A
legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb
kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal,
Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb
"szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak
jelentősége globális.
Az elemzés szerint a Chloris Geospatial
projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással
meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel,
hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019
között.
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb,
nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna
szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a
szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019
között megkötött.
2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben
tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel
gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a
világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4
milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami
valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
Az
Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb
mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna
szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel
toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a
biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet
veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus
fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
A Kongói
Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára,
2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő
föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb
föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon -
Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország
közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd
tonnát).
Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India
mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő: az elemzett évek alatt több
mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált
időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország,
Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás,
mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb
szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna
szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
A tüzek és aszályok ellenére
egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat
produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a
nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
A Chloris adatai
szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció
mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben
rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig
elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a
frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű
cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig -
jegyzik meg az elemzésben.
Az ember okozta kibocsátások azonnali
és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már
elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az
erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi
és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb
alkalmazására van szükség - írták.
Az elemzésben arra is
kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább
fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó
szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet.
Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje
is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul -
figyelmeztettek.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése