2020. évi 22. felhívás
„Már késő!”- mondta szomorúan a szomszédom egy csúcsrothadásos paradicsommal a kezében. Annyiban igaza van, hogy a bogyókról már nem tudjuk eltüntetni a besüppedő fekete foltokat. De az elszáradt, perzselt leveleket sem lehet visszazöldíteni és a varas körtéről sem tudjuk eltüntetni a barna gombatelepeket. Viszont tanulhatunk az idei évből. Három olyan aktuális problémáról írok, melyeket csak megelőzéssel lehetett volna kivédeni.
2021-ben már sikerülni fog! A fényképek ma készültek.
► A paradicsom és a paprika csúcsrothadásáról már az előző felhívásban is írtam. Úgy tűnik, hogy az idén sokan találkoztak ezekkel a beteg termésekkel. Visszagondolva a nyárra, nem is csodálkozom ezen, mert magas hőmérsékletnél, a 3-5 C0 fokos hőmérsékletváltozásnál, a túl sok vagy a túl kevés csapadéknál, de pl. az alacsony páratartalomnál sem tudja felvenni a növény a kalciumot a talajból, még akkor sem ha abban kellő mennyiségben van jelen. Az ajánlások szerint már a palánta kiültetése után el kell kezdenünk a lombon keresztüli pótlását, akár 4-6 alkalommal is a szüretig. Bonyolítja a helyzetet az, hogy nem mindegyik kalciumtartalmú lombtrágyából szívódik fel a kalcium a levélen keresztül. Tavasszal még visszatérek erre.
► Nem permetezem az Óbudai Megfigyelőkert idős körtefáját. A nyárvége csapadékos, változékony hőmérsékletű időjárásában a gyümölcsökön megjelent a varasodás. Már helyrehozhatatlan a kár, korábban kellett volna permetezni. Ismerem a fát, bő egy hónap van a szüretig, tehát valamelyik mankoceb hatóanyagú gombaölővel még akár permetezhetnék is, az élelmezés-egészségügyi várakozási idejük (é.v.i.):28 nap.
A jól ismert Dithane mellett még sok névváltozatban kapható. (Még nincs végleges döntés az EU-ban, de sajnos már majdnem biztos, hogy vissza fogják vonni a mankocebebek engedélyét.)
► Úgy látszik, hogy a Nap káros sugaraival is számolnunk kell. Még nem szoktunk hozzá, ahhoz, hogy a meleget adó, cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségeknél jelentkező elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről van szó.
A telepítés és a zöldségágyás helyének a kiválasztásánál, és pl. a fajtaválasztáskor már erre is gondolnunk kell.
Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a Nap káros hatását. Az árnyékolással (Raschel háló, festett fólia), az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával (a túlzásba vitt nitrogéntrágyázástól laza, világos színű, érzékeny levelek fejlődnek) és megelőzésképpen segítenek a „napolajok”. Ilyen pl. a Prosilicon lombtrágya, de a Biosol-káliszappanról illetve a Vektafid A-ról is jókat mondott Reider Imréné szaktanácsadó. Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Párás, borult napok után, vagy a sövények visszametszését, a fürtök kibontását követően érzékenyebbek a növények. A kalapról mi se feledkezzünk meg!
Az áfonya kényes növény. Speciális talaj pH-t kíván és a virágcserép sem ideális a számára, ebben gyorsan kiszáradhat a földje, körbe süti a Nap. Ráadásul egy holland fajtát kaptunk, melyet a felhős, nálunk hűvösebb országban nemesítettek ki. Néhány óra alatt fonnyadtak így el a levelei. Talán kiheveri a fotón látható napégést.
Budapest, 2020. augusztus 24. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése