése,
- online marketig, megváltozott jelenlét az online platformokon
- változás kezelése, a változás szervezetre gyakorolt hatásának azonosítása, kezelése
A díjmentes szolgáltatás az alábbi linken érhető el: http://tanacsadas.seed.hu/veszhelyzet-info
(AM)

2010. július 28., szerda

PTI tájékoztató 2010.07.27

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-07-27


Tartalom
200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Gázártámogatás május 1-től
A munkaszerződés módosításának szabályai

200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
A Társasági adó törvény 3. számú mellékletének A) 4. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

E rendelkezés kapcsán a következőkre indokolt figyelemmel lenni:

Az ésszerű gazdálkodás követelményének vizsgálata ki kell terjedni arra, hogy az igénybevett szolgáltatás ellenértéke az adózó árbevételéhez viszonyítva ésszerű-e, arányban áll-e a szolgáltatás jellegével, minőségével. Például, ha egy vállalkozás egy beruházás megvalósíthatósági tanulmányára a beruházás értékének 30 %-ával egyező díjat fizet, az – mértéke miatt – valószínű nem tekinthető ésszerűnek.

Ugyanígy, ha egy vállalkozás a bevételéhez képest az anyavállalata részére aránytalanul nagy összegű tanácsadói díjat fizet, szintén megállapítható, hogy e költség vagy egy része nem a bevételszerző tevékenységét szolgálja. E tételnél a legtöbb probléma, vita abból adódik, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént. Célszerű ezért erre gondot fordítani.

Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
A családon belül illetékmentesen örökölhető a farm, minden felszerelésével együtt, a helyi közétkeztetéshez közvetlenül a termelőtől is vásárolható élelmiszer.

Augusztustól a kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek számít. A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél - amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, és a 100 literesnél kisebb készüléket sem kell engedélyeztetni.

Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is lesz lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokban kínálhatja az italt.

Szintén augusztustól mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (például magtár, istálló, stb.) valamint ingóság - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Ilyen közeli hozzátartozó többek között a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és a testvér).

Az új jogszabály - ugyancsak augusztustól - lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények - bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények - közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.

Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lévő összes árkot, csatornát, árokpartot a vízművek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások - elsősorban pénzhiány miatt - nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-től, megszűnik, mivel eltörlésre kerül a vízgazdálkodási hozzájárulás.

Szeptember elsején megalakul a Nemzeti Földalapkezelő. A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy az végrehajtsa a kormány népesedési, demográfiai és földprogramját. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.

Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Visszamenőleges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az enyhébb szabályt a jogerősen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen - szabálytalanság miatt - az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethető.

Az idén márciusban hozott eredeti kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó részletszabályait tartalmazta. Ebben külön fejezet szólt a jelenléti ívről, amit lényegében úgy kellett előállítani, mint a számlákat.

A rendelet melléklete meghatározta a jelenléti ív tartalmát, az APEH kötelessége pedig a sorszám-tartományok közzététele volt. Az ilyen jelenléti ív tömbök vásárlóiról az eladóknak nyilvántartást kellett vezetniük.

Gázártámogatás május 1-től
A 211/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet alapján azok a fogyasztók, akik 2010. június 30-án energiafelhasználási támogatásban részesültek, külön igénybejelentés nélkül 2010. december 31-ig jogosultak a támogatásra.

A gázár támogatás fajlagos összege

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,az 57.000 Ft, akkor a támogatás fajlagos összege: 0,771 Ft/MJ, (26.21Ft/m3)
meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét(71.250 Ft), akkor a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,556 Ft/MJ, (18.90 Ft/m3), a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,278 Ft/MJ (9,45 Ft/m3)
meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,238 Ft/MJ (8,09 Ft/m3) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft) a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,018 Ft/MJ (0,61 Ft/m3) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában a jogszabály módosítás azt eredményezte, hogy május 1-jétől a támogatást nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megelőző fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az később kerül kiszámlázásra.

Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszak 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ hőmennyiségre jár.

Távhőtámogatás

A távhő-támogatás fajlagos összege:
Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: 1,767 Ft/MJ,
meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét (71.250 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 1,377 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,6885 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,783 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,399 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában május 1-jétől a támogatást a távhőfelhasználóknak nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megelőző fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az később kerül kiszámlázásra.

A jogszabály a támogatási rendszerbe új jogosultak belépését nem teszi lehetővé: a támogatás továbbiakban is azoknak jár, akik június 30-án jogosultak voltak ártámogatásra.

Jogszabályhely: 211/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról.2010. július

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztálya

A munkaszerződés módosításának szabályai
A munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 82-85.§-ai tartalmazzák.
A leglényegesebb előírás, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ez alapján nem teheti meg a munkáltató, hogy például a munkabér összegét egyoldalúan módosítja.

A munkaszerződés módosítására is a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy A munkaszerződés módosítását is írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a módosítást követő harminc napon belül - hivatkozhat.

Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.

Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kiküldetés, kirendelés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót a díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Ha a munkavállaló
a) a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve
b) a foglalkoztatás határozatlan időtartama
vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.

A munkáltató az előbbiek szerinti foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelő időben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökről, ahol a munkaszerződés előbbiek szerinti módosítására lehetőség van.

A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.

A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2009. december 26., szombat

Cikkek-DH

Szakértői-szaktanácsadói cikkek /Déli Hírlap,1996.év/ 

 • A meliorációs munkák támogatása. /1996. márc. 26/ • Miben segít a szaktanácsadó? /1996. márc. 30/ • Garanciarendszerek, intézmények. /1996. ápr. 16/ • A takarmányok előállítása és forgalmazása. /1996. ápr. 23/ • Világbanki programok. /1996. máj. 14/ • Agrárgazdaságunk versenyképessége és struktúrája. /1996. jún. 4/ • Termésbecslés. /1996. jún. 19/ • Mitől nő a terméshozam? /1996. jún. 25/ • Az üzleti tervezés alapelvei. /1996. júl. 3/ • A gépi fejés alapkövetelményei és szabályai. /1996. júl. 17/ • A hegyközségekről. /1996. júl. 19/ • Csődmenedzselés. /1996. júl. 31/ • Augusztusi tennivalók a kertben. /1996. aug. 10/ • A közraktározási tevékenység. /1996. aug. 23/ • Pillangós takarmánynövények. /1996. aug. 28/ • Gömör- Bábolna Gazdaképző és Térségi Agrárfejlesztő Központ. /1996. aug. 31/ • A baromfi takarmányozás. /1996. szept. 10/ • Szeptemberi tennivalók a kertben. /1996. szept. 17/ • Októberi tennivalók a kertben. /1996. okt. 2/ • Baromfitenyésztés. /1996. okt. 30/ • A támogatások elszámolása. /1996. dec. 4/ • Vámraktár, vámszabadterület. /1996. dec. 13/ • A pályázatok készítéséről. /1996. dec. 28/ Elérhetőség: Iroda címe: 3529. Miskolc, Csabai kapu 62. szám (Agrárkamara Székháza) Tel./fax: 06/46-784-897 , mobil: 06/20-337-1954 E-mail: msziki@gmail.com, vagy dr.kiss.istvan@chello.hu Honlap: http://www.farminfo.hu Mottó: „GONDOLKODJUNK EGYÜTT”