A költöző madarak az őszi kedvezőtlen időjárás közeledtével az északi féltekéről déli irányba, kedvezőbb klímájú vidékekre költöznek. Ismerünk nem vonuló fajokat is, például a házi veréb, más fajok pl. dolmányos varjú csak a költés idején vonulnak kisebb távolságra. A madárköltözéskor megtett út hossza nagyon változó, néhány 100 km-től több 10 000 km-ig is terjedhet.A repülés sebesség az időjárástól és a terepviszonyoktól függően változó, a sarlósfecske pl. óránként 90 km-es átlagsebességgel repül. Vonulás során a repülés magassága változó, kedvező időjárás esetén akár 1000 m-nél is magasabban, rossz időben 100 méteres magasságban repülnek. Valószínű, hogy a Nap járása és a mágneses tér érzékelése a madarak legfőbb iránytűje. Néhány fajnál a csillagok állásához igazodást is sikerült bizonyítani. A költözési útvonal nagyon különböző lehet. Az énekes rigó pl. Európa délnyugati területeire, esetleg Afrika északi partjaira, mindig azonos irányt tartva, egyenes és széles sávban vonul. A gólya viszont meglehetősen szűk és kanyargós útirányt követve ér dél-afrikai téli szállására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése