Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derül ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tett közzé a honlapján elemzésekkel, táblázatokkal.
Patay
Ágnes, a felmérés projektvezetője a KSH csütörtöki online
sajtótájékoztatóján a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakulását
említette elsőként az Agrárcenzus 2020 bemutatásakor. Az adatok alapján
2010 óta a felmérésig főképp a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a
241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A
közepes méretűek aránya közben 9 százalékról 17 százalékra nőtt. Átlag
feletti, 53 százalékos az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is
egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem
változott 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési
értékének 45 százalékát a gazdaságok legnagyobb 1 százaléka állítja elő.
Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra nőtt -
tette hozzá.
A projektvezető a gazdaságok koncentrálódása mellett a
növénytermesztés és állattartás elkülönülését emelte ki. A
területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az
állattartók 15 százaléka viszont mezőgazdasági területtel nem
rendelkezett. A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent,
az ipari- és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő
területen belül az alma aránya 37 százalékról 31 százalékra csökkent,
ezzel együtt többek között a dió, a kajszi, a bodza nőtt. Az
állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít,
mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és
kacsa.
Az adatok szerint a mezőgazdasági területeket a gazdaságok
körülbelül fele-fele arányban használják saját tulajdonként és
bérlőként. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját
tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző
leginkább. A gazdaságirányítók átlagéletkora nőtt, a szakirányú
végzettség egyre általánosabb. A gazdaságok nagyobb arányban vesznek
részt fejlesztési programokban akkor, ha képzettebb vezető irányítja.
Patay Ágnes az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a felméréskor azokat írták
össze, akik árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végeztek. A
felmérésből tehát kimaradtak azok, akik csak háztáji baromfiudvarral és
konyhakerttel rendelkeztek.
A KSH 10 évente tart teljeskörű mezőgazdasági összeírást, ezek
sorában a 2020-as a nyolcadik volt. Az előzetes adatokat 2021
áprilisában tették közzé. A KSH honlapján csütörtöktől az Agrárcenzus
2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes
megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a
felmérés adatai.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése