Agrárcenzus 2020

Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derül ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tett közzé a honlapján elemzésekkel, táblázatokkal.

    Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője a KSH csütörtöki online sajtótájékoztatóján a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakulását említette elsőként az Agrárcenzus 2020 bemutatásakor. Az adatok alapján 2010 óta a felmérésig főképp a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a 241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya közben 9 százalékról 17 százalékra nőtt. Átlag feletti, 53 százalékos az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem változott 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a gazdaságok legnagyobb 1 százaléka állítja elő. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra nőtt - tette hozzá.     A projektvezető a gazdaságok koncentrálódása mellett a növénytermesztés és állattartás elkülönülését emelte ki. A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százaléka viszont mezőgazdasági területtel nem rendelkezett. A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari- és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37 százalékról 31 százalékra csökkent, ezzel együtt többek között a dió, a kajszi, a bodza nőtt. Az állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és kacsa.     Az adatok szerint a mezőgazdasági területeket a gazdaságok körülbelül fele-fele arányban használják saját tulajdonként és bérlőként. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább. A gazdaságirányítók átlagéletkora nőtt, a szakirányú végzettség egyre általánosabb. A gazdaságok nagyobb arányban vesznek részt fejlesztési programokban akkor, ha képzettebb vezető irányítja.     Patay Ágnes az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a felméréskor azokat írták össze, akik árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végeztek. A felmérésből tehát kimaradtak azok, akik csak háztáji baromfiudvarral és konyhakerttel rendelkeztek.     A KSH 10 évente tart teljeskörű mezőgazdasági összeírást, ezek sorában a 2020-as a nyolcadik volt. Az előzetes adatokat 2021 áprilisában tették közzé. A KSH honlapján csütörtöktől az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.(F:mti)

Egyéni gazdaságok összeírása

Az ország 354 településén, mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével  november 15-én kezdi meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok idei második összeírását. A válaszadók november 25-ig online, azt követően pedig december 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre - jelentette be a hivatal szerdán.

    Az adatszolgáltatás a kijelölt adatszolgáltatók számára kötelező. Ugyanakkor a 2020. évi agrárcenzus és a hivatalban folyó módszertani fejlesztések lehetővé tették, hogy az idén  júniusi összeírás óta az adatszolgáltatói terhek mérséklése céljából a felvétel mintaelemszámát nagymértékben csökkentsék.
    Az adatgyűjtés célja, hogy naprakész információkkal szolgáljon a hazai és a nemzetközi döntéshozók, illetve a gazdálkodók számára. A kapott adatok felhasználásával a KSH eleget tesz az Európai Unió felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének is - tette hozzá közleményében a KSH.
    Az adatszolgáltatás elsősorban a növénytermesztésre, agrotechnikára, az állattenyésztésre, a mezőgazdasági tevékenységet végző munkaerőre, a beruházásokra és a termeléssel kapcsolatos ráfordításokra terjed ki.     
    Az összeírás november 15. és 25. között online, a www.maja.ksh.hu oldalon keresztül zajlik. A KSH valamennyi érintett részére november 15-ig elektronikus vagy postai levélben megküldi a belépéshez szükséges kódot - hívta fel a figyelmet Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.
    November 26. és december 15. között pedig fényképes igazolvánnyal rendelkező összeírók keresik fel azokat, akik nem kívántak élni az önálló kitöltés lehetőségével.
     A kiemelt egyéni gazdaságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően kizárólag online önálló kitöltéssel teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségüket.
    Az összeírás során nyert információkat a KSH kizárólag statisztikai célra használja fel, azokat más szervek, személyek részére nem adja ki, törvényi előírásoknak megfelelően garantálja az adatkezelés biztonságát, az eredményeket összesítve közli.
    Akik a kérdőívet legkésőbb november 25. éjfélig online küldik be, nyereményjátékban vehetnek részt, aminek keretében 100 000 forint értékű vásárlási utalványt nyerhetnek - derül ki a KSH közleményéből.(F:mti)

Folytatódik az agrárcenzus

Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020. Ennek során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók. A hazai mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét, strukturális jellemzőit felmérő, teljes körű, országos felvételből nyert adatok a következő évek döntéseit, forrásfelhasználását alapjaiban befolyásolják, ezért a pontos válaszadás a mezőgazdaságban dolgozók kiemelt érdeke. A felmérés első szakasza – amelyben online lehetett kitölteni a kérdőívet – június 5. és 30. között volt. A mostani, második szakaszban az összeírók szeptember 19. és november 22. között keresik fel a gazdákat. További információ az Agrárcenzus 2020 mezőgazdasági összeírásról a következő linken érhető el: www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020