Szilvafa metszés...

 A szilvafa metszése során a növénytermesztők legnagyobb ellensége nem a fagy, hanem a gombás és baktériumos fertőzések, különösen a gutaütés (Pseudomonas) és az ólomfényűség. Ezek a kórokozók a nyugalmi időszakban ejtett sebeken keresztül könnyen bejutnak a fás részekbe. Emiatt a szilva metszésénél az aranyszabály: várják meg a tavasz végét, a rügypattanás közeli állapotot, amikor a fa élettani folyamatai már elég aktívak a gyors sebgyógyuláshoz.

Lyme-kóros megbetekedés...

 

Lyme-kór

 

Kolera...

 

Higiénia...

 

Lyme-kór...

 

Gümőkór...

Nagyításhoz kattintson a képre

A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) (latinul: tuberculosis) olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leggyakrabban a tüdőt károsítja (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek a fő terjedési útvonalai (pl. a miliaris tbc esetében). Szintén érintettek lehetnek az ivarszervek, a húgyutak, a csontok, az ízületek, és még a bőr felülete is, azaz gyakorlatilag majdnem minden szerv és szervrendszer. A pulmonáris (tüdőt támadó) tbc-s beteg tüdejében gümők keletkeznek. A gümő a latin tuberculum fordítása, innen jön a gümőkór név. A gümők megakadályozzák a normális tüdőfunkciót, emellett bizonyos káros (toxicus) anyagokkal árasztják el a szervezetet. (Többek között ez okozza az idült tbc-sekre jellemző „leromlási” [cachexia] tüneteket.)

A lépfene

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, melyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. A betegség rendszerint fertőzött állat húsával vagy egyéb részeivel való érintkezés útján alakul ki. Azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak, fokozott kockázatnak vannak kitéve, különösen olyan országokban, ahol a lépfene nem ritka.Az elsődleges megelőzést az állategészségügyi intézkedések, az állatok és terhelésnek kitett személyek rendszeres lépfene elleni oltása jelenti. Fertőzött anyagok esetén a spórák elpusztításához 5-10 perc forralás vagy két órás 160 fokos száraz hőkezelés szükséges.

Gombakomposzt újrahasznosítás...

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

    A közlemény szerint a magyarországi és európai tőzegbányák kimerülése, valamint a tőzeg bányászatának környezeti problémái miatt a kutatók évek óta keresik a gombatermesztés során használt, jó minőségű takaróanyag előállítására alkalmas lehetőségeket.
    A projekt célja kiváló vízmegtartó képességű takaróföld előállítása a már egyszer hasznosított gombakomposzt mikrobiálisan irányított újrakomposztálásával. A kutatók elsőként felmérik a letermett komposzt természetes újrakomposztálódási folyamata során lezajló fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat. A természetes újrakomposztálódási folyamat során vett mintákból mikroorganizmusokat - baktérium- és gombatörzseket - izolálnak, melyeket fajszintű molekuláris azonosítás után törzsgyűjteményben helyeznek el. A kiválasztott baktérium- és gombatörzsek fermentációs körülményeinek optimalizálását követően termék-prototípusokat hoznak létre. Az eredményként kapott takaróföldet pedig gombatermesztési kísérletekben tesztelik.
    A Magyarországon hetente keletkező 2000 tonna letermett gombakomposzt újrahasznosítása a gazdasági eredmények mellett jelentős környezeti előnyökkel is járna. A gombatermesztésben a legújabb uniós direktíva alapján 2030-ig kellene elérni az alapanyagok és végtermékek, melléktermékek visszaforgatását, illetve más irányú hasznosítását.
    A 2024 végéig tartó, 596 millió forint költségvetésű projekt megvalósításához 414,6 millió forint támogatást nyertek el a konzorcium tagjai a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alaptól.
    A vállalkozás honlapján szereplő adatok szerint a 2009-ben alakult Új Champignons Kft. a kezdetektől komposzt-, és gombacsíra-előállítással, gombatermesztéssel és a gombakonzerv gyártással foglalkozik. A cég a Heves megyei Demjénben működő telephelyén jelenleg 12 hőkezelőjében mintegy 10 ezer köbméteres kapacitással állít elő gombakomposztot. A friss gomba termesztése mintegy 17 400 négyzetméter alapterületen korszerű hűtő-fűtő és páratartalom-szabályozó rendszerrel üzemeltetett, többségében polcos rendszerű, automatizált házakban folyik.
    A nyilvános cégadatok szerint a magyar magántulajdonban álló vállalkozás tavaly 2,038 milliárd forint nettó árbevételt ért el, ami mintegy 200 millió forinttal maradt el a megelőző évitől. A vállalkozás vesztesége tavaly csaknem 154 millió forint volt, 2019-ben az adózott eredmény azonban meghaladta 188 millió forintot. (F:mti)

Növényvédelmi felhívás 21.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 21. felhívás
A nehéz tavaszi kezdet után szerencsésen alakult a növényvédelmi év. Bár nagyon rapszodikusan, de még esőt is kaptunk. Szerencsére a kánikulai melegben és a szelektől gyorsan felszáradtak a levelek. A gombák és a baktériumok így nem fertőztek járványszerűen, a rovarok, atkák pedig „hozták a megszokott formájukat”.
Jól jellemzi a jelenlegi helyzetet Tóth Miklós kollégám mai levele: „A molyok még nagyon aktívak és még tudnak kárt okozni. A házikerti szőlőtőkéken óriási a madár és darázskár, és csak az tudja megvédeni az érő fürtöket, aki végtelen türelemmel egyenként tüll hálóba fogja azokat. A csigák hétről hétre kapnak elegendő nedvességet, így szaporodnak és szaporodik a kártételük is, az egyedileg dédelgetett növényeinket rágják le elsőként. Így nyár végéhez közeledve sem könnyebb a helyzet, de legalább víz van a talajban.”
A csigákról és a darazsakról nem tudok újat mondani, évek óta küzdünk velük (20. felhívás).
► A kései almatermésűekben és a nyárvégi őszibarackban még lehet, hogy permetezni kell a molyrágás megakadályozására (12. felhívás) és a monília ellen (16. felhívás). A napperzselés kivédésére (pl. Prosilicon lombtrágya) és a tárolási betegségek megelőzése miatt is felvehetjük még a permetezőgépet. Több permetszer is kapható melyekkel a szüret előtt „letisztíthatjuk” a gyümölcsök felületét. Ilyen pl. a Bellis (7 nap é.v.i.) és a Switch 62,5 WG (3 nap é.v.i.). Antagonista gombát tartalmaz pl. a Blossom Protect, mely bioszer.
Az alma tárolhatóságát a gyümölcsök kalciumtartalma is befolyásolja. Még pótolhatjuk, lásd a 17. felhívást.
► A szőlőben a fürtöket már nem károsíthatja a lisztharmat és a peronoszpóra, de ez utóbbi a fiatal levelek leszárításával még gondot okozhat és persze még a szürkepenész is megjöhet.
Esős, nedves és meleg időben akár az egész termést is elviheti a szőlő szürkepenészes (botritiszes) rothadása. A gomba soktápnövényű, sőt az elhalt növényi részeken is megél. Tehát, gyakorlatilag mindig jelen van a környezetünkben, csak a számára alkalmas időjárást és növényfelületet várja. Ezzel magyarázható, hogy míg a lisztharmat és a peronoszpóra járványok előzményei akár egy évre is visszanyúlnak, addig a szürkepenész berobbanását mindössze a megelőző 15-20 nap határozza meg. Éppen ezért az előrejelzése sem megoldott.
Most a fürtön jelentkezhet. A korai fertőzésnél zöld vagy savanyú rothadásnak hívjuk a betegséget. Később, ha már feltűnnek a bogyók szürkésbarna foltjai, majd a kiverődött egérszürke, bársonyos penészgyep, ott azonnal védekezni kell. A beteg fürtrészek gyors eltávolításával (késsel, bogyózó ollóval) megelőzhetjük a nagyobb kárt.
Amennyiben a gomba terjedésének kedvező napok jönnének, pl. a Chorus 75 WG (14 nap), Quadris (7 nap), Switch 62,5 WG (bor:21, csemege:35 nap), Teldor 500 SC (csemege:7 illeteve bor:14 nap), Cantus (é.vi. 28 nap), Prolectus (bor 21, csemege 14 nap), Qualy (21 nap) az engedélyezett III. kategóriás készítmények, melyek a zárójelben lévő élelmezésegészségügyi-várakozási időkkel rendelkeznek. Kis kiszerelésben már a Cabrio Top is bevethető, mely egyben lisztharmatra és peronoszpórára is engedélyezett, 35 napos é.v.i.-vel rendelkezik. Egy parazita gombát tartalmazó „bioszer” a Botector, melynek várakozási ideje a „nincs korlátozás” kategóriába tartozik. (A réztartalmú szerek közvetlenül nem hatásosak, még a 3%-os bordóilében is kicsírázik a gomba.)
► A zöldséges ágyásokba megérkeztek a poloskák is. Mintha ezekből is kevesebb lenne az idén. Az érésben lévő terményeknél mindig bajban vagyunk a növényvédelemmel. A Karate Zeon 5 CS a színeződés kezdetéig használható pl. a paradicsomban. A poloskák viszont folyamatosan támadnak. Vajon a leszüretelt paradicsom bokrokat, a rajtuk lévő félig érett sárgás-zöld termésekkel ismét felfoghatjuk, úgy mintha most indulna a színeződésük? Az Óbudai Megfigyelőkertben igennel válaszoltam és a Karatéval letakarítottam a poloskákat.
► Nagy melegben és a hirtelen változó hőmérsékleten a paradicsom nem tudja felvenni a talajból a kalciumot. Hiánya csúcsrothadás formájában jelentkezik a bogyókon. Az almához hasonlóan még itt is pótolhatjuk (17. felhívás).
A termések színeződéséért, a gyorsabb érésért és az eltarthatóságáért felelős elem a kálium. Ezen tulajdonságok erősítésével egyben az aszály és a Nap káros hatását is ellensúlyozzuk. Adagolhatjuk a talajra, de a leveleken át is felszívódik. Pl. Wuxal K 40 és Damisol Kálium levéltrágyák, magas K tartamú NPK műtrágyák, stb.
Budapest, 2020. augusztus 12. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

Növényvédelmi felhívás 18.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 18. felhívás
► Sajnos beigazolódott a sejtésem. A folyamatos esőzések hatására nagy erővel támadnak a csonthéjasok levélbetegségei. A cseresznyelevél fotóján a blumeriellás fertőzés kezdeti tünetét láthatják, de a háttérben, a lehullott levelek tömege már permetezésért kiált (17. felhívás). A meleghez és a nedvességez kötődő gombák közül a varasodás is beindult az almatermésűeken (16. felhívás), de még nem okoz akkora gondot, mint a csonthéjasok levélbetegségei. Megelőzésképpen, kontakt gombaölőkkel védekezhetünk az érzékeny fajtákon, a párásabb kertekben.
► Ennél az időjárásnál természetesen a fitoftóráról is szólni kell. Melegben és hosszan tartó levélnedvességnél biztosan számíthatunk rá. Országosan még gyenge szinten van a fertőzés, de pl. Hatvanból már 100%-os paradicsom pusztulásról számoltak be. Ebben a sűrű, gyomos és felülről öntözött állományban expressz gyorsasággal tarolt a fitoftóra, a paradicsomvész. Ha szorosan ültettük a palántákat, érzékeny fajtáink vannak és fülledt, párás a kertünk, akkor valószínűleg meggyűlik a bajunk ezzel a gombával. Ugyanez a kórokozó támadja a krumplit is, csak itt burgonyavésznek hívják. Ebben az esetben is a tág sorközű vetéssel, az ellenálló fajtákkal és lombot nem érő öntözéssel kezdődik a védekezés. Ha az előző évek tapasztalata alapján úgy döntenek, hogy permetezni is kell, akkor ahhoz máris érdemes hozzálátni. Nagyon gyorsan terjed a fitoftóra, ezért különösen fontos tudnivaló, hogy tényleg csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. Szerencsére mindkét növény „bírja a rezet” (7), de a 14. felhívásban ismertetett rézpótló mankocebeket (3) is választhatják illetve jó néhány felszívódót is bevethetnek, pl. az Amistar (3) és az Acrobat MZ (3) vagy a Kupfer Fusilan (7), a Proplant (7), az Electis (3 és 7), a Lieto (7) és a Ridomil Gold (7). Zárójelben a napokban megadott élelmezés-egészségügyi várakozási időket (é.v.i.) tüntettem fel. A felsoroltak között van olyan, ami csak a krumpliban engedélyezett.
► A fitoftóra édes testvére a peronoszpóra. A salátának, a dísznövényeknek, a hagymaféléknek, kabakosoknak, a máknak, a petrezselyemnek és persze a szőlőnek is van „saját” peronoszpórája. Ezeknél a növényeknél is figyelni kell! Még nem beszélhetünk járványról, de a körülmények adottak a fertőzés berobbanásához. Aki a permetezést választja, az most is csak a megelőzésben bízhat. Már a gombaspóra (konídium) kicsírázása előtt a levélen kell lennie a kontakt gombaölőnek vagy már a növény belsejében kell lennie a felszívódó készítmény hatóanyagának. A szőlő károsítói elleni védekezésről részletesen írtam a 16. felhívásban. ► A peronoszpórához hasonlóan még csak néhol tűnnek fel a szőlő feketerothadásának a jellegzetes tünetei. Egyre nagyobb gondot okoz a nagyüzemekben is. A két kép vasárnap készült Révfülöpön. A határozott széllel körülvett foltok nem perzseléstől származnak, az elhalt levélfolton körkörösen megjelenő gomba termőtestek pedig egyértelművé teszik, hogy ennek a gombának a kórképét látjuk. A fertőzött növényi maradványok őszi eltávolítása a védekezés alapja. Lehet, hogy éppen ezen a beszáradt fürtmaradványon telelt át a gomba. A http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/novenyvedelmi_felhivasok/hazikert/felhivasok_2020/ oldalon elérik Dr. Dula Bencéné kiváló cikkét, melyben a hatásos gombaölőket is megtalálják. Szerencsére sok közülük III. kategóriás és még nagyobb szerencse, hogy néhányuk a peronoszpóra ellen is engedélyezett.
Budapest, 2020. július 9. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

Kullancsveszély

A kullancs csípés következtében két veszélyes betegséget vihet át az emberre: 
Meningoencephalitis (az idegrendszer megbetegedései);

Kórokozó, vírus;

A betegség jelei;

többek között megfázáshoz hasonló tünetek, agyhártyagyulladás;

Megelőzés;

oltás;

Kezelés;

tüneti kezelés;

Lyme-kór (több szervi betegség);

Borrelia baktérium;

többek között megfázáshoz hasonló tünetek, a csípés következtében 1-4 hétig tartó gyűrű alakú bőrpirosodás, tartós betegség (pl.: izületi gyulladás) antibiotikum;

nincs rá lehetőség;

A közönséges kullancs (ixodes ricinus) mérete: 1-2 mm, vérszívás után elérheti a 15 mm-t;

élőhelye: mezők, erdők, bokros területek, parkok;

a csípés leggyakoribb helyei: fejbőr, fülek, hajlatok, kéz, láb a csípés megelőzhető: napfény, zárt ruha, védőszer azonnali eltávolítás esetén: nem kerül kórokozó a vérbe;

Aszály ellen...

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával. Az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja.(AM)

Komposztáljunk

Komposztáljunk, ne égessünk!
Ha másból nem is, a településeink felett egyre sűrűbben gomolygó füstfellegekből csalhatatlanul megállapítható, hogy ismét beköszöntött az ősz. A levélégetés napjainkra modern „népszokássá” váló, egészségkárosító és környezetszennyező, szertartása sokaknak okoz bosszúságot.
Pedig lenne más megoldás is. Egy természetes folyamat segítségével az eddig haszontalan hulladéknak tekintett szervesanyagok komposzttá, vagyis humusszá alakulhatnak.
Bármilyen megdöbbentő is, de a háztartási hulladék harmada-fele olyan természetes eredetű szervesanyag, amely megfelelő körülmények között, egy természetes folyamat során a növényvilág számára nélkülözhetetlen tápanyagforrássá alakul. A folyamat a talajban lakó megszámlálhatatlan apróbb, nagyobb élőlény, például baktérium, gomba, rovar, giliszta közreműködésével– évmilliók óta zajlik, ha éppen –mint manapság– nem akadályozzuk meg. Márpedig a lomb, a faágak elégetésével, vagy a konyhában keletkező krumplihéj, almacsutka, salátalevél, káposztatorzsa, borsóhüvely és ki tudja, még mi minden kukába gyömöszölésével, hulladéklerakóba száműzésével éppen a komposzt keletkezése elé görgetünk áthághatatlan akadályokat.
Már a régi rómaiak is –idézhetjük a megszokott fordulattal– bizony komposztáltak, amely nem jelentett mást, mint hogy ezeknek az általunk „zöldjavaknak” nevezett szervesanyagoknak biztosították az átalakulását. A keletkezett komposzt valóban csodálatos anyag, amely egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ilyen például, hogy az olyannyira elterjedt műtrágyával szemben a növények számára folyamatos tápanyagellátást biztosít, jelentős a vízmegkötő-képessége, tehát nagyban megakadályozza a növények kiszáradását, egy sor olyan tápanyagot tartalmaz, amely növeli a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és sorolhatnánk még hosszasan...
Nagyanyáink, nagyapáink kertjének félreeső zugában megszokott szemétdomb, trágyadomb, esetleg trágyagödör nem volt más, mint egy valódi komposztáló „mű”. Őseink számára ugyanis magától értetődő volt, hogy a háztartásban, a ház körül keletkezett olyan szervesanyagokat, amelyeket a háziállatok nem „hasznosítottak”, a természet visszafogadta, hogy újra életet leheljen beléjük. Azt kell tehát gondolnunk, hogy elődeink többet tudtak természetes környezetükről, mint az emberi elme szülte technológiáktól megrészegült utódaik. Manapság ugyanis ezeket az anyagokat ugyanúgy hulladéknak tekintjük, mint a modern kor olyan jelképes termékeit mint a műanyag palack vagy az alumínium sörös doboz. Annak, hogy a komposztálható szervesanyagokat zöldjavaknak nevezzük éppen az az oka, hogy szeretnénk határozottan megkülönböztetni egymástól ezeket az életünket kísérő végtermékeket.
Manapság az őszről sokaknak leginkább az égő avar, szemet kínzó, torokfojtogató, mindent beborító füstje jut az eszébe. A széles körben elterjedt szokás nemcsak felesleges, hanem roppant káros is; nagymértékben próbára teszi amúgy is túlterhelt légzőszerveink, legyengült immunrendszerünk tűrőképességét, jelentős környezet- és egészségkárosító. Különösképpen érthetetlen ennek a „kultikus szertartásnak” az elharapódzása akkor, ha tudjuk, ezek a szervesanyagok éppúgy komposztálhatóak, mint a konyhában, a veteményeskertben keletkező társaik.
Legegyszerűbb módszer az lenne, ha egyáltalán nem foglalkoznánk a lehulló levelekkel, hiszen –hasonlóan a természetben zajló folyamattal– a kertünk talajára hullva tavaszig jelentős mértékben átalakulnának, komposztálódnának. A füvet, az aljnövényzetet semmiféle károsodás nem érné, hiszen azok úgyis téli nyugovóra térnek. A tavaszra jelentős mértékben átalakuló falevelek, pótolnák a talajból az előző évben felhasznált tápanyagokat, friss életerőt biztosítva kertünk növényei számára. Másik módszer a mulcsozás, azaz talajtakarás. Ennek az ugyancsak ősi módszernek az alkalmazása során az összegyűjtött faleveleket, nyesedékeket fáink, bokraink alá hordhatjuk, ahol talajtakaróként működve a bomlási folyamat alatt megvédik a talajt a kiszáradástól, megakadályozhatják a számunkra nemkívánatos növények kicsírázását. A tél beállta előtt azután téli szállást keresve ide költözhetnek a katicabogarak, sündisznók és más élőlények. Persze a komposztálás mellett is dönthetünk.
Az ősszel keletkező nagymennyiségű levél, ág nyesedék komposztálásához legalkalmasabb egy rácsos szerkezetű, az ezeket az anyagokat leginkább lebontó gombák számára elegendő fényt biztosító komposztáló. A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is komposztálható, mivel a benne lévő növekedésgátló anyagok teljes mértékben lebomlanak és átalakulnak. A dió, a platán, gesztenye levelei nehezebben bomlanak, de vannak könnyebben bomlók is: ilyenek a gyümölcsfák, a nyár vagy a nyírfa levelei. Ha biztosítjuk a komposztálódó anyagok folyamatos nedvesen tartását, jelentősen meggyorsíthatjuk a komposztképződés folyamatát.
Összefoglalva tehát: aki szereti a természetközeli megoldásokat, ne gyűjtse össze minden áron az őszi faleveleket, azok tavaszra nagyrészt elbomlanak, és ott biztosítanak tápanyagot, ahol arra a legnagyobb szükség van. A leveleket mulcsozásra is használhatjuk, bokraink, más növényeink alá szórva megakadályozzák a talaj kiszáradását és a gyomosodást.