Az ősz egyik
leglátványosabb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek
vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt
gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő
darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az
éjszakákat pedig a halastavakon töltik.
A darvak nagy része a
tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét és Európa
déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években
azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik itt
telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
Az
amatőr és profi fotósokat várják a péntek délután kezdődő Diós Kristóf
Emlékversenyre. A 24 órás fotós terepverseny indulóinak feladata
meghatározott időpontokban és helyszíneken a tó őszi hangulatát,
természeti értékeit, valamint az alföldi táj turisztikai vonzerejét
megjelenítő felvételek készítése, melyeket a zsűri szombat este
nyilvános vetítésen értékel.
Szombat reggeltől madárgyűrűzést
rendeznek a Fehér-tó mellett álló Szalakóta Látogatóközpontnál, ahol a
szikes tavaknál jellemző fajok mellett akár a vonulási időszakban a
környéken ritkábban felbukkanó madarakkal is megismerkedhetnek az
érdeklődők.
A programok központi helyszíne a sándorfalvi piactér,
valamint a Pallavicini kastély és kertje lesz, innen indulnak délelőtt
és kora délután óránként a lovaskocsis túrák is. Szabadtéri
természetismereti játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, koncerttel,
állatokat bemutató humoros előadással várják a gyerekeket. A kastélyban
kiállítást rendeznek Kaholek Orsolya akvarelljeiből és grafikáiból,
amely megnyitóját a szegedi Fehér-tó történetéről és madárvilágáról
szóló előadás követi, a piaccsarnokban a darvakról tudhatnak meg számos
érdekességet a vendégek, és feltűnik majd Samu is, a Kiskunsági Nemzeti
Park méreg- és tetemkereső kutyája.
Az érdeklődők megfigyelhetik
a tavaknál napközben előforduló madarakat is. A területen gazdálkodó
Szegedfish Kft. keskeny nyomtávú szerelvényének utasai a halastavak
között a Fehértói Halászcsárda mögötti kiinduló állomásról a tórendszer
közepén álló kutatóházig utazhatnak.
A nap legizgalmasabb
programjainak azonban azok a kora délutántól szakvezetővel induló túrák
ígérkeznek, melyeken a látogatók kis csoportokban figyelhetik meg a
darubehúzást, azt a folyamatot, amikor a darvak visszatérnek
éjszakázóhelyükre.
A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak
tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv
pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber,
veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén - Eurázsia
erdős, sztyeppés tájain - füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha
halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor
kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron
inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes
vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de
rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
Magyarországon a 19.
század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyárán
azonban - száz év után először - a Marcal, majd 2021-ben a Rába
völgyében sikerült megfigyelni egy-egy költőpárt, melyek feltehetően
évről évre költenek.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése