Földhasználat...

 

Földhasználat...

 

Földhasználat...

 

Föld-ügyek (!)

 

Szántás - Magyar Néprajzi Lexikon

A talajművelésről...

A föld minősége

Az öntözés szabályai

Magyarország talaja

Föld apály

A talaj savanyodása

Pusztuló termőtalaj...

Történelmi aszály...

Talajaink állapota...

Talajvédelmi tízparancsolat

 

Kertművelés...

 

A kertek művelését lehetővé tevő szaktudás és kemény munka megbecsülést és odafigyelést érdemel. Ezt a munkát ismerte el és segítette a kormányzat azáltal, hogy a kisárutermelők számára közvetlen értékesítést tett lehetővé 2010-ben. Ezen túlmenően a rövid ellátási lánc segít abban, hogy a helyben előállított minőségi, magyar termékekből származó haszon helyben maradjon. Az agrártárca 2020-ban egy felhívást hirdetett meg, amely során vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be támogatási kérelmet piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére – emlékeztetett Nagy István. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rövid ellátási láncok fejlesztésének, kialakításának támogatására idén új pályázat jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, a támogatási kérelmek benyújtására pedig május 14-étől lesz lehetőség.

Termőföld állapot

A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is gyorsan romlik a termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy 50 százaléka kitett a talajromlás veszélyének. Kiemelten fontos, hogy minél többen fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyenek az egészséges talajéletért. Mélyedjen el a témában!

Határszemle ellenőrzés...

A határszemle ellenőrzés elsősorban a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termőföldeknek a művelési ágaknak megfelelő termeléssel hasznosítására, illetve a termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására irányul. A szőlő és ültetvények esetében azonban a tényleges hasznosítás elvárt.  Ellenőrzésre kerül továbbá az ideiglenes és mellékhasznosítási kötelezettség is. Az AM felhívása itt tekinthető meg.

KAP - fenntarthatóság

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok - mondta az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Komáromban tartott fórumon.

Feldman Zsolt az agrárgazdaság 2023 és 2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos  - az Európai Unió által előírt - változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján - néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek a területein legalább 75 százalékban állandó gyep van - minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek - így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50 százalékát foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van - hangsúlyozta az államtitkár.
    Feldman Zsolt elmondta, hogy a nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4 százalékának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani - ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7 százalékából legalább 3 százalékában tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4 százaléknak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.
    Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett) - olvasható a közleményben. (F:MTI)

A Föld felszíne

Nagyításhoz kattintson a képre

A földfelszín 29,2%-a szárazföld, amely kontinensekből és szigetekből tevődik össze. A kéreg kontinentális része vastagabb az óceánfenéki kéregnél és rendkívül tagolt. A felszín legmagasabb pontja a Mount Everest, 8848 méteres magasságával, míg a legalacsonyabb pont - 418 méteren fekszik a Jordánia és Izrael között fekvő Holt-tengernél. A szárazföldek átlagos szintje 840 m a tengerszint felett. A földfelszín többféle anyagból épül fel, főként kőzetekből és a talajból. A kőzetek elsősorban vulkanikus eredetűek (gránit és andezit), olyan kisebb sűrűségű anyagból épülnek fel, amelyet korábbi korok vulkánjai hoztak felszínre kéreg alól, ezzel folyamatosan megújítva a földfelszínt. Kisebb mennyiségben nagyobb sűrűségű kőzet, bazalt is található a felszínt felépítő kőzetek között. Egy másik fő kőzettípus az üledékes kőzet, valamilyen egykori tengerfenéken rétegesen lerakódott és kővé tömörödött anyag, amely a földfelszín 75%-át beborítja, ám mennyiségét tekintve mindössze 5%-ot tesz ki a kéreg felső 10 kilométer vastag rétegében. A harmadik meghatározó kőzettípus a metamorf kőzetek családja. Ezen kőzettípus korábban már létezett más kőzetekből jön létre valamilyen magas hőfokon és/vagy magas nyomáson végbemenő geológiai folyamat során. A földfelszín többi részén finom szemcsézetűbb anyag található. A talaj az alapkőzet fizikai, majd kémiai málásával jött létre, majd egy biológiai folyamat során szerves anyagokkal telítődve nyerte el jelenlegi formáját. Az emberi élet szempontjából a talaj a legjelentősebb a felszínt felépítő anyagokból, hisz ez alkalmas egyedül mezőgazdasági művelésre, élelmiszer termelésére.

Zártkerti program

Minden eddigiél nagyobb, 5 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program - jelentette be az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

    Nagy István közölte, hogy a felhívás kedden jelenik meg, a pályázatokat augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A benyújtási időszak augusztus 9-től a keretösszeg kimerüléséig, vagy augusztus 15-ig tart.
    A pályázó önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási kötelezettség mellett - tette hozzá.
    Pályázati feltétel a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.     A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt, ezért Nagy István arra számít, hogy a pályázati keret jelentős része infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatási korlát -  mondta - ilyen igényekhez igazodik, lakóövezet előkészítését, lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.     Épített örökségükkel, természeti kincseikkel a gyümölcsösök és szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás lehetőségeit - indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter. Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves termékek készülhetnek. A zártkerti művelésnek tehát  van helye a tömegtermékek korában, és a vidéken élők között is sokan lehetnek, akik ebbe bekapcsolódhatnak - fogalmazott a tárcavezető.     A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elsősorban tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely megfogalmazása szerint megmarad "korszakokon átívelő menedékvilágnak", egyedi kultúrával rendelkező életformának akkor is, amikor már nem elsősorban a megélhetést szolgálta.
    Szükség van a pályázatra azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is - tette hozzá.     A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi agráriumon kívüli kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket - tette hozzá V. Németh Zsolt.       A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat részeként jelent meg 2015-ben. 2017-ben vált önállóvá, és mostanáig összesen 4,3 milliárd forinttal támogatott 432 pályázatot.(F:mti)

Szántással vagy nélküle?

Nincsenek könnyű helyzetben a gazdák, akik napjainkban döntenek alkalmazott talajművelési technológiájukról. Messze nem elegendő ugyanis figyelembe venni a hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód ajánlásának, esetleg kizárásának szakmai szempontjait, ugyanis az elmúlt évek hozta szárazság, olykor aszályos időszak alapjaiban befolyásolhatja a felelős döntést.(F:agrarszektor.hu)  https://www.agroinform.hu/szantofold/szantassal-vagy-nelkule-mi-befolyasolhatja-a-gazdak-talajmuvelesi-donteset-45690-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=45690

Földértékesítési program

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Földügyi Központ március elején indult földértékesítési programjának első üteme az állami tulajdonban lévő kisméretű – 3 hektár alatti – osztatlan közös tulajdonú hányadokat és a nehezen hasznosítható földeket akarja értékesíteni az érintett tulajdonosok és a helyben lakó gazdák javára, nyilvános eljárással. Az április elején záruló ütem eredményeként 6540 meghirdetett földterületre közel 7200 vételi ajánlat érkezett. Átlagosan a meghirdetett földek 60%-ára tettek ajánlatot, összesen közel 3,5 milliárd forint értékben, vagyis a jellemzően 1 hektár alatti földeket és tulajdoni hányadokat is 1 milliót meghaladó hektáronkénti áron kívánják megvásárolni a gazdák. A program következő ütemében, április végén várható egy újabb, hasonló területnagyságú és mennyiségű földterület értékesítése.

Mérgezett Föld - első változat

Zártkerti revitalizációs program

Idén is meghirdeti az Agrárminisztérium (AM) a zártkerti revitalizációs programot, a települési önkormányzatok és ezek konzorciumai pályázhatnak a 2 milliárd forintos keretösszegű programban vissza nem térítendő támogatásra. A zártkerti revitalizációs programmal szeretnék elérni, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás.  A pályázaton támogatják például a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítását, ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztéseket, karbantartásokat, vízvételi helyek kialakítását, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítését. Támogatást adnak még villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, vadkerítés, vadgazdálkodási és vadvédelmi elemek építésére, gyümölcsfa vagy szőlőtelepítésre. (AM)
A Zártkert Program 2019. évi pályázati felhívása a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, ide kattintva érhető el. A pályázati felület ide kattintva érhető el.